Céges szinten körvonalazódtak már a 2019-es béremelési igények, és a Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezte a Közszolgálati Vállaltok Konzultációs Fórumának (KVKF) összehívását a bérek és a cafeteria ügyében. A postánál, a vasútnál és a Volán társaságoknál hároméves megállapodások vannak. Két számjegyű bérfejlesztésben gondolkodnak, a különböző ágazatokban átlagosan többnyire a plusz 15 százalékot lőtték be bérelvárásként a jövő évre.
Még csak a pozíciók rögzítése folyik, de Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint lehetnek problémák vállalati szinten, például a villamosenergia-iparban, mert ezt a szektort különösen sújtja, hogy a cafeterialemek döntő többsége bérként adózna jövőre. Ha a cégek nem kompenzálják az adóváltozást, az nettóban veszteség a dolgozóknak.
Persze az sem kizárt, hogy a cafeteriánál még nincs minden kőbe vésve – legalábbis a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) ezt lebegtette meg a kormányt képviselő államtitkár. Vagyis nem kizárt, hogy a munkáltatók és munkavállalók hárompontos javaslatára rábólint a kormány, e szerint:
- az öngondoskodásnál (nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói támogatás),
- a munkaerőmobilitással kapcsolatos támogatásoknál (lakhatási-, bérlet- és albérlettámogatás), illetve
- a családi támogatásoknál (például iskolakezdési támogatás, kis összegű ajándék)
maradhatnának a jelenlegi, bérnél kedvezőbb adóterhek.
Sztrájkhelyzet akkor állhat elő, ha nem tudnak megegyezni a felek, ha bebetonozódnak az álláspontok. Nem zárná ki ezt sem Kordás, de itt még nem tartanak, novemberben és decemberben tárgyalnak legközelebb a VKF-en.
Tovább nőhet a létszámhiány
A Vasutasok Szakszervezete is 15 százalékos béremelést lát indokoltnak jövőre. Náluk a hároméves bérmegállapodásuk alapján összesen 30 százalékos emelést lőttek be 2017-2019-re, ebből már 25 százalék teljesült, tehát jövőre a korábbi megállapodás alapján csak 5 százalék maradna. Ezt szeretnék most felülírni, szintén egy többéves megállapodás formájában, mondta lapunknak Meleg János elnök.
Szerintük
Ha nem kapják meg, összetorlódnak a bérek. Azt pedig nem lehet, hogy egy váltókezelő többet vigyen haza, mint egy forgalmi szolgálattevő, mert az utóbbi kvalifikáltabb munka.
Cafeteriában eddig bruttó 271 ezer forintnyi volt a választható elem, azt szeretnék, ha ennek nettója, 196 ezer forint körüli érték megmaradna. Az elmúlt években ugyanis azért kaptak kisebb bérfejlesztést, mert lett cafeteria, öngondoskodás. És a törzsgárdát (minimum 3 év) is kiterjesztenék, ami jelenleg annyi ezer forintot jelent minden évben, aminek a mértékén szeretnének emelni.
Utolérni az osztrák vasutas fizetését
Nemcsak a nemzetgazdasági átlaghoz, hanem az osztrák vasutas bérekhez is szeretnének felzárkózni, hogy az elvándorlást fékezzék. Nagyon idős a vasutasállomány, a fiatalokat pedig nehéz megfogni, megtartani. Meleg János azt is el tudná képzelni, hogy
hogy az állam képes legyen teljesíteni szogáltatási kötelezettségét. Bíznak a tárgyalások sikerében, csak végső esetben fordulnak sztrájkhoz, akárcsak a BKV-sok.
A BKV-soknak kevés a 12 százalék
A BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) már szeptemberben kezdeményezte az egyeztetést a cégvezetéssel, de eddig azzal hárították őket, hogy a tulajdonosok még nem tették le az asztalra a jövő évi üzleti tervet.
A realitások talaján mozogva 15 százalékos emelést javasolt idén is a szakszervezet, és semmiképpen nem szeretnék, ha a tavalyi 12 százalék megismétlődne, mondta a 24.hu-nak Naszályi Gábor elnök. A Pénzcentrum interjúja szerint jelenleg mintegy 300 dolgozó hiányzik a cégnél. És Naszályi Gábor szerint
Bruttó 1461 forint egy kezdő buszvezető órabére, ami mindössze havi bruttó 254 ezer forintot jelent. Túlórázva, de nem megszakadva kereshetnek bruttó 300 ezer forint körül.
Az Auchan felfelé tért el e bérmegállapodástól, de nem egyeztetett
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete két áruházlánccal is felmondta a bérmegállapodást. Ennek oka, hogy amíg a bérmegállapodás él, addig a szakszervezet keze meg van kötve, tárgyalhat ugyan, de például sztrájkot nem hirdethet. Mint Karsai Zoltán elnök hangsúlyozta, a két láncnál teljesen eltérőek a felmondás okai és a kilátások is.
Az Auchannál tavaly októbertől szólt a bérmegállapodás idén márciusig. A felmondás oka az volt, mint kiderült, az Auchannak a bérmegállapodáson túl is volt még egy kalap pénze, kiemeltek hát egy munkavállalói csoportot, akiknek „műsoron kívül” megemelték a bérét. Vagyis pozitív irányban tértek el a megállapodástól, de akkor is eltértek, a szakszervezet nélkül döntve. Az Auchannal a jövő évi bérekről fognak egyeztetni, és bizakodó a szakszervezet.
A Metrónál érik a sztrájk
A Metrónál tavaly decemberi a bérmegállapodás, azzal, hogy ha a munkaerőpiaci változások indokolják, újratárgyalják. Ezt kezdeményezte is a szakszervezet márciusban, mert látták, hogy kevés lesz az emelés. A Tesco, a Spar, és más nagyobb cégek is többet fizettek már akkor. A cég azonban azóta csak húzta az időt.
És azzal büszkélkedik, hogy 13. meg 14. havi fizetést ad a dolgozóinak, de azzal már nem, hogy ezzel együtt is csak annyit keresnek, mint a sparosok havonta (minimum bruttó 210 ezer forint). De náluk még erre jön rá a 13. havi fizetés meg a cafeteria. Tehát a Metro bérhátrányban van. Csak ezt nem akarja belátni.
Jövő pénteken ülnek le tárgyalni, a szakszervezet október 1-jétől szeretne béremelést. Karsai Zoltán az előzmények alapján kissé szkeptikus, hogy sikerül-e ez. Ha nem lesz eredmény, lépni fog a szakszervezet, ha tetszik a cégnek, ha nem – jegyezte meg. Vagyis erősen érik egy sztrájk.
A Tescónál tavaly megállapodtak a bérekről, arról is, hogy mikor ülnek le idén tárgyalni – szerinte a brit láncnál minden rendben lesz. Idén nem a Tesco fog bekerülni a hírekbe, hanem sokkal inkább a Metro.
Még nem tudni, mennyi lehet a minimálbér
Meleg János tudomása szerint a kormány 202 ezer forintos garantált bérminimumot preferál, ami a mostani 180 500 forinthoz képest 11,9 százalékos emelést jelent. Karsai Zoltán viszont nem tud arról, hogy a kormánynak lennének már konkrét számai a minimálbérre, és bérminimumra. Információik alapján az átlagos béremelés mértékével megegyező emelést javasolhat a kormány a legkisebb béreknél. A szakszervezet szerint ez 8,8 százalékot jelenthet, amivel szemben ők minimum két számjegyű emelést követelnek.
Ha a KSH legutóbbi (január-augusztus) jelentését nézzük, akkor viszont 11,8 százalékkal lehet számolni. Vagyis ez alapján tényleg lehet 202 ezer forint a bérminimum, és akkor 154 ezer forint a minimálbér. Karsai szerint csak december elején lehet megállapodás a VKF-n, ami egyébként kifejezetten hátráltatja a bértárgyalásokat, mert sok cég azt mondja, előbb várják meg, milyen egyezség lesz.
A cafeteria-juttatások megvágása miatt mindenhol kemény bértárgyalások várhatók – vetítette előre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A VKF-en az egyeztetések elején tartanak, de egy biztos: a munkáltatói és a munkavállalói oldal is több évre előre rögzítené a minimálbért és a bérminimumot, sőt a bérekkel kapcsolatos adófeltételeket is, hogy javuljanak a dolgozók nettó pozíciói.
Felmerült a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék mérséklése, és szóba került például a jelenleg 15 százalékos szja-csökkentése is. Vérmes reményeket nem ébresztett Varga Mihály pénzügyminiszter, aki nemrégiben azt nyilatkozta, hogy nincs itt az ideje a többször belengetett egykulcsos szja-nak.
Kiemelt kép: Jászai Csaba / MTI
