2015 márciusában az ipari termelés volumene 11,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkanaphatástól megtisztított index pedig 9,0 százalékkal emelkedett. A termelés az év első három hónapjában 8,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt – ezek a friss KSH-statisztika főbb számai.
Márciusban
Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás márciusban 2,6 százalékkal bővült. Az ipari termelés volumene 11,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (Az első becslésben közölt márciusi adathoz képest a második becslés adata nem változott.)
Az ipari export márciusban 14 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítésének felét képviselő két alág közül a 36 százalékkal részesedő járműgyártás kivitele 19 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 9,8 százalékkal meghaladták a 2014. márciusit.
Az ipar hazai eladásai több mint 11 százalékkal nőttek, ezen belül a feldolgozóipar belföldi értékesítése 13 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt.
Részletek
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar termelése 12%-kal bővült, a csekély súlyú bányászaté 6,5%-kal csökkent 2014. márciushoz viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 9,8%-kal emelkedett.
2015 márciusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül kettőben (gyógyszergyártás, illetve textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása) csökkent a termelés, a többi alágban 1,5 és 25% közötti volumennövekedést mértünk az előző év azonos hónapjához képest.
A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés 30%-át képviselő járműgyártás kibocsátása 19%-kal nőtt, az alkatrészeket előállító szakágazatokban a növekedés üteme még ennél is magasabb volt.
A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből 11%-kal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 11%-kal meghaladta egy évvel korábbit. Az iparág két domináns szakágazatából a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása kismértékben, 0,5%-kal, a nagyobbik, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása kiugróan, 32%-kal bővült.
A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés több mint egytizedét adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 12%-kal emelkedett. Az alág 11 alágazatából csak egyben mértünk visszaesést, a többiben 1,0 és 27% közötti volumenbővülés volt. A legnagyobb (az alág termelésének 26%-át kitevő) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 17%-kal emelkedett.
Jelentősen, 14%-kal nőtt még a közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása, mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvező alakulása következtében.
A kisebb súlyú gyógyszergyártás 4,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, elsősorban az exportkereslet visszaesése miatt.
Január–márciusban
Az ipari termelés 8,0 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások 11, a hazaiak 7,0 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 4,8 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,2 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
Magyarország területi egységei közül az ipari termelés minden régióban nőtt az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Dél-Alföldön (18%) volt, a többi régióban 2,0 és 12% között emelkedett az ipari termelés.
