A magyar családok 42 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszer, méghozzá 10-ből 8 esetben annak érzékelhető minőségváltozása, az esetek ötödében pedig a szavatossági idő lejárta miatt, vagy csak azért, mert megmaradt.
Leggyakrabban pékáruk, főtt ételek, zöldség és gyümölcs, húsféleségek, valamint folyékony élelmiszerek kerülnek a kukába és a lefolyóba – derül ki a Tetra Pak (az NRC segítségével készített) országos felméréséből. A nyáron fokozottan előforduló élelmiszerromlás és élelmiszerpazarlás csökkentéséért szinte mindenki (96%) igyekszik valamit tenni, ugyanakkor a megkérdezettek 2/3-a nincs tisztában a megfelelő csomagolás minőségvédelmi szerepével.
A családok rendszeresen dobnak ki élelmiszert
A Tetra Pak felmérésében megkérdezettek 4 százaléka napi, 27 százaléka heti, 11 százaléka pedig havi gyakorisággal (összesen 42%) dob ki élelmiszert. A magyar háztartásokban legtöbbször pékáru (53%), főtt étel (43%), zöldség és gyümölcs (35%), húsfélék és felvágottak (22%), valamint folyékony élelmiszerek, vagyis tej és gyümölcslé (16%) továbbá egyéb tejtermékek (13%) válnak hulladékká.
A válaszadók 82 százaléka, azaz döntő többsége azért dobja ki az élelmiszereket, mert úgy látja vagy érzi, hogy az megromlott. 10 százalékuk azért válik meg az élelmiszerektől, mert lejárt annak szavatossági ideje, 8 százalékuk pedig azért, mert megmaradt, vagy az élvezeti értéke csökkent.
A legtöbben tudatossággal csökkentik a pazarlást
A felmérés eredményei arra utalnak, hogy szinte mindenki – a válaszadók 96 százaléka – tudatosan törekszik arra, hogy minél kevesebb élelmiszer váljon hulladékká. Ez tükröződik a vásárlási szokásainkban is: a megkérdezettek 67 százaléka odafigyel arra, hogy lehetőség szerint csak a szükséges mennyiséget vigye haza, 37 százalékuk pedig lehetőleg hosszan eltartható termékeket vásárol. 30 százalék azoknak az aránya, akik ahelyett, hogy kidobnák a csökkent minőségű élelmiszert inkább – pl. komposztálással vagy állateledelként – újrahasznosítják azt.
Fontos a megfelelő csomagolás
A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a fogyasztók alig ismerik a csomagolás szerepét az élelmiszerek minőségének megőrzésében. A folyékony élelmiszerek esetében a felmérésben részt vevők mindössze 17 százaléka ügyel arra, hogy azokat visszazárható csomagolásban vásárolja.
Az pedig, hogy milyen típusú csomagolóanyag védi leginkább az érzékeny élelmiszereket a különféle környezeti hatások minőségrontó hatásaitól, egyáltalán nem ismert. A válaszadók 36 százaléka tartja a legmegfelelőbb védelemnek az italos kartont, ezt 46 százalékkal megelőzi az üveg csomagolás. Legkevesebben a műanyag palackot, valamint a fémdobozt tartják alkalmasnak a folyékony élelmiszerek minőségének védelmére.
Tudatos választással, megfelelő csomagolással és tárolással sokat tehetünk az élelmiszerek minőségének megőrzéséért és a pazarlás csökkentéséért – mondta erre a csomagolással foglalkozó cég kommunikációs igazgatója, Molnár Zita. Mert pl. a többrétegű italos kartondoboz nem csak a fizikai behatásoktól védi az élelmiszereket, de egyéb külső környezeti hatásoktól, így a romlási folyamatokért felelős oxigéntől, fénytől és hőtől, valamint az idegen szagoktól és ízektől is. Ennek köszönhető, hogy a tejek és gyümölcslevek bontatlan csomagolásban hűtés nélkül is hosszan megőrzik minőségüket, a bennük lévő tápanyagokat és élvezeti értéküket – tette hozzá.
