Lázárék számlát sem igen küldtek, ezért nem ömlik a pénz Brüsszelből

A kormány már kétszer is megemelte az uniós támogatások megelőlegezésének költségvetési keretét. Először 800 milliárd, nemrég újabb 700 milliárd forinttal. Vagyis ahelyett, hogy Magyarország Brüsszel euróit költené, nagy adag közpénzt költ büdzséjéből az uniós projektek támogatására. De miért van erre szükség? Az unió alapesetben utólag, az igazolt számlák benyújtása után fizet, így átmenetileg meg kell finanszírozni a támogatást, ebben az esetben azonban a szokásos nehézkes ügymenetnél többről van szó – hívta fel a figyelmet a Zoom.hu.

Mindez úgy derült ki, hogy megkérdezték a Miniszterelnökséget, hogy 2014 és 2017 között milyen értékben nyújtott be számlákat Magyarország a június végi határnapig az Európai Bizottságnak. A válasz:

2014-ben és 2015-ben nem küldtek számlákat Brüsszelbe, 2016-ban 9 millió, 2017-ben 586,9 millió eurónyi bizonylatot mutattak be. A Bizottságtól ténylegesen lehívott összeg tavaly 8,2 millió, idén 533,5 millió euró volt. Vagyis durván 170 milliárd forint. 

Összehasonlításul: Magyarország a 2014 és 2020 közötti időszakra összesen durván 8000 milliárd forint ingyenpénzt hívhat le különböző operatív programokra.

Persze a kommunikációban egészen mást hangsúlyoznak. Lázár János egy konferencián például azt emelte ki, hogy a források felét, 4–4,5 ezer milliárd forintot már lekötöttek, a kifizetések aránya pedig 22 százalék, értékük kétezer milliárd forint.

Szóval a kétezer milliárd áll szemben és a Brüsszel által átutalt 170 milliárd forinttal. Ezt a szakadékot hidalja át a magyar költségvetés. És egyébként a Lázár által említett “kifizetés” sem azonos a vállalkozóknak már ténylegesen átutalt összeggel, ami mindössze 431 milliárd forintnyi volt.