Gazdaság
uniós zászló (Array)

Jelentősen gyorsult az uniós pénzek kifizetése Magyarországon

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2015. 06. 22. 11:31

Régiós összehasonlításban az élmezőnyben vagyunk, csak Litvániának sikerült nagyobb arányban forrásokat lehívnia az uniós alapokból az előző ciklusban.

Korábban a témában:

A 2007-2013-as uniós támogatási ciklus forrásainak 87 százaléka már eljutott a kedvezményezettekhez Magyarországon, ami 25 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi kifizetési arányhoz képest. Hazánk ezzel az eredménnyel régiós összehasonlításban is az élmezőnyben van, csupán Litvániának sikerült nagyobb arányban forrásokat lehívnia az uniós alapokból – derül ki a KPMG évente megjelenő „EU Funds in Central and Eastern Europe” című jelentéséből.

A KPMG a közép-kelet-európai régió 11 országában (Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Horvátországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában) vizsgálja immár nyolc éve az uniós források lekötésének és lehívásának ütemét.

Középmezőnyből az élre

Magyarország a 2007-2013-as támogatási ciklus elérhető forrásainak 87 százalékát, 21,7 milliárd eurót tudott felhasználni 2014 végéig. A tavalyi 62 százalékos kifizetési arányhoz képest jelentős, 25 százalékpontos növekedést sikerült elérni.

Ezzel az eredménnyel a régiós középmezőnyből az élvonalba kerültünk: Észtország szintén 87 százalékos kifizetési aránnyal rendelkezik, és Litvánia is csupán 1 százalékponttal előz meg bennünket. A 77 százalékos régiós átlagot így messze meghaladjuk. „Magyarország figyelemre méltó fejlődést ért el az elmúlt évben.

Ez a tanulmány készítői szerint jelentős részben a pályázati rendszer 2014-ben lezajlott átalakításának tudható be.

2014 második felében ugrásszerűen megnőttek a kifizetések

Az új rendszer – amely elsősorban a már megnyert támogatások lehívásához szükséges adminisztrációs kötelezettségeket mérsékelte – eredetileg a 2014-2020-as periódus pályázati folyamatainak megkönnyítésére jött létre, azonban már a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan is alkalmazták.

Ennek köszönhetően a kifizetések üteme 2014 második felében ugrásszerűen megnőtt. A kifizetések gyorsulása leginkább a közlekedéshez valamint a környezethez és energiához kapcsolódó pályázatokat érintette – mondta Nestor Andrea, a KPMG kormányzati szektornak nyújtott tanácsadásért felelős igazgatója.

Hazánk a lekötött források szempontjából is a régió élmezőnyében található: 2014 végéig a támogatási ciklusban elérhető források 112 százalékára kötöttek szerződést, csakúgy, mint Szlovákiában. Csupán Bulgária büszkélkedhet magasabb, 115 százalékos szerződéskötési aránnyal. A szerződéskötésekkel az észtek és a csehek állnak a legrosszabbul 98, illetve 96 százalékos szerződéskötési aránnyal, míg a régiós átlag 105 százalék. 

És mi a helyzet most?

„Amellett, hogy az uniós forrásokkal foglalkozó intézményrendszernek még a 2007-2013-as ciklus feladataira is koncentrálnia kell, már teljes gőzzel zajlanak a 2014-2020-as programozási időszak kiírásaival kapcsolatos egyeztetések. Ez extrém terhelést jelent.

Bár jelenleg több operatív program kapcsán is érvényben van kifizetésekre vonatkozó megszakító vagy felfüggesztő európai bizottsági határozat, a nemzetgazdasági miniszter és a Bizottság regionális politikai főigazgatója között közelmúltban lezajlott egyeztetésén a felek megerősítették, hogy jelenleg nem látnak olyan konkrét kockázatot, amely forrásvesztést eredményezhet. A pénzügyi korrekciókról való megállapodás és így a kifizetések újraindítása a következő 1-2 hónapban várható. Amennyiben ez megvalósul, akkor az előrejelzések alapján úgy tűnik, hogy sikerül lehívnunk a maradék 3,2 milliárd eurót év végéig” – fűzte hozzá Nestor Andrea.

A jövő

A 2014-2020-as ciklusban Magyarország 25,03 milliárd eurónyi uniós forrásra számíthat, ezzel a régióban elérhető források 11 százaléka áramlik majd hozzánk. Ennél több uniós pénzzel, 82,5 milliárd euróval csak Lengyelország gazdálkodhat. „Hazánkban az elérhető források 60 százalékát a gazdaság fejlesztésére kívánják költeni. A pénzügyi eszközökre is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd: a hitel-, garancia-, valamint kockázatitőke-programokra háromszor annyi pénz jut, mint a 2007-2013-as programozási időszakban, amely összeg jelentős kihívás elé állíthatja az intézményrendszert mind végrehajtási, mind forrásfelhasználási szempontból” – mondta Nestor Andrea.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.