Balogh Zoltán / MTI
Gazdaság

Menesztené a főváros a Budapesti Nagybani Piac Zrt. vezérigazgatóját

Azt az információt kaptuk, hogy felajánlotta lemondását a Budapesti Nagybani Piac vezérigazgatója, Nagy István Zsolt. Az érintett megerősítette a hírt a 24.hu-nak, ám ezen túl nem kívánt egyelőre nyilatkozni. A többségi tulajdonos, Budapest Főváros Önkormányzata viszont azt válaszolta megkeresésünkre, hogy ők kezdeményezték a vezérigazgató felmentését. Karácsony Gergely főpolgármester szeptember 7-én indítványozta a Budapesti Nagybani Piac Zrt. részvényesi közgyűlésének összehívását azzal, hogy mentsék fel a társaság munkaszervezetét vezető vezérigazgatót. Indoklásul hozzáfűzték, hogy a vezérigazgató megpróbálta elvonni az igazgatóság hatásköreit. Rögzítették továbbá, hogy a cég ügyvezetését a Polgári Törvénykönyv és a társaság alapszabálya szerint az igazgatóság látja el, melynek tagjai a fővárosi önkormányzat és a kisebbségi tulajdonos delegáltjai. Az igazgatóság a kezdeményezés alapján egyhangú határozattal hívta össze a közgyűlést, a törvény szerinti lehető legkorábbi időpontra, 2021. szeptember 23-ára. A többségi tulajdonos szerint ekkor dönthetnek a részvényesek a vezérigazgató felmentéséről.

Azt nem részletezték, pontosan mit jelent, hogy a vezérigazgató elvonta az igazgatóság hatásköreit, de megnéztük, mi olvasható ki a cégiratokból.

Nincs összhangban az alapszabály és a cégkivonat

  • A társaság alapszabályában az áll, hogy a vezérigazgató a társaság munkaviszonyban álló alkalmazottja, akit a közgyűlés nevez ki. Ő irányítja a társaság munkaszervezetét, a szervezeti és működési szabályzat és az igazgatóság határozatai szerint. A társaság ügyvezető szervéül pedig az igazgatóságot jelöli meg az alapszabály.

Ez azt jelenti a megkérdezett cégjogász szerint, hogy a vezérigazgató egy vezető beosztású munkavállaló, egyben az igazgatóság alárendeltje.

  • A hatályos cégkivonatban viszont az szerepel, hogy az igazgatóság tagjai és a vezérigazgató is „vezető tisztségviselők”, azaz döntéshozók. És míg az igazgatóság tagjai együttes képviseletre jogosultak, a vezérigazgató önállóan képviselheti a céget.

A cégjogász szerint így nincs összhangban a cégjegyzék a társaság alapszabályával – vagy az alapszabályt kellene módosítani, vagy a cégjegyzéket kellene igazítani az alapszabályhoz, hogy ugyanazt a szándékot tükrözze mindkét irat.

Kérdeztük a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát is, jól látjuk-e, hogy a társaság alapszabálya nincs összhangban a cégkivonattal, rendben van-e ez így, illetve hogy végül is vezető tisztségviselő-e a vezérigazgató, ahogy a cégkivonat írja, vagy csak munkavállaló, ahogy az az alapszabályban áll. A válasz cikkünk megjelenése után érkezett meg.

Frissítés

A Cégbíróság válaszában azt írta, hogy egy zrt. vezető tisztségviseletét elláthatja testületként az igazgatóság, vagy egy személy, a vezérigazgató. Nagy cégeknél az igazgatóság mellé ki szoktak nevezni vezérigazgatót, aki tulajdonképpen munkavállaló, és olyan operatív feladatai vannak, amelyek nem tartoznak a jogszabály szerint a vezető tisztségviselők, jelen esetben az igazgatóság hatáskörébe, illetve delegálható feladatok, hatáskörök. Hosszú vita volt/van arról, hogy ez utóbbi, igazából nem a Ptk.-nak megfelelő vezérigazgató bejegyezhető-e, de olyan erős hagyománya van ennek, hogy ez utóbbi típusú vezérigazgatót általában nem vezető tisztségviselőként, hanem munkavállalóként vagy „egyéb” megjelöléssel szokták bejegyeztetni. A munkavállaló vezérigazgatónak természetesen van cégjegyzési joga, általában önálló, ahogy a más munkavállalóknak van, nekik általában együttes. Nem lehet persze vezető tisztségviselőként választott vezérigazgató mellé munkavállaló vezérigazgatót bejegyezni. Nem működik törvényellenesen az a cég, ahol van igazgatóság és munkavállalóként vezérigazgató is, aki az igazgatóságnak és a közgyűlésnek alárendelten hozhat döntéseket akkor is, ha önálló képviseleti joga van.

A fővárosi önkormányzat válaszából úgy tűnik, a tervezett menesztésnek, illetve a felmondás felajánlásának köze lehet a cégiratokban fellelhető ellentmondáshoz.

Olyan vélemény is van, hogy köztulajdonú társaságról lévén szó, nem feltétlenül indokolt igazgatóságot működtetni. Legalábbis a takarékosságról szóló törvény szerint ha a köztulajdonban álló gazdasági társaság zrt, akkor igazgatóság megválasztására csak abban az esetben kerül sor – ha törvény eltérően nem rendelkezik –, ha ezt a társaság jelentősége, mérete, működésének jellege indokolja. Kérdés, hogy a nagybani ilyen szempontól milyen elbírálás alá esik.

Nyereséges a cég, jövőbeni tervekről beszélt a vezérigazgató

Nagy István Zsolt a cégbejegyzés szerint tavaly május óta látja el vezérigazgatói feladatokat, és a cég gazdálkodási adatai kifejezetten jól alakultak a múlt évben. A nagybani az Opten adatai szerint évről évre nyereséges, 2020-ban pedig túlszárnyalta az előző évek eredményét is, csaknem 3 milliárd forint nettó árbevételt, és több mint 1,1 milliárd forint adózott eredményt értek el.

A cég idén harmincéves – ebből az alkalomból a Facebook-oldalán több videót is elhelyeztek. Készült anyag a korábbi vezérigazgatóval, és a jelenlegivel is. A videókban még semmi nem utal arra, hogy a regnáló vezérigazgató lemondáson gondolkodna. A július eleji posztban kiemelte például, hogy tavaly, a covidos évben is tudták teljesíteni az eredeti üzleti tervet, az általa eszközölt változtatásoknak köszönhetően, és tervezett beruházásokról is említést tett. Az augusztus végi anyag mottója pedig a jövőkép, ahol említést tesz többek között az előkészítés alatt álló, tervezett informatikai és szervezeti fejlesztésről, amely szerinte elengedhetetlen a további fejlődéshez. Ehhez képest is meglepő, hogy szeptemberben felajánlotta a lemondását.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.