Irán 118 repülőgépet rendel a toulouse-i székhelyű Airbustól, a tervezett ügylet értéke 25 milliárd dollár. Az Iran Air légitársaság és az Airbus képviselői csütörtökön Párizsban írták alá az egyetértési megállapodást, ami nem kötelező érvényű. Az Iránt sújtó amerikai szankciók feloldásától is függ az ügylet, ugyanis az Airbusok részeinek több mint 10 százalékát gyártják az Egyesült Államokban, így az eladáshoz amerikai exportengedély szükséges.
A megállapodás aláírását Haszan Roháni iráni elnök párizsi látogatásához időzítették, és a Francois Hollande francia államfővel tartott tárgyalásai után jelentették be. Franciaország és Irán összesen 20 megállapodást kötött, köztük kilenc üzletit, amelyek összértéke megközelíti a 33 milliárd eurót. A legnagyobb, ügylet keretében az Iran Air 73 szélestörzsű és 45 keskenytörzsű repülőt – 12 darab A380, 16 darab A350-1000S, 45 darab A320S és 45 darab A330s modellt – vásárolna az európai gyártótól.
Embargó 1995 óta
Az Egyesült Államok 1995-ben rendelt el kereskedelmi embargót az iráni légiközlekedési ágazatra, így nyugati gyártók nem adhattak el sem repülőket, sem alkatrészeket iráni légi vállalatoknak. Alkatrészhiány miatt így az iráni flotta jelentős része a földön vesztegel. Irán jelenleg mindössze 140 üzemképes, több mint húsz éve szolgálatban lévő repülőgéppel rendelkezik. Az országnak 400 nagy hatótávú és 100 közepes hatótávú utasszállító repülőre lenne szüksége.
Roháni párizsi látogatásának alkalmából a Total francia olajipari vállalat szerződést írt alá az iráni állami olajvállalattal napi 150-200 ezer hordó iráni kőolaj vásárlásáról. A PSA Peugeot Citroën visszatér Iránba. Az Iran Khodro vállalattal közös cége öt év alatt 400 millió eurót fektethet be az iszlám köztársaságban, ahol idővel évi 200 ezer autó készülhet.
Jön a hipervasút
A Bouygues és a Vinci építőipari óriásvállalkozások, valamint a párizsi repülőtereket üzemeltető vállalat (ADP) egyetértési megállapodást írt alá három iráni reptér fejlesztésére. A francia államvasutak (SNCF) és az iráni vasúttársaság (RAI) jegyzőkönyvet írt alá, miszerint négy területen, köztük vasútállomások működtetésében és nagysebességű vasútvonalak fejlesztésében alakítanak ki együttműködést.
Róháni először látogatott a francia fővárosba azután, hogy a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország), valamint Teherán nukleáris alkuja nyomán feloldották az Irán elleni nyugati szankciók nagy részét. Iráni elnök 1999 óta nem látogatott Európába. Róháni Párizs előtt Rómát kereste fel – írja az MTI.
