Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tavaly november 11-i bejelentése szerint a kormány megállapította, hogy bár Magyarországon a benzin ára európai viszonylatban nem drága, ettől függetlenül úgy döntött:
- 480 forintos felső határral rögzíti a 95-ös benzin és a gázolaj árát.
Ekkoriban 500 forint körül mozgott a kétféle üzemanyag ára, tehát a kezdetekben nem jelentett jelentős megtakarítást az üzemanyagárstop az autósoknak. Tavaly novemberben az intézkedésről még azt lehetett tudni, hogy három hónapra vonatkozik, ám időközben többször is meghosszabbította a kormány ezt a határidőt – legutóbb az idén év végéig.
Az árstop bevezetésekor még az volt a szabály, hogy a nagykereskedelmi ár nem volt hatósági áras, vagyis amennyiben a nagykereskedelmi ár magasabbra emelkedett 480 forintnál, akkor – mivel a 95-ös benzin és gázolaj fogyasztói ára nem lehetett több mint 480 forint – a benzinkutak csak veszteséggel tudtak eladni. Ez azt jelenti, hogy a kis szereplőkkel fizettették meg az árstop árát. A helyzet idén február közepén kezdett kritikussá válni, amikortól egy liter benzin eladásán 8, egy liter gázolajén 18 forint veszteségük lett a kutaknak. Ekkor mondta azt a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnöke, Egri Gábor, hogy már minden benzinkút számára veszteségessé vált az üzemanyag eladása. Ugyanakkor a benzinkutak nem tehették meg, hogy bezárjanak – több okból sem. Például azért, mert meg akarták tartani az embereiket, hogyha vége lesz az árstopnak, legyen kivel dolgozniuk, plusz azért sem, mert az üzemszünet idejére át kellett volna adniuk a kútjaik üzemeltetését a Molnak, amit nyilván nem akartak.
- 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, február 28-án pedig a kormány hatósági árassá tette a 95-ös benzin és gázolaj nagykereskedelmi árát is.
Ennek aztán az lett a következménye, hogy a nagykereskedőknek nem volt érdemes innentől kezdve üzemanyagot behozni az országba, és szépen fel is hagytak ezzel. Emiatt mintegy 260 vállalkozás (a kis fehér benzinkutak) nagyjából 500 kútjának kiszolgálására egyetlen lehetőség kínálkozott: szerződést kötni a Mollal. Azzal, hogy a nagykerár is ársapkás lett, a benzinkutak továbbra sem tudtak nyereséget termelni az üzemanyag-eladással, de legalább már veszteségük nem volt rajta, igaz, a költségeik fedezése továbbra is problémás maradt. Idővel minimális kormányzati segítséget kaptak hozzá, de ez sem volt képes kármentesíteni őket.
Nem sokkal később részben a Magyarországra irányuló üzemanyag-turizmus miatt korlátozást vezettek be az ársapkánál.
- 2022. március 10-én bejelentették, hogy a 7,5 tonnánál nagyobb járművek, valamint a 3,5 tonnánál nagyobb külföldi járművek csak a nagynyomású kútoszlopokon tankolhatnak – piaci áron.
A fuvarozók érthetően nem voltak ettől boldogok. Az új szabály betartatását pedig ugyancsak a benzinkutakra hárították, ami számos konfliktust szült. Közben csökkentették ugyan az üzemanyag jövedéki adóját, de a piaci ár így is 600 forint fölé emelkedett.
- Március 10-én tört ki az első nagyobb üzemanyagpánik, akkor azt írtuk, hosszú sorok állnak a kutaknál, jellemző az átmeneti készlethiány, jelentős az üzemanyag-turizmus.
A Shell újabb korlátozást vezetett be, 106 kútján egyszerre nem lehetett 25 ezer forintnál többért tankolni. Közben a Mol mindenkit próbált megnyugtatni, hogy lesz elég üzemanyag, legfeljebb átmenetileg lehetnek logisztikai, és ebből adódó készletproblémák.
A kis benzinkutak megelégelték, hogy az árstopot nekik kell tartaniuk a hátukon, ezért az FBSZ március 24-ére demonstrációt szervezett a Mol székháza elé, amit Egri Gábor elnök sikeresnek minősített. Ekkoriban a Mol már nem feltétlenül tudta annyi üzemanyaggal kiszolgálni a kis kutakat, amennyit megrendeltek. Az FBSZ az akció meghirdetésekor azt is nehezményezte, hogy nem normatív támogatásként jutnának hozzá az ársapkás értékesítés után a literenként 20 forintos támogatáshoz, hanem csak pályázattal – ráadásul utólag. Ebben aztán változás történt, előfordult, hogy előre kapták meg a kutak a pénzt, később viszont már csak utólag és csak részben, a negyedik negyedévre pedig teljesen elfelejtkezett a kabinet a támogatásukról.
- Májusra olyan méreteket öltött a benzinturizmus, hogy teljesen megtiltották a külföldi járművek kiszolgálását az ársapkás magyar benzinnel és gázolajjal.
De a hiányt ez az intézkedés sem volt képes megszüntetni, csupán valamennyire enyhíteni.
- Június végén következett az újabb (utolsó) szigorítás – onnantól már csak a magánszemélyek által üzemben tartott autókba lehetett 480 forintért tankolni, valamint kivételként a taxikba és a mezőgazdasági gépekbe.
Megint csak a benzinkutakra hárult, hogy az új szabályok szerint szelektálják az ügyfeleket, ellenőrizve, lecsippantva a forgalmikat. Ekkoriban már 700 forint körül/felett jártak a piaci árak.
A hiányt tovább fokozta, hogy leállt az OMV schwechati üzeme, a Molnak is le kellett állítania a pozsonyi olajfinomító működését, valamint az oroszok lerombolták az ukrajnai kőolaj-finomítókat. Nyáron már nem csak a kis kutakon korlátozták a kiadható üzemanyag mennyiségét, hanem például a Molnál (50 liter), az OMV-nél (50 liter) és a Lukoilnál (20 liter) is, ami szintén arra utalt, hogy nincs annyi üzemanyag, mint amekkorára hízott az árstop mellett a kereslet. A Shell májusban bezárta néhány kútját, novembertől pedig országszerte további tizenhét helyen kizárólag szerződött, vállalati partnereket szolgáltak ki, a lakosságot tehát nem.
Augusztus elején arról írtunk, hogy akik a Balatonhoz mennek nyaralni, azoknak adódhatnak gondjaik a tankolással, illetve ekkor volt az is, hogy a Molnál csak naponta egyszer lehetett ársapkásan tankolni.
A kis benzinkutak időről időre arról számoltak be, hogy a megrendelt mennyiséghez képest egyre kevesebb üzemanyagot tud nekik biztosítani a Mol. Ez odáig fajult, hogy a nemzeti olajtársaság november 17-én csütörtökön bejelentette, a következő héttől, azaz november 21-étől semmilyen üzemanyagot nem szállít a vele február 28-a után szerződött kis benzinkutaknak, méghozzá az ellátásbiztonság érdekében. Azóta sem szállítottak a kis kutaknak üzemanyagot.
November végére egyre több olyan töltőállomás lett, ahol minimális mennyiségű üzemanyagot lehetett csak venni, esetleg teljesen kifogyott a készlet. Kiderült, a Mol százhalombattai finomítója műszaki hiba miatt csak 50–55 százalékos kapacitáson termelt. Az első decemberi hétvégére, illetve december 5-ére egyre nehezebb lett tankolni, már Budapesten is, nem csak vidéken, a Molnál és a többi színes kútnál is, nem csak a kis fehérkutakon. A helyzetet súlyosbította, hogy hamis sms-ek terjedtek az ársapka megszüntetéséről. Egyre többen sürgették a mintegy másfélszeresére duzzadó kereslet visszafogása érdekében az ársapka kivezetését. Hatalmas sorok torlódtak fel december 6-ára a benzinkutakon, mindenki tankolni akart. A nyolcvanas éveket idézte a benzinkutak környéke. December 6-án már a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt is pánikvásárlásról beszélt.
Innentől már tulajdonképpen teljesen logikus volt a kormány lépése, hogy december 6-án késő este bejelentették, azonnali hatállyal kivezetik az ársapkát. Általánosságban azt mondta Gulyás Gergely, hogy „minden árstopnál mérlegelni kell, van-e hiány. Ha van, és ez általánossá válik, akkor nem érdemes fenntartani az árstopot”.
Becslések szerint 100 milliárd forintot vett ki a benzinkutak zsebéből az ársapka – az biztos, hogy nehéz lesz nekik a talpra állás.
Az ársapka kivezetése után Magyarországon a 15. legolcsóbb az üzemanyag Európában.
