Az idei harmadik negyedévében továbbra is kifejezetten dinamikusan, a várakozásokat érdemben felülmúlva, 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene, az előző negyedévi 7,8 százalékos növekedés után, míg 1,9 százalékkal bővült az előző negyedévihez képest szezonálisan kiigazítva, így a beruházások volumene történelmi csúcsra emelkedett – idézi a privátbankár.hu.
A Magyar Bankholding elemzőinek értékelése szerint a beruházások növekedése a háztartások és a vállalkozások erőteljes aktivitásának köszönhető, míg a költségvetés fejlesztései csökkentek. A meghatározó súlyú feldolgozóipari, valamint az energiaipari és lakásberuházások növelték, a szállítás, raktározáshoz, továbbá a mezőgazdasághoz kötődő fejlesztések visszafogták a nemzetgazdasági beruházásokat. Mivel a beruházások a GDP növekedését meghaladó mértékben nőttek, a beruházási ráta tovább emelkedhetett, a GDP jelentős lassulását pedig a készletek – döntően a rendkívül súlyos aszály miatt drámaian visszaeső mezőgazdasági termelés miatt – meredek visszaesése okozhatta a harmadik negyedévben.
A beruházásokon belül a teljesítményérték közel kétharmadát képviselő építési beruházásoké 10 százalékkal nőtt, az egyharmadát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 3,3 százalékkal emelkedett. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene bővült, ezzel szemben a belföldi gyártású gépeké visszaesett. A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 10,3 százalékkal gyarapodott.
A beruházások 11 százalékát realizáló költségvetési szerveknél ugyanakkor a fejlesztések 10,5 százalékkal csökkentek. A központi közigazgatási szervek jelentősen csökkentették, azonban a helyi önkormányzatok enyhén növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket a bázisidőszakihoz képest. A 2015. évi átlaghoz képest 68,4 százalékkal bővültek, 2010-hez képest 107,8 százalékkal nőttek – azaz több mint megduplázódtak – a beruházások.
A közszolgáltatásokon spórol az állam
Az államhoz kötődő beruházások közül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 13,2 százalékkal csökkentek a beruházások. A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágazatban elsősorban a versenysporttal kapcsolatos beruházások magas bázisa miatt 28,9 százalékkal csökkentek a beruházások.
A humán egészségügyi, szociális ellátásban 18, az oktatásban 7,4 százalékkal csökkent a beruházások volumene. Az oktatási beruházásokat érdemben növelni fogja az uniós forrásból a felsőoktatásra szánt 1500 milliárd forintos fejlesztési terv. A víz- és hulladékgazdálkodás területén 8,8 százalékkal csökkentek a beruházások. Az egészségügyben a következő években az Egészséges Budapest Program 700 milliárd forintos fejlesztési kerete érdemben járulhat hozzá a beruházásokhoz.
Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve. A járvány negatív gazdasági hatásait – más intézkedések mellett – a kormány a vállalatok beruházásainak igen nagy volumenű közvetlen támogatásával, a jegybankkal és állami bankok támogatásával alacsony kamatozású hitelekkel és garanciaprogramokkal sikeresen ellensúlyozta, ennek hatásai határozottan jelentkeztek az elmúlt két évben.
Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, valamint elszálló energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a vállalatokat a beruházásoktól, azonban a jelenlegi energiaárak mellett az energiahatékonysági beruházások még magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek, az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, lakásárak meredek emelkedése, a vásárlóerő várható csökkenése a háztartások beruházásait fékezni fogja a következő időszakban, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása ellensúlyozhat. A beruházásokat az állami beruházások jelentős visszavágása is fékezni fogja – állapítják meg.
