A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn sürgősséggel terjesztette be az adótörvény módosítását – írtuk hétfőn, hozzátéve, hogy már kedden el is fogadhatják az új szabályt, ami elfedné, hogy melyik cégek mennyivel támogatták társasági adójukból (tao) a kultúrát, és a csapatsportokat. Így is lett, kedden – az MSZP hathatós segítségével – megszavazták a titkosítást.
A taóból egyébként 2011 óta lehet leírni az ilyen felajánlásokat, és eddig a legtöbb felajánlást (11 milliárd forintot) a felcsúti focicsapat kapta, írta meg korábban az Átlátszó.
Egyértelmű a politikai cél
Ruszin Zsolt szerint egyértelműen kormányzati szándék, politikai cél látszik az adótörvény módosítása mögött. De szerinte nem csak a jelenlegi kormányoldalnak lehet érdeke, hogy ne lehessen megtudni, melyik vállalkozás melyik kulturális vagy sportintézményt támogatja az adójából. Amikor beszéltünk, még nem volt meg a szavazás, de az adószakértő úgy vélte, hasonló javaslatot megszavazna az MSZP is. És így is lett: a Fidesz és KDNP mellett a komplett MSZP frakció is megszavazta a kormány rapid törvénymódosítását. Igaz, utána visszakoztak, mondván, tévedtek, az egész frakció, egyszerre.
Az adószakértő azért borítékolta ezt előre, mert mint megjegyezte:Ezt kellene szerinte valahogy kordában tartani. Azért kellene a széleskörű sajtószabadság, hogy annak ellenére, hogy próbálnak eltitkolni valamit, az mégis ki tudjon derülni. Hogy az emberek bátran beszéljenek, nyilatkozzanak, hogy ami hírértékű, az hír legyen – adott hangot véleményének. Ne legyen kérdés, hogy egy lap mikor írhat meg valamit, ne legyen öncenzúra, stb. Az is nonszensz volt persze, hogy az MSZP kormányzása alatt laptulajdonos volt, sőt utána is, egészen 2015-ig – tette hozzá.
Takarodjon ki mindenféle kormány a sajtó területéről
– fogalmazott Ruszin Zsolt.
Mit tudnak még eltitkolnak?
A törvénymódosítás következménye lehet, hogy a titkosítás miatt valószínűleg azokra az ügyekre sem fog fény derülni, ha az adományozónak és az adományozott közösen „mókol” valamit. És nem lehet majd számon kérni, ha az adományozott visszajuttat valamilyen úton valamennyit az adományozónak, mert nem fogjuk tudni, kik az adományozók. (Amennyire ő tudja, egyébként pl. kulturális célnál eddig sem volt túl könnyű kideríteni, kik voltak az adományozók.)
Adózási szempontból nem lehet kifogásolni
A politikát félretéve, pusztán az adózási szempontokat figyelembe véve az adószakértő szerint megítélés kérdése, szükség volt-e az adómódosításra. Ez azt jelenti, hogy csupán ebből a szempontból vizsgálva a dolgot, igaza lehet a kormánynak. Hiszen a többi költségvetési pénz sincs annyira megpántlikázva, hogy minden apró részletet lássunk. Innen nézve: tényleg, ha valaki küld egy focicsapatnak mondjuk egy ötmilliós támogatást, az miért kellene, hogy nyilvánosságra kerüljön?
Például az szja-felajánlásoknál sem lehet tudni, hogy ki küldi. Kérdeztük, EU-s jogszabályba ütközik-e a titkosítás, kiderült, hogy nem.
Más szempontból erősen kifogásolható a titkosítás
Nem is az adótörvény módosításával van önmagában gondja Ruszin Zsoltnak. Hanem azzal, hogy mint mondta, nagyon disszonánsnak tartja, hogy közben a sajtószabadságot korlátozó lépések vannak. Holott a miniszterelnök 2002-ben még maga tette szóvá, hogy úgy érzi, veszélyben a sajtószabadság.
Disszonáns, hogy miközben a sajtószabadságért tényleg van mit aggódni, aközben történik még egy ilyen lépés is. Nem jó ilyenkor hergelni.
Az adószakértő szerint nagyon nem vet jó fényt a kormányra a titkosítás. És ezt nem csak mi látjuk, hanem az egész fejlett világ.
Soron kívül? Sürgősen titkolni kellett valamit?
A soron kívüliség is eléggé megkérdőjelezhető szerinte. Lenne sok más sürgős teendő az adózással, titkosítással adótörvénnyel kapcsolatban – ezek sorában eléggé nehéz azt látni, hogy pont a támogatások titkosítása volt-e az, amit kivételes eljárásban, egyik napról a másikra kellett megszavaztatni – jegyezte meg. Nehéz lenne megmondani, hogy a költségvetés milyen veszélybe került volna, ha ezt most nem lépik meg hirtelen – tette hozzá. Vagy – vetette fel.
A törvénymódosítás azt sugallja szerinte, hogy a kormány szeretné, ha a miniszterelnök környezetében divatos támogatások hitvallói ne legyenek pellengérre állítva. Vagyis Ezt a titkosítást egyébként meg lehetett volna lépni már a tao-támogatás bevezetésekor is – tette hozzá. Csak lehet, hogy akkor még az volt a cél, hogy látszódjon a támogatás, hogy lehessen döngetni a mellett. Egy biztos, ez a mostani nagyon rossz időzítés – ismételte meg.
