A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben négy év börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját a Sukoró-ügyként ismertté vált perben, Császy Zsolt, a cég volt értékesítési igazgatója pedig halmazati büntetésként három és fél év börtönt kapott.
A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Császy Zsoltot mint bűnsegédet ítélték el emiatt, és magánokirat-hamisításban is bűnösnek találták.
Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették. V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.
Fellebeztek
Az első-, a másod- és az ötödrendű vádlott védője felmentésért fellebbezett. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az MNV Zrt. két korábbi vezetője esetében a kiszabott büntetés súlyosítását indítványozta. A volt szakállamtitkárt és az értékbecslőt érintő felmentő rendelkezésekkel szemben – a tényállás megalapozatlansága miatt – az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozták. Az ügyészség az ítélet ötödrendű vádlottra vonatkozó részét tudomásul vette.
A Sukoró-sztori
Az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított.
A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
