Gazdaság

Még nagyobb áremelkedést hozhatnak az ársapkák, megszólaltak a szakértők

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Az árstopok nem tudják lefékezni az áremelkedést, sőt hosszú távon nagyobb inflációt eredményeznek, erre hívja fel a figyelmet Bod Péter Ákos. A jegybank korábbi elnöke szerint Magyarországon kétszer olyan gyorsan nőnek az árak, mint az uniós átlag – derül ki az ATV Híradó riportjából.

Lassan egy éve, hogy a kormány befagyasztotta a benzin és a gázolaj árát. Februárban pedig hat alapvető élelmiszerre került ársapka. Az ársapkával a kormány az elszabaduló inflációt szeretné visszaszorítani. Bod Péter Ákos ugyanakkor azt mondta: az árstopok nem állították meg az áremelkedést. Szerinte hatósági árszabályozással átmeneti árhullámokat lehet csak áthidalni – olvasható az atv.hu-n.

„Rövid távon talán megfogják az árat, de hosszabb távon inkább rontanak a helyzeten, mert elhúzzák az inflációt. Azonkívül nem nagyon logikus beavatkozás: rontja a gazdasági klímát és tulajdonképpen további áremelésekre serkenti a gazdasági szereplőket” – fogalmazott a közgazdász.

A legtöbb országban az inflációt ráengedték a gazdaságra úgy, hogy közben a gazdasági szereplők támogatást kaptak. Franciaországban és Olaszországban például meghosszabbították az üzemanyagadók csökkentését, az olaszoknál a kenyér és a tészta áfamentes lett. Több uniós államban pedig egyszeri szociális juttatásban részesültek a lakosok.

Bod Péter Ákos szerint ez ugyan gyorsabb ár-növekedést eredményez, hamarabb lefutó inflációval. Magyarországon viszont újabb pénzromlást eredményez, hiszen a hatósági áraknak egyszer vége, és akkor újabb áremelkedés jön.

„Az, hogy összességében nagyobb élelmiszer infláció jött volna, mint ársapkák nélkül, ezt nem lehet kijelenteni, ilyen kutatási adat nincs, de azt ki lehet jelenteni, hogy az ársapkák nem voltak képesek megfékezni az egészen brutális élelmiszer inflációt” – fogalmazott Tóth Levente, a Bank360 elemzője. Az élelmiszerek az elmúlt egy évben átlagosan 35,2 százalékkal drágultak. A kenyérért csaknem 92, a sajtért 95 százalékkal kell most többet fizetni.

„Ha adott termék ára rögzítésre kerül, akkor az a statisztikában annak a terméknek a súlyával egy nulla szorzót kap, tehát ténylegesen és fizikailag mérsékelné az árindexet, ha a kereskedők nem hárítanak ezt át más termékek árába, mint ahogy eddig is ez történt” – mondta Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Ezért a fogyasztó semmit nem nyer, hanem globálisan bukik mindenki. Arról nem is beszélve, hogy az árstopos termékekből hiány alakul ki – tette hozzá.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik