Gazdaság
Gyöngyöshalász, 2017. április 7.
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Onkar S. Kanwar, az Apollo Tyres elnöke (j) és Neeraj Kanwar, a társaság alelnöke felavatja az indiai Apollo Tyres gumiabroncsgyártó-üzemét a gyöngyöshalászi ipari parkban 2017. április 7-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

320 milliárd forinttal tömték ki a nagyvállalatokat

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2017. 04. 11. 16:46

Korábban a témában:

Felkerült a kormany.hu-ra, hogy 2004 óta hány cég, milyen összegben és hány munkahely létrehozásához kapott egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló készpénztámogatást.

Korábbi cikkünkben a 2010 és 2016 ősze közötti időszakot dolgoztuk fel a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján – akkor az derült ki, hogy 66 beruházás kapott meg összesen szűk 139 milliárd forint támogatást, és hogy ebből 21 814 munkahelyet létesítettek, vagyis átlagosan 6,36 millió forintba került egy munkahely.

A mostani, 2004-2017 tavasza közötti időszakot felölelő adatokból az derül ki, hogy összesen 319,2 milliárd forinttal támogatták a kormányok a nagyvállalatokat, 159 esetben.Van olyan cég, amely többször is kapott támogatást, így összességében kevesebb támogatott vállalatról van szó.

Ebből az összegből 57 542 munkahely létrehozását vállalták a cégek, így átlagban 5,547 millió forintból jöhetett létre egy-egy új álláshely.

Íme, mely cégek voltak a kormányok számára a legkedvesebbek.

A legtöbb támogatást kapták egy-egy alkalommal:

  • Mercedes-Benz Manufacturing Kft. (2008) 22,153 milliárd forint, 2500 munkahelyre.
  • Apollo Tyres Hungary Kft. (2014) 16,081 milliárd forint, 975 munkahelyre.
  • Hankook Tire Magyarország Kft. (2005) 15,881 milliárd forint, 1508 munkahelyre.
  • Audi Hungária Motor Kft. (2011) 13 milliárd forint, 1800 munkahelyre.
  • Mercedes-Benz Manufacturing Kft. (2016) 12,878 milliárd forint, ezer munkahelyre.

Az ötök közül az Apollo Tyres az egyetlen, amelynek be kellett érnie egy EKD-vel. A Hankook egy másik kft.-je viszont 2013-ban is bezsebelt 7,679 milliárd forintot, így összesen 23,56 milliárd kormányzati forinthoz jutottak.
Az Audi pedig összesen öt alkalommal jutott EKD-hez 2008 és 2015 között, ami több mint 28,544 milliárd forintot hozott neki.

Nála többször csak a Robert Bosch különböző érdekeltségei részesülhettek a kormányzati támogatásban, összesen 12 alkalommal, ami 15,86 milliárd forintot jelentett.

De a Mercedes még így is vezet, az összesen kicsit több, mint 35 milliárd forintos támogatottságával.

A legkevesebb támogatást egy új-zélandi cég nyerte el, 2008-ban. Az Ahi Roofing Kft. acél tetőfedő gyártásával foglalkozik, és 88,541 millió forintot kapott 50 munkahely létesítéséhez. Kettejük támogatása között 395-szörös eltérés van.

Kecskemét, 2015. január 20.
Orbán Viktor miniszterelnök (k) az első hazai gyártású CLA Shooting Brake modell bemutatásán a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában 2015. január 20-án.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Fotó:MTI/ Ujvári Sándor

Ennyibe került egy munkahely

Egy EKD-val a legtöbb munkahelyet (2500-at) a Mercedes 2008-as beruházásánál támogatta a kormány, a legkevesebbet pedig a Linde Gáznál, ahol 10 munkahelyre jutott 300 millió forint 2006-ban.

Ha megnézzük, mennyiért létesültek munkahelyek a legtöbb és legkevesebb EKD-támogatással, akkor pedig majdnem 95-szörös eltérést kapunk. Íme a legdrágább és legolcsóbb támogatott munkahelyek:

  • Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. (2016) – egy munkahelyre 39,6 millió forint támogatás jutott (összesen 4,949 milliárd forint).
  • Audi Motor Hungária Kft. (2008) – egy munkahelyre 35,569 millió forint támogatás jutott (összesen 5,335 milliárd forint).
  • Linde Gáz Magyarország Zrt. (2006) – egy munkahelyre 30 millió forint támogatás jutott (összesen 300 milliárd forint).
  • Interspan Faipari Kft. (2015) – egy munkahelyre 29,584 millió forint támogatás jutott (összesen 2,958 milliárd forint).
  • Béres Gyógyszergyár Zrt. (2015) – egy munkahelyre 26,279 millió forint támogatás jutott (összesen 10576 milliárd forint). …
  • Denso Gyártó Magyarország Kft. (2007) – egy munkahelyre 418 ezer forint támogatás jutott (összesen 459,6 millió forint).

Magyar kontra külföldi

Az összesen 159 EKD-ból mindössze 19-et kapott echte magyar cég, 41,575 milliárd forint értékben, ami a teljes készpénztámogatás 13 százalékát jelenti. Ebből az összegből 3855 munkahely létesítéséhez járult hozzá a kormány – ez az összes támogatott létszám kevesebb mint 7 százaléka.Ezeken a számokon tehát nemigen látszik, hogy a kormány nagyon multiellenes lenne.

A magyar cégek közül a legtöbbet, 9,253 milliárd forintot a Tisza-Tk Projekt Kft.-nek biztosította a kormány, izocukor és keményítő gyártására. És mint említettük, a Richternél került a legtöbbe egy munkahely létesítése.

Kormányváltás előtt és után

Megnéztük azt is, hogy a 2010-es kormányváltás előtt (szocialisták) és után (Fidesz-KDNP) hogyan alakultak a támogatások.

Ami a támogatások számát illeti, kevesebb (73 darab) volt 2010 előtt, mint utána (86 darab), és összegszerűen is vékonyabb volt az EKD a korábbi időszakban (130 milliárd forint, szemben a 189 milliárd forinttal). Viszont mégis több mint a fele munkahely (kereken 30 ezer darab) mégis 2010 előtt jött létre kormánytámogatásból, átlagosan 4,34 millió forintból.

A Fidesz-KDNP alatt 27 542 munkahely létrehozásához adtak támogatást, átlagosan 6,862 millió forintból.

Megérte?

Amikor korábbi cikkünk készült, megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, készült-e arról vizsgálat, hogy megérte-e a kormánynak pénzzel támogatni a vállalatokat.

A minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy minden egyes EKD-projektnél a Nemzeti Befektetési Ügynökség
(HIPA) előzetesen vizsgálja a megajánlott támogatás államháztartási (központi költségvetést érintő) megtérülését, összevetve a támogatás összegét az államháztartás szempontjából bevételeknek minősülő tételekkel (pl. fizetendő adókkal, járulékokkal). Ennek megfelelően a beruházók számára nyújtott támogatás minden egyes esetben pozitív nettó jelenértéket eredményez a központi költségvetés számára, kizárólag a direkt hatásokat figyelembe véve.

Vagyis a kormány szerint megéri tömni a nagyvállalatok zsebét. 

Azt viszont továbbra is titkolják, hogy mennyi adókedvezményt kaptak a nagyvállalatok.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Szerdán lefagy az ország harmada

Kommentek

Demonstrtors gather outside the Parliament to protest against Brexit, waving EU and Union flags and a placard reading 'Brexit Is It Worth It?', London on September 12, 2018. Conservatives MPs opposed to Mrs May's Brexit Plan have met to discuss how and when they could force her to stand down as Prime Minister. (Photo by Alberto Pezzali/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.