Nem akarnak szűnni a gondok az uniós pénzeket célba juttató, illetve nyilvántartó rendszer körül. A minap előfordult, mesélte a 24.hu egyik informátora, hogy a nyertes pályázónak ugyan elutalta az – uniós pályázatok végrehajtását irányító, menedzselő, ellenőrző – illetékes irányító hatóság a megítélt támogatást, tévedésből azonban a forintösszeget a nyertes devizaszámlájára utalták, ebből pedig nem kis kalamajka adódott. Ilyen utalást elvileg a rendszernek nem is szabadna engednie, mégis megtörtént.
Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (Eutaf) jelenleg végzi a 2014-20-as operatív programok 2017. évi rendszerellenőrzését, a vonatkozó európai bizottsági útmutató alapján négyfokozatú skálán kell értékelni a rendszereket
– ezt már Dencső Balázs, az Eutaf főigazgatója ismerte el a 24.hu érdeklődésére, a további tájékoztatástól azonban elzárkózott, lévén, hogy folyamatban van az ellenőrzés.
A hazai és uniós pénzek felhasználása során keletkező adatok egységes nyilvántartási rendszere a FAIR (Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer). Ennek vannak alegységei, az egyik a FAIR EUPR (Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer Európai Uniós Programok Rendszere), amely a 2014-2020 közötti és azt követő időszakokban az EU által finanszírozott programok és projektek adatainak gyűjtését, rendszerezését és szolgáltatását biztosító pályázatkezelő alrendszer.
Az 1-es osztályzat jelentené, hogy minden a legnagyobb rendben működik, a 4-es azt, hogy azonnal le kell kapcsolni a rendszert, annyira durva és nagyszámú hibát hordoz magában. A Miniszterelnökség azonban kevésbé borúlátó. Lapunk érdeklődésére a Lázár János vezette tárcánál azt mondták, a Miniszterelnökség együttműködik az auditáló hatósággal, várhatóan augusztusban vagy szeptemberben zárul le az ellenőrzés. Emlékeztettek arra, hogy a tavalyi első teljes év után a négyfokozatú skálán – a kisebb hibákról, döccenőkről tanúskodó – 2-es osztályzatot kapott a FAIR EUPR.
Ha mégis a negatív forgatókönyv, a 3-as osztályzat állna elő, úgy az azt az üzenetet is közvetítené, hogy nem lehet pontosan tudni, mennyi uniós pénz is ment ki. A témában jártas forrásunk szerint az csak a kisebbik baj, hogy az az EU-támogatás is leállhat, amit éppen a nyilvántartási rendszer fejlesztésére vehet igénybe Magyarország. A komolyabb baj abból lehet, hogy a hibák miatt elvégzendő, akár hónapokig is eltartó informatikai fejlesztések idejére nagyon lelassul az egész országnak szánt uniós ezermilliárdok kifizetése. A késés pedig abban az értelemben húsba vágó is lehet, hogy mire újra fel tudna pörögni a kiutalás a nyilvántartási rendszer javítása után, a nagy építkezéseket az ősz végi-téli időjárás teszi lehetetlenné, jövő áprilisban pedig választás lesz. (A nagy pénzeket megmozgató útépítési, szennyvíz- vagy csatornázási beruházásoknak csak a kisebbik, időben első része a tervezés és az engedélyeztetés, a munka érdemi részét az időjárás befolyásolja.)
Egy másik információs rendszerből 18 milliárdos vita lett
A most problémásan működő FAIR és egy másik, az elmúlt hetekben egy 18 milliárdos ügy középpontjába került nyilvántartási, monitoring rendszer, az EMIR (Egységes Monitoring és Információs Rendszer) között van kapcsolódás. A 2003-ban létrehozott és azóta folyamatosan továbbfejlesztett EMIR egyes elemeit, moduljait is felhasználva hozták létre a FAIR-t, ami 2014 őszétől érhető el, de a FAIR jóval bővebb, több funkcióval bír, mint az elődje.
Emlékeztetőül: az Európai Bizottság szakemberei úgy vélték, 18 milliárdos, korábban az EMIR-re felvett uniós támogatást indokolt lenne visszakérni Magyarországtól. Az uniós pénzekért felelős miniszter, Lázár János pedig nyomban Dobrev Klárára, Gyurcsány Ferenc feleségére kente a felelősséget, és a Miniszterelnökség álláspontjához képest egy nap alatt 180 fokos fordulatot hajtott végre. A 18 milliárdos ügy egyik fontos szereplőjéről, Lázár beosztottjáról egy másik cikkünkben írtunk.
