Gazdaság
Budapest, 2011. augusztus 13.
Egy felszolgáló italokat és fagylaltot visz a vendégeknek 2011. augusztus 12-én a Gerbeaud cukrászdában, az V. kerületi Vörösmarty téren.
MTI Fotó: Marjai János

Az átlagbérre is ráígérnek inkább a cégek, ha melóst keresnek

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 08. 12. 17:00

Korábban a témában:

A minimálbér és bérminimum-emelésről szóló híreket mindig nagy érdeklődés övezi. Nem véletlen ez, hiszen még mindig sokan vannak, akiknek ez az összeg jelenti a havi keresetet. Januárban csaknem 1,18 millió munkást érintett egészen közelről a kérdés, közülük

303 ezren kaptak minimálbért, és 876 ezren bérminimumot. 

A havi minimálbér idén bruttó 138 ezer forintra (nettóban, családi kedvezmény nélkül 91 770 forint), a havi bérminimum pedig 180 500 forintra (= nettó 120 033 forint) emelkedett.

A KSH legutóbbi, májusi bérstatisztikáján azonban nem nagyon látszik, hogy a minimálbér és a bérminimum ennyire meghatározó tényező lenne, csak egy területen, az egészségügyön belül a szociális ellátásban mutattak ki a bérminimumnál kisebb, 149,4 ezer forintos átlagkeresetet. Ami azt is jelenti, hogy a szociális ellátásban az átlag alig tízezer forinttal magasabb a minimálbér bruttó 138 ezer forintjánál.

A főbb gazdasági ágak közül a vendéglátás szerepelt amúgy a legkisebb átlaggal, bruttó 214,6 ezer forinttal, de az is felette van a 180 500 forintos bérminimumnak.

Megnéztük, hogy a statisztika szerint legrosszabbul fizetett szakmákban az éppen futó álláshirdetések alapján mennyire látszik még tényezőnek a minimálbér. Nem volt könnyű dolgunk, mert számos hirdetésben nem szerepel a bér, mintha nem is lenne fontos, vagy elkenik egy „megegyezés szerint” vagy „versenyképes” fordulattal.

Vegyes a kép a legrosszabbul fizetett szakmákban

Szakgondozót keresnek például Miskolcra, középfokú végzettséggel bruttó 150-230 ezer forintért (hogy miért ez a nagy szórás, az nem derül ki), a szintén borsodi Nagycsécsen viszont bruttó 270 ezer forintot ajánlottak a főiskolát végzett szociális segítőnek. Budaörsre bérminimumért kerestek szociális munkást felsőfokú végzettséggel, Budapestre pedig nettó 200 ezer forintért is hirdettek ápolói állásokat. A KSH-s nettó átlag májusban ennél jóval alacsonyabb, 99 320 forint volt.

A másik rosszul fizetett szakmában, a vendéglátásban ajánlottak például nettó 240 ezer forintot budapesti pultos-felszolgálónak. Szegeden ennél jóval karcsúbb, nettó 140 ezer forintos a pultos-eladói állás, Székesfehérváron pedig mindössze nettó 130 ezer forint. Mindegyik több, mint a bérminimum 120 ezer forintos nettója, de utóbbi kettő kevesebb, mint a májusi ágazati nettó átlag, ami 142,7 ezer forint volt májusban. Az egyik miskolci hirdetésben viszont a minimálbérnél alig adnának többet, bruttó 800 forintos órabért kínálnak pultosnak.

A Blokkk.com szerint azonban nem a központilag megszabott legalacsonyabb bérek a meghatározók, a boltos kereseteket sokkal jobban hajtja az eladóhiány, mint a minimálbér.

Nos, az ápolóinál sokkal több állás közül válogathatnak, akik a kereskedelemben dolgoznának. Budapesten például

200+ ezer forintért éjjel-nappaliba, vagy bérminimumért zöldség-gyümölcs üzletbe keresnek eladót, de van nettó 180 ezres és nettó 200 ezer forintos ajánlat is. A szabolcsi Nagykállón pedig valószínűleg nem rossz ajánlat a nettó 150 ezer forint a dohányboltban. Összehasonlításul: a KSH szerinti nettó havi átlag a kereskedelemben májusban 199 ezer forint felett volt.

Ez a minikutatás nem reprezentatív, de azért annyi látszik, hogy az aktuális kereseti ajánlatok többnyire felülmúlják a kötelező minimumot, nem ritkán az átlagot is, eszerint a munkaerőhiány tényleg nagy úr. 

Van, ahol a minimumot is sokallják

Hogy árnyaljuk a képet, íme néhány ellenpélda. Adatrögzítőt keresnek középiskolai végzettséggel bruttó 700 forintos órabérrel (amikor a minimálórabér bruttó 794 forint), konyhai kisegítőt ugyancsak óránként bruttó 700 forintért, gyakorlott irodai takarítót havi bruttó 120 ezer forintért (amikor bruttó 138 ezer forint a minimálbér), asztalost havi bruttó 130 ezer forintért.

Tehát nem csak a biztonsági őröket kereső cégek között vannak, akik szerint elég a melósnak a kötelező minimumnál kevesebb is.

Rear view of security guard with flashlight in building corridor
Nevetséges bérért próbálnak melósokat megcsípni a cégek
Mintha nem lenne munkaerőhiány, kötelező minimálbér és bérminimum.

A kisebb cégeknél és keleten több a minimálbéres

A GKI márciusi kutatásából az derült ki, hogy

a vállalatok a dolgozók 7 százalékát minimálbéren, 7 százalékát pedig garantált bérminimumon foglalkoztatják.

Továbbá, hogy a kisebb vállalatok arányaiban több embert foglalkoztatnak minimálbéren, illetve garantált bérminimumon, mint nagyobb cégek. A 20 fő feletti cégeknél a foglalkoztatottak számának emelkedésével csökken az alacsony béren foglalkoztatottak aránya, és különösen nagy a 11-20 főt foglalkoztatók körében a garantált bérminimumosoké (30 százalék). Jellemző, hogy az ország keleti felében jóval több a minimálbéres és bérminimumos, mint a középső, és nyugati részen.

Kitértek arra is, milyen választ adtak a cégek a kötelező legkisebb bérek emelésére. A legjellemzőbb idén

  • a normák emelése (11 százalék),
  • a munkaerőkölcsönzés (8 százalék) és
  • a „más munkakörbe sorolás” volt (7 százalék), és
  • kisebb arányban, de szerepelt még az elbocsátás, a cafeteria csökkentése és a munkaidő rövidítése.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) friss kutatása ugyancsak a munkáltatói reakciókat vizsgálta, és náluk az jött ki, hogy

  • a jellemző reakció a béremelésre a minimum felett keresők bérének emelése volt, a bérfeszültségek elkerülése érdekében, valamint
  • a tervezett létszámfelvétel elhalasztása (32–32 százalék), illetve
  • a tervezett beruházások elnapolása (24 százalék).

A béremelés hatására összességében tehát a cégek több mint harmada (37 százalék) módosította üzleti stratégiáját.

  • 13 százalék a mozgóbérek (például jutalmak) csökkentése mellett döntött,
  • nagyjából minden tizedik vállalkozás módosította a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait,
  • csökkentette egyéb juttatásaikat, vagy
  • részmunkaidős foglalkoztatásba helyezte át őket.
  • A legkevésbé jellemző reakció az elbocsátás volt (3 százalék).

A feszítő munkaerőhiányhoz képest meglepő, milyen sokan tolták későbbre a szükséges létszám felvételét.

Ha cégméret szerint nézzük, hogyan reagáltak a kötelező emelésre a munkáltatók, világosan látszik a kutatásból, hogy a kicsiket viselte meg leginkább:

Ha pedig ágazatok szerint, többek között az derül ki, hogy a kereskedelem lehet a legnagyobb bajban, hiszen a legnagyobb arányban náluk maradt el a tervezett létszámfelvétel és a beruházások, ők módosították leginkább az érintett dolgozók munkakörét, feladatait, helyezk át részmunkaidős foglalkoztatásba az érintetteket, vagy csökkentették egyéb juttatásaikat, mozgóbérüket. Márpedig a kereskedők is sokat panaszkodnak a munkaerőhiány miatt.

Kiemelt kép: MTI/Marjai János

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

A anti-Brexit demonstrator dressed in a Union Flag suit and waving an EU flag stands on the road outside the Houses of Parliament in central London on March 29, 2018. - The one-year countdown to Britain's exit from the European Union began on March 29, 2018 with Prime Minister Theresa May touring the UK shore up support for the government's Brexit strategy. (Photo by Daniel LEAL-OLIVAS / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.