Van, ahol már majdnem tíz éve működik a korszerűsített, megújulókra épülő energetikai szolgáltatási rendszer, amely az energiaárak elszabadulása előtt is hozott némi (10-20 százalékos) költségmegtakarítást. Ezekkel a rendszerekkel általában körülbelül 70-90 százalékos (van olyan speciális eset, hogy 97 százalékos) primer energiamegtakarítás érhető el, ami a jelenlegi helyzetben 20-50 százalékos költségmegtakarítást jelenthet.
Induló költség nincs a szerződő félnél, azaz az energetikai beruházás költségeit a szolgáltató vállalja magára (részben saját erőből, nagyobb részt hitelből), cserébe az elkészült rendszer a tulajdonába kerül 15 évre – avat be minket a részletekbe Donázy István, az energetikai korszerűsítési szolgáltatást nyújtó, idén alakult Gronn Planet Zrt. vezérigazgatója. Az általuk korábban más cégekkel elvégzett beruházások között vannak néhány tízmilliósak, de elmondása szerint volt már kétmilliárdos projektjük is – az összeg attól függ, mekkora az energiafelhasználás, és mit kell kiváltani, mire. Jellemzően a gyenge hatásfokú gázfűtést váltják le sokkal hatékonyabb hőszivattyús vagy geotermikus fűtésre, napelemmel kombinálva, és 15 évre szerződésben vállalják az új rendszer üzemeltetését, ezzel kiszámíthatóvá és a korábbinál olcsóbbá téve a rezsiköltségeket.
Donázy szerint mint szolgáltatónak kifejezetten érdekük, hogy olyan rendszert hozzanak létre, amely garantálja az energia- és költségmegtakarítást, hiszen vállalják, hogy egy bizonyos energiamennyiség felett nem számláznak a megrendelőnek. Például egy iskolánál azt mondták, a korábbi 2,2 millió kWh földgáz helyett maximum 230 ezer kWh lesz az áramfogyasztás, vagyis ennél többet nem számláznak a megrendelőnek. Ipari üzemek, iskolák, egészségügyi, szociális intézmények szerződtek már velük, többnyire fűtéskorszerűsítésre, geotermikus vagy hőszivattyús fűtési rendszer kiépítésére, napelemmel kiegészítve, de van igény például a közvilágítási megtakarításokra is.
A felméréstől az első számláig, plusz 15 év
Elmondása szerint nekik akkor éri meg foglalkozni egy projekttel, ha garantálni tudják, hogy a megrendelő a korábbi energiaköltségénél jelentősen kevesebbet fog fizetni. A szerződés alapján havi rendelkezésre állási díjat szednek (ami tulajdonképpen a beruházás költsége csepegtetve, de benne van az üzemeltetés, a karbantartás, az esetleges javítás költsége is), valamint tényleges energiadíjat, ami 15 évre előre jelent kiszámítható költséget (inflációkövetéssel) a megrendelőnek.
Donázy szerint a megrendelőnek azt az összeget kell jól belőnie, amihez képest meg akar takarítani, mert így szoríthatja be a szolgáltatót, hogy a későbbiekben ne kelljen irreálisan sokat fizetnie. Mivel hosszú távú megállapodásról van szó, a szolgáltatónak az az érdeke, hogy olyan energetikai rendszert csináljon, amivel nem lesz gond, és amely hozza azt a megtakarítást, amit vállalt. Valamint hogy a megrendelő garantáltan fizetni tudjon a 15 év alatt. Ezért is szerződnek közintézményekkel, közszolgáltatást végző cégekkel, hogy biztosítva lássák a befektetésüket.
Lehetnek buktatók
De ha ez az egész ennyire egyszerű – vannak szakemberek, garantáltan megtakarítást hoz a rendszer –, akkor miért van szükség a szolgáltatóra? Hiszen akár maguk is belevághatnak az intézmények a korszerűsítésbe, és nem kell még a szolgáltató nyereségét is finanszírozniuk. Donázy István szerint ezzel az a gond, hogy ha önkormányzatról van szó, nem vehet fel hitelt ilyen beruházásra, csak kormányengedéllyel. Marad a kormányzati támogatás vagy az EU-s finanszírozás, ami közül most egyik sem játszik. Közben olyan helyzetben vannak az önkormányzatok, amire muszáj megoldást találniuk, hogy jövőre ne kelljen újra bezárni például az uszodát.
Másrészt látott jó pár elrontott projektet is az évek során, melyek vége nem energiamegtakarítás lett, hanem felesleges pénzkiadás. Amikor a hőszivattyú végül többet fogyaszt, mint amennyit korábban a gázfűtésre költöttek, az biztosan nem a remélt optimális megoldás.
Nehezen mozdulnak az önkormányzatok
Elmondása szerint olyan még nem volt, hogy ne tudtak volna energiamegtakarítással járó megoldást ajánlani. A rekord energiaárak mellett még vonzóbb lehet a lehetőség, bár a megugró hitelkamatok, a gyenge forint, az infláció és a bérek emelkedése jelentősen drágítják a beruházásokat, ám a mérleg még így is vastagon pozitív szerinte.
Most, amikor sürgősen kellene segítség számos intézménynek, a legnagyobb ellenség talán az idő, ugyanis egy ilyen projektre legalább egy évet rá kell szánni a tervezéstől, a közbeszerzésen, a kivitelezésen át a beüzemelésig – magyarázta. Vagyis egyik napról a másikra nem hozhat megtakarítást az energetikai szolgáltatás annak, aki most csatlakozna, de jövőre elvileg már igen.
Ahogyan ő látja, nagyon nehezen mozdulnak az önkormányzatok, pedig a helyükben nem várna. Nem érti azt sem, ahelyett, hogy a megújuló energiákba invesztálna a kormány, miért raknak jelentős költséggel tűzoltásként fatüzelésű kazánokat például az iskolákba, ami szerinte hosszú távon a földgázfűtésnél is többe fog kerülni. Az állam helyében fáskazánok helyett hőszivattyúkat telepítene, napelemmel kombinálva, egy jóval hatékonyabb fűtésért. Jelentős racionalizálási lehetőséget lát a távhőnél is.
Rákérdeztünk, mennyiben befolyásolja üzleti lehetőségeiket, illetve projektjeik megtérülését, hogy a napelemeknél megszűnt a visszatáplálás lehetősége, illetve hogy 2024-től a jelenlegi éves szaldóelszámolást havi válthatja fel. Donázy bűnnek tartja ezeket a lépéseket. Már megépült napelemes projektjeiknél pedig át kell majd tekinteniük, mivel jár a havi szaldóelszámolás rájuk és a megrendelőikre nézve.
De még nagyobb bűnnek tarja az elvesztegetett 12 évet, amely alatt lényegesen jobb finanszírozási környezetben lehetett volna fejleszteni a villamosenergia-hálózatokat és a villamos energiát használó környezetbarát megújuló fűtési rendszereket. Ezt nem csak most mondják, hanem 2011 óta folyamatosan. A 4000 milliárd forintnál, amiről Orbán Viktor beszélt, lényegesen kevesebbet kellene most előkerítenie a költségvetésnek, ha nem hagyták volna meg mindenütt a pazarló gázos fűtési rendszereket – tette hozzá.
