A 2010-es évek közepén rendkívül alacsonyan voltak a nemzetközi és a magyar államkötvényhozamok, a vásárlás élénkítésére találták ki az új lakossági államkötvényeket, a jelentős plusz hozammal értékesített Magyar Állampapír (MÁP) Pluszt – emlékeztet a Népszava. A MÁP Plusz sávos kamatozású papír, amely a teljes öt éves futamidőre átlagosan 5 százalék körüli hozamot biztosított, amely a 2019-es bevezetésekor 1-3 százalékkal volt az infláció felett, így a papír tisztes reálhozamot fizetett.
Az emelkedő infláció miatt azonban Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) egyre vonzóbbá lett, az utolsó sorozatot már 6,6 százalékkal értékesítette az államadósság-kezelő, ami az idénre várható 8,5-10 százalékos infláció mellett vaskos veszteséget jelent. A PMÁP inflációkövető papír az előző évi pénzromláshoz képest plusz 1,5 százalékot fizetnek, vagyis jövőre – egy évre átmenetileg – akár 10 százalék (felett) is lehet a hozama, ami már vonzó lehet.
Az igazi fordulat azonban a normál piaci kötvényeknél következett be: az elmúlt napokban a 3 és az 5 éves adósságpapírokat már 7 százalék feletti hozamokkal lehetett megvásárolni. A hét százalékos hozam idén még ugyan veszteséget termel a kötvény tulajdonosának, de csökkenő inflációt feltételezve, a következő években egyre nagyobb reálhozamot fizetnek ezekre az értékpapírokra.
Minden attól függ, milyen gyorsan képes csökkenni az infláció Magyarországon. Az IMF legfrissebb prognózisa szerint a magyar éves infláció 2022-ben elérheti a 10,3 százalékot, 2023-ban pedig 6,4 százalékos lehet. Az MNB idénre 7,5-9,8 százalékos, 2023-ra pedig 3,3-5,5 százalékos pénzromlással számol. Így a jövőre már 5-6 százalék közelébe csökkenő infláció mellett is érdemi hozamot fizethet egy olyan államkötvény is, amelyet 6,5 vagy 7 százalékos hozammal meg lehet vásárolni a Magyar Államkincstárban.
