Gazdaság

Kásler durva bírsággal szorítaná vissza a fekete foglalkoztatást

Korábban a témában:

Az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós által benyújtott családvédelmi akciótervhez kapcsolt törvényjavaslatából előző cikkünkben a közvetlenül családvédőnek szánt intézkedések közül szemezgettünk. A salátahegy számos más területet érint, a javaslatok közül egész sor kapcsolódik a munka világához:

  • emelkedhet a megváltozott munkaképességűek után igényelhető bértámogatás,
  • 30 éves korig járna a fiatalok foglalkoztatásához kedvezmény,
  • nem rúghatnák ki a dolgozót, ha nem hajlandó magasabb óraszámban dolgozni, továbbá
  • büntetnék azokat, akik színlelt szerződéssel foglalkoztatnak,
  • borsos bírságot kaphatnak a feketén foglalkoztatók, és helyszíni bírságot is kiszabhatna a munkavédelmi hatóság.

Bértámogatás, felmondás, végkielégítés

Két ponton is kedvezhet a munkáltatóknak, hogy változtatnának az igénybe vehető bértámogatások rendszerén. Jelenleg a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásakor a munkabér és járulékai után legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatást lehet kapni egy évig – ezt emelnék fel 75 százalékra. A jelenlegi szabályozás a 25 év alatti korcsoport számára tette lehetővé kedvezőbb foglalkoztatási szabályok megállapítását, ezt emelnék 30 évre, összhangban a felsőfokú pályakezdő korhatárral.

A Munka Törvénykönyve módosításával a dolgozónak

nem lehetne felmondani azért, mert nem egyezett bele, hogy magasabb óraszámba osszák be dolgozni (ez a beosztás szerinti munkaidőre vonatkozna), mint korábban.

Egy összellenzéki törvényjavaslat ennél markánsabban zárná ki a hasonló helyzeteket: hatályon kívül helyeztetnék a rabszolgatörvényt.

A végkielégítéseknél szigorítás lenne, hogy a szociális és gyermekvédelmi intézmények fenntartóváltásakor egyértelműen tilos lenne végkielégítést fizetni továbbfoglalkoztatás esetén. Eddig is ez volt a szabály, de az indoklás szerint sokan visszaéltek vele úgy, hogy a dolgozó nemet mondott a továbbfoglalkoztatásra, megkapta a végkielégítést, aztán rögtön vissza is vették. Aki a jövőben így jutna végkielégítéshez, annak vissza kell majd fizetnie az összeget, illetve annak időarányos részét, a végkielégítés hónapjai és az újabb jogviszony létesítéséig eltelt idő függvényében.

Legalább a minimálbér négyszerese lehet a büntetés

Gazdaságfehérítés jeligére, illetve a jogszerű foglalkoztatás előmozdítására bevezetnék, hogy ha a munkáltató nem a szerződésben foglalt összegben és határidőre fizette ki a munkabért, illetve ha színlelt szerződéssel foglalkoztat, a munkaügyi hatóság (egy-két kivétellel) köteles lesz bírságot kiszabni. Szintén kötelező bírság jár majd az engedély nélküli  munkaerő-kölcsönzésre.

A kötelező bírság ezek szerint azokat a cégeket is érintheti, amelyek munkaviszony helyett katázásba kényszerítik a dolgozóikat:

Csalnak a cégek a katával, ezért szorítanák sarokba a kisadózókat Parraghék
Azokat szeretnék kiszűrni, akik munkaviszony helyett katázásba kényszerítik a dolgozóikat.

A fekete foglalkoztatásnál a be nem jelentés időtartamára kifizetett bér vagy munkadíj kétszeresével lesz egyenlő a bírság, de minimum a minimálbér négyszeresével. Utóbbi az idén 149 ezer forint, ezzel számolva egyhavi fekete foglalkoztatás 596 ezer forintba fájna. A jövő évben 8 százalékkal emelkedő minimálbérrel  pedig 644 ezer forintot kell kalkulálni.

Húsz fő alatti cégeknél feleennyi lesz a büntetés. Ha nem állapítható meg, mennyi volt a kifizetett összeg, akkor is a minimálbér kétszerese, illetve négyszerese a bírság. Felezni úgy is lehet majd, ha a munkaügyi hatóság által kitűzött határidőre eleget tesz a munkáltató a bejelentési kötelezettségnek. Visszaeső fekete foglalkoztatóknál viszont duplázódna a bírság.

A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatos szankciókat a 2020. január 31. után tartott ellenőrzéseknél alkalmaznák, hogy a vállalkozások addigra tisztában lehessenek azzal, mit kockáztatnának.

Ezen kívül duplájára emelkedne a munkavédelmi bírság összege, így 100 ezer forint és 20 millió forint közötti összegben lehetne majd kiszabni. Újdonság lesz még, hogy amennyiben a munkavédelmi hatóság szabálysértés miatt közigazgatási bírságot szab ki magánszemélyekre, akkor helyszíni bírságot is alkalmazhat. Abban nem lenne változás, hogy a közigazgatási bírság maximum 500 ezer forint lehet. Ettől azt várják, hogy egyszerűbb és hatékonyabb lesz az eljárás.

Kiemelt kép: Bielik István /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.