Gazdaság

Gyűlnek a problémák az agglomerációban, így sokan már belvárosi otthonokban keresik a béke szigetét

Zubreczki Dávid
Zubreczki Dávid
Az agglomeráció lassan elveszítette a legnagyobb vonzerőit, a csendet, a zöldet, illetve a nyugalmat, így egyre többen teszik le a voksukat a belső kerületek mellett.

A főváros és környékének lakosságváltozása az elmúlt harminc évben több kisebb hullámot írt le, mint a Duna egy nyári estén: a rendszerváltás után azonnal elindult első kiköltözési rohamban az agglomeráció hirtelen vonzó célponttá vált, a kétezres évek azonban ennek épp az ellenkezőjét hozták, hiszen a tágabb értelemben vett belvárosban egymást érték a színvonalas újépítésű ingatlanok, illetve közterület-fejlesztések, amik visszacsábították a korábban a Pilis, a Gödöllői-dombság, vagy épp a Dunakanyar felé indulókat.

Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, Valkó Dávid szerint ez az időszak 2017-2018-ig tartott, amikor az egyre magasabbá váló fővárosi árak miatt újra eljött a külvárosok, illetve az agglomeráció virágzása. A folyamatra a 2020 tavaszán indult járvány is ráerősített, Budapest népessége azonban már öt évvel korábban csökkenni kezdett, hiszen sokan főként szubjektív szempontok miatt a főváros körüli településeken látták a jövőjüket – ennek a változásnak mostanra már nem csak a pozitívumai, de a hátulütői is jól látszanak.

Zubreczki Dávid

A koronavírus-járvány, illetve az azzal járó otthoni munkavégzés bevezetésével csak felerősödő kiáramlás gyors áremelkedést, illetve az eddig ritkásabban lakott területek zsúfoltabbá válását okozta. A gondok ennél azonban jóval mélyebben gyökereznek, hiszen nem csak egy belvárosi panellakás kertes otthonra való leváltásának esélyei csökkentek, de a csendes, élhető, illetve zöld jelzők is évről évre egyre kevesebb igazságtartalmat rejtenek.

De mit jelent valójában az élhetőség?

A sokszor emlegetett fogalmat Zubreczki Dávid építészeti szakíró szerint egyszerű megfogalmazni:

olyan helyet értünk alatta, ahol az ember szívesen töltené az idejét, nevelne gyereket, akit eleinte lehet ott babakocsiban tologatni, aztán le lehet engedni játszani, ahol a gyerek megtanulhat biciklizni, később egyedül mehet iskolába, és nagyobbként sem marad elszigetelve a korosztályától, mert nem kell órákat utaznia ahhoz, hogy randizzon valakivel, vagy elmenjen mondjuk egy koncertre.

A Budapest környékén felmerült gondokat főleg a szebb élet reményében elindult tömeges vándorlás okozza, hiszen a hirtelen megnövekedő lakosságszámmal a kisebb településeken már meglévő oktatási és egészségügyi intézmények, illetve a közműhálózat egyszerűen nem volt képes megküzdeni.

Nyáron Solymáron és környékén komoly vízhiány alakult ki, de vannak helyek, ahol az óvoda, iskola vagy az egészségügyi ellátás fejlesztése maradt el.

– idézte fel Zubreczki Dávid szakíró, aki arról is beszélt, hogy a békésebb környezetre vágyó párok mindemellett

továbbra is élvezni akarták a nagyvárosi élet előnyeit – a jó munkahelyet, a színvonalas oktatást, a szórakozási lehetőségeket.

A gyerekek, vagy épp a szülők Budapestre való rendszeres ingázása így csak tovább rontott a helyzeten, hosszú kocsisorokat, illetve tömött buszokat és vonatokat eredményezve.

Zubreczki Dávid

A beköltözők számának növekedésével az agglomeráció két fontos vonzereje is megkopott: a zöld, illetve a csend, hiszen az új lakóparkok, valamint utcák születésének épp a beépítetlen zöldterületek esnek áldozatául, a kisebb méretű építési telkek pedig a nappali ablakához közel pihenő szomszédok megjelenését hozták magukkal.

Az áremelkedést, illetve a népességnövekedést mindezek persze nem fékezték meg – mutatott rá Valkó, aki arról beszélt, hogy 2022 első negyedévében Pest megyében egyharmadával, Budapesten pedig 16 százalékkal került többe a lakóingatlanok egy négyzetmétere, mint egy évvel korábban.

Az elmúlt évek kiköltözési hullámát persze nem csak az embereknek a kertek, a nagyobb otthonválaszték, illetve a nyugodt környezet iránti vágya, de a budapesti ingatlanárak változása is okozta.

A népességcsökkenés most azonban lassulni, sőt, megfordulni látszik, köszönhetően a belvárosi zöldterületek növekedésének, illetve az utóbbi évek városfejlesztéseinek, amik az autózással ellentétben a tömegközlekedést, a kerékpározást, a gyaloglást, illetve az általános forgalomcsökkentést helyezik előtérbe.

Ezek a változások a lakók egy része számára eleinte persze úgy tűnhetnek, mintha a városvezetés megbénítaná a várost, a belvárosi területek élhetőbbé válásával, illetve az ingatlanok árának növekedésével azonban ők is felismerik, hogy a változás igenis előnyös – tette hozzá Zubreczki, aki arra is rámutatott, hogy a sétálóutcák csak még magasabbra srófolják az otthonok élvezeti értékét, arra pedig még sosem volt példa, hogy ezek bármelyikét is visszaalakították volna autók által is járható útvonalakká.

Zubreczki Dávid

Az üdvözlendő átalakulás részei

A belső kerületek élhetőségét, illetve az ottani életszínvonalat főként a meglévő negyedek már megtörtént, jelenleg folyó, vagy tervezett revitalizálása (Corvin-negyed, Középső-Ferencváros, Józsefváros) mellett a forgalom csökkentése vagy kizárása (Ráday utca, Lövőház utca, a belvárosi sétálóutcák, illetve a VII. kerületi parkolási koncepció) a közterek megújítása (Széll Kálmán tér, Móricz Zsigmond körtér, Blaha Lujza tér), illetve a parkosítás (Millenáris Széllkapu) és a kereskedelem- és vendéglátás-fejlesztés (Bartók Béla út, Margit-negyed projekt) emelik.

A helyzet Valkó szerint ennél jóval komplexebb, hiszen a fenti érvek mellett a nemrégiben elszállni kezdő rezsidíjak, illetve benzinárak is a főváros felé terelik a családokat, illetve ingatlantulajdonosokat, akiket több támogatás és kedvezmény is segít abban, hogy ma még előnyös kondíciók mellett vásároljanak újlakást saját használatra, vagy befektetési céllal: ezek közül a legfontosabb az 5%-os ÁFA – ami a CSOK-kal vásárlóknak, illetve a kijelölt rozsdaövezeti akcióterületekre költözőknek gyakorlatilag nullára csökken –, valamint a CSOK-os illetékmentesség, sokat lefaragva a végső fizetendő összegből.

Az elemző arra is rámutatott, hogy

a kül- és belvárosi lakások árszínvonalának egymáshoz való közel kerülése miatt a belsőbb kerületekben nőhet a kereslet, ezt pedig a zöldterületek átlag feletti felértékelődése is segíti.

Hosszú távon persze nem a körúton belüli lakások bizonyulhatnak majd igazán jó, értékálló választásnak, hanem a közlekedési csomópontokhoz közeli, de kertvárosi jellegű lakónegyedekben fekvő, az irodanegyedekből, illetve a város központjából tömegközlekedéssel, kerékpárral, vagy akár gyalog is könnyen elérhető társaik, hiszen a munkáltatók hosszabb távon az irodai és otthoni munkát vegyítő hibrid munkavégzés mellett kötelezhetik el magukat.

A belváros magára találásához persze még hosszú időre van szükség, így befektetési, otthonteremtési, vagy irodaüzemeltetési céllal most érdemes igazán a belső kerületekben ingatlant vásárolni, vagy felismerni a saját tulajdon értékét, főleg, hogy az agglomeráció egyre sokasodó problémáira időben reagáló családok közül egyre többen gondolkodnak a fővárosba való visszaköltözésen, ez pedig várhatóan további árnövekedést, illetve a piacon elérhető lakások skálájának szűkülését hozza majd magával Budapest belső kerületeiben.

Szponzorált tartalom

Az OTP Ingatlanpont kínálatában a belső kerületi ingatlanok gazdag választéka elérhető. A közvetítő hálózat egy kézben ötvözi az ingatlan- és a hitelintézeti szakértelmet, felkészült tanácsadóink a belvárosi ingatlanok piacán naprakész piacismerettel és széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkeznek.

A cikk az OTP Ingatlanpont támogatásával készült.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik