Gazdaság

Kilőtt az infláció, az élelmiszerek ára megint átlag felett nőtt

Korábban a témában:

A KSH friss jelentése szerint 2020. júliusában a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentős mértékben.

Tavaly júliushoz képest az élelmiszerek ára 7,8 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a párizsi, kolbászé 16,1, a cukoré 14,5, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,5, a tojásé 8,9 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,3, ezen belül a dohányáruk – főként a termékkört érintő jövedékiadó-emelés következtében – 9,7 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 4,2 százalékkal csökkent.

Több oka is lehet a kiugró inflációnak

A Portfolio.hu szerint az elemőzi várakozásokat jócskán meghaladja a 3,8 százalékos éves drágulás üteme Magyarországon. Egy hónappal ezelőtt még 2,9 százalékos volt az infláció, és bár az emelkedés várható volt, az előrejelzések konszenzusa mindössze 3,2-3,3% volt. Ilyen nagy meglepetést nagyon régen okozott utoljára inflációs adat. Ebben közrejátszhatott a szakportál szerint, hogy az előző hónapokban a koronavírus-járvány hatására nagyon bizonytalanná vált az infláció mérése: több ágazatban egyáltalán nem vagy alig voltak áradatok. Júliusra ez a hatás elmúlhatott, így újra pontosabb számokat láthatunk. A 3,8 százalékos inflációs adatnál is magasabb lett az alapvető árfolyamatokat megragadni hivatott maginflációs mutató. A hektikus árváltozású termékeket kiszűrő index 4-ről 4,5%-ra ugrott, ez 90 havi csúcsot jelent.

A meglepetés erejét növeli, hogy volt egy sor olyan hatás, amelyek előzetesen ismertek voltak, és ezért számolhattak vele az elemzők. Ilyen volt például

  • az ingyenes parkolás eltörlése,
  • a dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése,
  • az üzemanyagárak alakulása a bázisidőszakhoz képest,
  • de az is ismert volt, hogy a gyümölcsáruk szokásos nyári áresése elmaradt.

Közgazdasági értelemben a magas infláció mögött az állhat a szakportál szerint, hogy a vállalatok megpróbálják áthárítani a fogyasztókra a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk egy részét. Mivel a vásárlóerő a válság során nem sérült súlyosan, ezért ennek több helyen nem volt jelentős akadálya.

Az MTI is kiemelte, hogy a dohánytermékek jövedéki adója  július 1-jétől emelkedett, amely a termékcsoport árának 1,4 százalékos növekedését eredményezte. A szolgáltatások 1,4 százalékkal drágultak, ezen belül a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése hatására az autópályadíj, illetve gépkocsikölcsönzés, parkolás díja 31,1, az üdülési szolgáltatásoké pedig 7,6 százalékkal magasabb lett. A járműüzemanyagok az olajárak és a jövedéki adó emelkedésének hatására pedig 8,1 százalékkal többe kerültek júliusban 2020. júniushoz viszonyítva.

Január-júliusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,5 százalékkal nőttek. Júniushoz képest a fogyasztói árak átlagosan 1,1 százalékkal nőttek júliusban.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.