Az ipari szektorban hatékony verseny alakult ki, míg a rezsicsökkentési politika a versenytől teljesen eltérő módon próbálja az árcsökkenést a végfogyasztókhoz eljuttatni – mondta az NRGreport-nak Kaderják Péter adjunktus, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője.
Megmaradhat a választás?
A rezsicsökkentési politika a versenytől teljesen eltérő módon próbálja az árcsökkenést a végfogyasztókhoz eljuttatni – mondta a lapnak a szakember. A szigorúan vett rezsicsökkentés (2011) előtt, az az elv uralkodott, hogy az egyetemes szolgáltatók által lefedett körben az alternatív szolgáltatóknak kell teret biztosítani, a „végső menedék” hatósági árat pedig meghagyni a legalacsonyabb jövedelmű fogyasztóknak. A távközlési szektor modellje volt sokak fejében. Voltak is belépők gázpiacon, árampiacon.
Ezután következett a váltás, mondván ez a modell nem igazán működött, hiszen a válság kitörése után, 2010-2011-ben a nagykereskedelmi árak ugyan csökkentek, a végfogyasztói árak növekedtek. Erre az volt a válasz, hogy „ha nem megy versennyel, megcsináljuk határozottabban”. Ma egy állami tulajdonú, központi kereskedő hatósági áron látják el a háztartásokat.Az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. (ENKSZ) révén leghamarabb a gázszolgáltatói szektorban, de az áramszektorban is, bár itt az egyetemes szolgáltatói engedélyeket még nem jutatták el a hatósághoz, de minden ebbe az irányba mutat – mondta Kaderják Péter
A szakember szerint az ENKSZ azért versenyben lesz, mert ha a piacihoz képest túl magas áron kínálná a szolgáltatását – például ha az árak tovább csökkenek, de ő nem mérsékelné azokat – az újra ösztönözheti piaci szereplők megjelenését a lakossági szegmensben. A magyar háztartási fogyasztók választási szabadsága nem szűnik meg az új intézménnyel – tette hozzá Kaderják Péter.
