Gazdaság

320 milliárd forinttal tömték ki a nagyvállalatokat

Felkerült a kormany.hu-ra, hogy 2004 óta hány cég, milyen összegben és hány munkahely létrehozásához kapott egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló készpénztámogatást.

Korábbi cikkünkben a 2010 és 2016 ősze közötti időszakot dolgoztuk fel a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján – akkor az derült ki, hogy 66 beruházás kapott meg összesen szűk 139 milliárd forint támogatást, és hogy ebből 21 814 munkahelyet létesítettek, vagyis átlagosan 6,36 millió forintba került egy munkahely.

A mostani, 2004-2017 tavasza közötti időszakot felölelő adatokból az derül ki, hogy összesen 319,2 milliárd forinttal támogatták a kormányok a nagyvállalatokat, 159 esetben.Van olyan cég, amely többször is kapott támogatást, így összességében kevesebb támogatott vállalatról van szó.

Ebből az összegből 57 542 munkahely létrehozását vállalták a cégek, így átlagban 5,547 millió forintból jöhetett létre egy-egy új álláshely.

Íme, mely cégek voltak a kormányok számára a legkedvesebbek.

A legtöbb támogatást kapták egy-egy alkalommal:

  • Mercedes-Benz Manufacturing Kft. (2008) 22,153 milliárd forint, 2500 munkahelyre.
  • Apollo Tyres Hungary Kft. (2014) 16,081 milliárd forint, 975 munkahelyre.
  • Hankook Tire Magyarország Kft. (2005) 15,881 milliárd forint, 1508 munkahelyre.
  • Audi Hungária Motor Kft. (2011) 13 milliárd forint, 1800 munkahelyre.
  • Mercedes-Benz Manufacturing Kft. (2016) 12,878 milliárd forint, ezer munkahelyre.

Az ötök közül az Apollo Tyres az egyetlen, amelynek be kellett érnie egy EKD-vel. A Hankook egy másik kft.-je viszont 2013-ban is bezsebelt 7,679 milliárd forintot, így összesen 23,56 milliárd kormányzati forinthoz jutottak.
Az Audi pedig összesen öt alkalommal jutott EKD-hez 2008 és 2015 között, ami több mint 28,544 milliárd forintot hozott neki.

Nála többször csak a Robert Bosch különböző érdekeltségei részesülhettek a kormányzati támogatásban, összesen 12 alkalommal, ami 15,86 milliárd forintot jelentett.

De a Mercedes még így is vezet, az összesen kicsit több, mint 35 milliárd forintos támogatottságával.

A legkevesebb támogatást egy új-zélandi cég nyerte el, 2008-ban. Az Ahi Roofing Kft. acél tetőfedő gyártásával foglalkozik, és 88,541 millió forintot kapott 50 munkahely létesítéséhez. Kettejük támogatása között 395-szörös eltérés van.

Fotó:MTI/ Ujvári Sándor

Ennyibe került egy munkahely

Egy EKD-val a legtöbb munkahelyet (2500-at) a Mercedes 2008-as beruházásánál támogatta a kormány, a legkevesebbet pedig a Linde Gáznál, ahol 10 munkahelyre jutott 300 millió forint 2006-ban.

Ha megnézzük, mennyiért létesültek munkahelyek a legtöbb és legkevesebb EKD-támogatással, akkor pedig majdnem 95-szörös eltérést kapunk. Íme a legdrágább és legolcsóbb támogatott munkahelyek:

  • Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. (2016) – egy munkahelyre 39,6 millió forint támogatás jutott (összesen 4,949 milliárd forint).
  • Audi Motor Hungária Kft. (2008) – egy munkahelyre 35,569 millió forint támogatás jutott (összesen 5,335 milliárd forint).
  • Linde Gáz Magyarország Zrt. (2006) – egy munkahelyre 30 millió forint támogatás jutott (összesen 300 milliárd forint).
  • Interspan Faipari Kft. (2015) – egy munkahelyre 29,584 millió forint támogatás jutott (összesen 2,958 milliárd forint).
  • Béres Gyógyszergyár Zrt. (2015) – egy munkahelyre 26,279 millió forint támogatás jutott (összesen 10576 milliárd forint). …
  • Denso Gyártó Magyarország Kft. (2007) – egy munkahelyre 418 ezer forint támogatás jutott (összesen 459,6 millió forint).

Magyar kontra külföldi

Az összesen 159 EKD-ból mindössze 19-et kapott echte magyar cég, 41,575 milliárd forint értékben, ami a teljes készpénztámogatás 13 százalékát jelenti. Ebből az összegből 3855 munkahely létesítéséhez járult hozzá a kormány – ez az összes támogatott létszám kevesebb mint 7 százaléka.Ezeken a számokon tehát nemigen látszik, hogy a kormány nagyon multiellenes lenne.

A magyar cégek közül a legtöbbet, 9,253 milliárd forintot a Tisza-Tk Projekt Kft.-nek biztosította a kormány, izocukor és keményítő gyártására. És mint említettük, a Richternél került a legtöbbe egy munkahely létesítése.

Kormányváltás előtt és után

Megnéztük azt is, hogy a 2010-es kormányváltás előtt (szocialisták) és után (Fidesz-KDNP) hogyan alakultak a támogatások.

Ami a támogatások számát illeti, kevesebb (73 darab) volt 2010 előtt, mint utána (86 darab), és összegszerűen is vékonyabb volt az EKD a korábbi időszakban (130 milliárd forint, szemben a 189 milliárd forinttal). Viszont mégis több mint a fele munkahely (kereken 30 ezer darab) mégis 2010 előtt jött létre kormánytámogatásból, átlagosan 4,34 millió forintból.

A Fidesz-KDNP alatt 27 542 munkahely létrehozásához adtak támogatást, átlagosan 6,862 millió forintból.

Megérte?

Amikor korábbi cikkünk készült, megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, készült-e arról vizsgálat, hogy megérte-e a kormánynak pénzzel támogatni a vállalatokat.

A minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy minden egyes EKD-projektnél a Nemzeti Befektetési Ügynökség
(HIPA) előzetesen vizsgálja a megajánlott támogatás államháztartási (központi költségvetést érintő) megtérülését, összevetve a támogatás összegét az államháztartás szempontjából bevételeknek minősülő tételekkel (pl. fizetendő adókkal, járulékokkal). Ennek megfelelően a beruházók számára nyújtott támogatás minden egyes esetben pozitív nettó jelenértéket eredményez a központi költségvetés számára, kizárólag a direkt hatásokat figyelembe véve.

Vagyis a kormány szerint megéri tömni a nagyvállalatok zsebét. 

Azt viszont továbbra is titkolják, hogy mennyi adókedvezményt kaptak a nagyvállalatok.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik