Minden várakozást felülmúlóan emelkedett az infláció, ráadásul a jelek szerint tartós maradhat az a nem szokványos jelenség, hogy Magyarországon az adószűrt maginfláció meghaladja a teljes fogyasztói árindexet – kommentálta a KSH friss jelentését az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter.
A szakértő szerint ennek oka az árstopok bevezetése, következménye pedig a szigorú jegybanki politika lehet, hiszen az adószűrt maginfláció az MNB döntéseit leginkább meghatározó mutató. Ez a más államokkal (jegybankokkal) való összevetésben okozhat érdekes helyzeteket, különösen akkor, ha az energia- és az élelmiszer árak csökkenésnek indulnának. Ebben a helyzetben ugyanis a magyar infláció éppen olyan „fékezett habzással” csökkenne, ahogy most visszafogottabban emelkedik, mint ilyen intézkedések nélkül. Ugyanebből az okból
Az áprilisi egy százalékpontos infláció növekedést elsősorban az élelmiszerárak okozták, ez a termékcsoport felelős a megugrás 70 százalékáért, a többit főleg az iparcikkek és a szolgáltatások árának emelkedése magyarázza. mert a nyers élelmiszerek (hús, tojás, zöldség, gyümölcs) áremelkedése meghaladja a feldolgozottakét, és ez a következő hónapokban az utóbbi kategóriában is éreztetni fogja a hatását. Ennek eredményeként már májusban kétszámjegyűvé válik az infláció, de a bázishatás miatt továbbra is van esély arra, hogy második félévben csökkenésnek induljon a mutató. Ezt megakadályozhatja az árstopok – akár fokozatos – kivezetése.
Az, hogy az áprilisi infláció 9,5 százalékon alakult, jócskán felülmúlta mind az ő 8,7 százalékos, mind az elemzők 8,9 százalékos várakozását, így a piacot negatív meglepetésként érte a friss adat. Előrejelzésük szerint Az erőteljes bázishatás miatt év közepétől fékeződhet némileg az áremelkedés üteme, ám várakozásaink szerint decemberben még így is bőven az MNB 2-4 százalékos célsávja felett, 7,5 százalékon alakul az infláció.
