Belföld
Budapest, 2016. szeptember 10.
Tízezer és húszezer forintos bankjegyek egy pénztárcában. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Tényleg 150 ezer forint fölé mehet a minimálbér

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 09. 09. 16:02

Korábban a témában:

Novemberben kezdődnek az országos bértárgyalások, ám egyelőre elég távol áll egymástól a munkáltatók és a szakszervezetek álláspontja: előbbiek egy, utóbbiak két számjegyű béremelés mellett érvelnek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László úgy nyilatkozott a napokban, hogy az átlagfizetések dinamikus növekedése miatt csökkent az alku, illetve a minimálbér és a bérminimum emelés jelentősége, súlya. Az általunk megkérdezett munkáltatói és munkavállalói érdekképviselet azonban, hasonlóan a Liga Szakszervezetekhez nagyon is fontos döntésnek tartják.

Hivatalos időpont még nincs és a kormányzati hatástanulmányt sem küldték meg – mondta a 24.hu kérdésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) leköszönő főtitkára. Az alkut befolyásoló tényezők közül pedig bizonytalan, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) csak júliustól csökken újabb két százalékkal a jelenlegi 19,5 százalékról, vagy a munkaadók által preferált januári mérséklés is szóba jöhet. A tárgyalóasztalnál már nem Dávid fog ülni, de borítékolta, hogy a munkáltatói oldal „engedékenységét” jelentősen befolyásolni fogja, mikortól csökkentik jövőre a foglalkoztatói közterhet.

Budapest, 2016. november 18.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ülése utáni sajtótájékoztatón a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2016. november 18-án. Az ülésen nem született megállapodás a jövő évi béremelésekről a kormány és a szociális partnerek között.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Dávid Ferenc
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Ha nem január 1-től, akkor akár még a minimálbér-emelés is megkérdőjeleződhet – valószínűsítette.

Azt nem lehet, hogy mindenki nyerjen, a dolgozó, a költségvetés (háromszorosan is a különböző adóbevételek növekedése miatt), csak a magyar kisvállalkozó nem.

  • A minimálbér- és bérminimum-emelés több mint 1,1 millió embert érinthet.
  • Az elmúlt két évben a garantált bérminimum 40 százalékkal emelkedett.
  • A nemzetgazdasági átlagkereset is 10 százalék felett nőtt.

Ám ilyen mértékű bruttó bérnövekedés nem fenntartható olyan körülmények között, hogy a nettó szégyenteljesen alacsony az adóterhelés miatt:

  • 100 forint bruttó bérből még mindig csak
  • 66,5-öt kap kézhez a dolgozó, miközben mindez
  • 121 forintba kerül a munkaadónak.

Ebből is látszik, hogy még mindig óriási az adóék. Sőt, mint korábban lehoztuk, magasabb, mint a válság előtt volt.

Éppen ezért emelte ki az szja-kérdését Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke. Szerintea bértárgyalásokon meg kellene állapodni abban is, hogy milyen ütemezésben jutunk el a már többször beígért egy számjegyű személyi jövedelemadóhoz.És ha erről van megállapodás, akkor a két számjegyűnél mérsékeltebb bruttó béremelés is elég lenne, ami könnyebbséget jelentene elsősorban a kkv-knak – tette hozzá. No meg az is, ha Parragh korábbi felvetése szerint egy számjegyűre csökkenne a szocho.

Budapest, 2016. február 19.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke felszólal a szervezet rendkívüli kongresszusán Budapesten, a VDSZ székházában 2016. február 19-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Kordás László
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Egy vagy két számjegyű emelés jöhet?

Dávid Ferenc úgy fogalmazott, nagyon észnél kell lenni, mert olyan terheket róttak elsősorban a vidéki, keleti országrész kkv-ira, amik kigazdálkodásához a szükséges vásárlóerő-növekedés nem volt meg – utalt például nyugdíjakra, közmunkára és a segélyekre. De a jövő évtől változó szocho-támogatások sem tartalmaznak könnyítést, sőt az 55 pluszosok (körülbelül 400 ezer ember) alkalmazásánál megszűnik a kor szerinti automatikus kedvezmény.

Szó nem lehet két számjegyű minimálbér- vagy bérminimum-emelésről, 5-10 százalék közöttit tudok elképzelni. Feltéve, hogy január elsejétől csökken a szocho.

A költségvetésben 8,8 százalékot írtak a nemzetgazdasági átlagkereset tervezett növekedésére. Nem örülnék neki, ha a minimálbér ennél gyorsabban nőne – jelentette ki.

És abban sem biztos, hogy a legkisebb bért kell megint tolni, alulról, és csak ha marad, akkor emelni felette is. Úgy véli, azokét kéne inkább emelni, akik legalább közepes értékkel bírnak a munkaerőpiacon. Mindenesetre törekedni fog a munkáltatói oldal a megállapodásra, ahogy eddig is, hogy ne a kormány döntsön.

A MaSzSz azt szeretné a ciklus végéig, hogy érjük utol a V4-eket átlagbérekben. Ehhez segít hozzá a minimálbér évenkénti emelése is, annak ellenére, hogy az átlagbér környékén bértorlódást okoz – jegyezte meg Kordás László. Ami a szomszédokat illeti, Szlovákiában 480 euró most a minimálbér, és 520 euróra tervezik emelni, Csehországban pedig 8 százalékos emelés várható.

A MaSzSz a 4 évvel ezelőtti célkitűzést teljesítette, azóta a minimálbér nettója elérte a(z egyfős egykeresős) létminimum értékét. Most már az a cél, hogy a váratlan kiadások fedezése se legyen gond a legszerényebb keresetű háztartásokban sem. Ehhez a szakszervezet szerint

minimum két számjegyű emelésre van szükség a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál is.

2014-ben a 150 ezer forintos minimálbért célozták be 2018-ra (az akkori számítások szerint ekkor érte volna el nettóban a fizetés a létminimumot, de ez végül a bruttó 138 ezer forint mellett is teljesült, mert kisebb volt az infláció). Jövőre az elnök szerint a bűvös 150 ezer forintot is meg fogja haladni a minimálbér.

Ha megnézzük a táblázatot, ez már egy számjegyű emelésnél is megvalósulhat.

Időközben elkészült a MaSzSz bérfelmérése is, amiről Kordás László előzetesen ennyit árult el: A KSH által közölt bruttó 327 ezer forintos átlagkeresettől nagyon le van maradva a bérek középértéke.

Kettészakadt az ország

Parragh László a napokban azt mondta, az átlagbér növekedése miatt egyre kisebb lesz az őszi bértárgyalások jelentősége. Vele ellentétben Dávid Ferenc és Kordás László is úgy gondolja, hogy fontosak a bértárgyalások. Mi több, Dávid Ferenc szerint a két évi feszített ütemű növekedés miatt nagyobb az idei bérmegállapodás jelentősége, mint az előzőeké volt. Az ország munkaerőpiaca kettészakadt: amennyi emelést Budapesten és az ország nyugati részében meg sem éreznek, az a keleti részen óriási probléma.

A regionális, cégméret szerinti és szakmánkénti szétszakadást Kordás László is említette, hozzátéve, hogy vannak olyan szakmák, ahol bőven a minimálbér és bérminimum felett fizetik a dolgozókat. De vannak olyanok is (szolgáltatás, vendéglátás, turizmus, kereskedelem), ahol jellemzőbb, hogy csak a kötelező legkisebb bért adják meg – ezért van jelentősége az emelésnek. De azért is, mert kiegyenlítő szerepe van – csökkenti a területi különbségeket, nagyobb ma a keleti régiókban a bérnövekedés, mint a nyugatiban, és a különbség eltüntetését folytatni kell.

Mi várható az állami cégeknél?

A Policy Agenda legfrissebb kutatása szerint tavaly a legnagyobb állami vállalatoknál átlagosan 16 százalékkal nőttek a bérek, 3 százalékkal gyorsabban, mint a gazdaság egészében. Az aláírt bérmegállapodások alapján idén 9-12 százalék közötti lehet a növekedés. Probléma a jövő évben várható: a munkaerőhiány feltehetően tovább növekedne, ha a bérnövekedést visszafognák. Ezért a Policy Agenda szerint szükséges, hogy a kormány és a szakszervezetek ne csak a 2019. évi minimálbér és garantált bérminimum emelését, hanem az állami cégek béremeléseit is átgondolják. Mert nem valószínű, hogy a bérmegállapodásban 2019-re rögzített, inflációval korrigált 2-3 százalékos reálbéremelés elég lenne a munkaerőhiány kezelésére például a MÁV-nál, vagy a postákon. Főként ha a versenyszféra egyéb területein nem, vagy csak kissé lassul a béremelkedés üteme.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Meghalt Princz Gábor

Asian guy pulling warm pant, concept of sexuality problem or weight loosing

Mi okozza a reggeli merevedést?

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.