Eddig azt lehetett tudni, hogy mindenféle hatástanulmány nélkül döntött a kormány úgy, hogy meghozza azt a nagy horderejű döntést, ami a legtöbb üzletet vasárnaponként zárva tartásra kényszeríti. A Népszabadság most rábukkant egy 2011-ben készült dokumentumra – akkor ugyanis már vizsgálták, mit eredményezne, ha a hét utolsó napján nem nyithatnának ki a boltok.
Súlyos kockázatok
A Nemzetgazdasági Minisztériumban az Orbán-kormány megrendelésére elkészült 2011-es, eddig nem publikált hatástanulmányból kitűnik, hogy a kereszténydemokraták vesszőparipájaként számon tartott javaslat súlyos kockázatokkal jár. Úgy számoltak, hogy 10-15 ezren maradnak munka nélkül, ha bevezetik az intézkedést, nekik 2,3-3,4 milliárd forint munkanélküli segélyt kell kifizetni a büdzséből. Mivel sokan elvesztik állásukat, jelentős a kieső járulék- és adóbevétel is: 26-27 milliárd forintos összegről van szó. 20,4 milliárd forintos forgalomcsökkenéssel, 7,6 milliárd forintos áfakieséssel is számolt a kormányzati tanulmány, a döntés tehát összesen csaknem 50 milliárd forintos lyukat üt a büdzsében – derült ki.
A Népszabadság azt írja, hogy a tanulmány az után készült el a még Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztériumban, hogy Harrach Péter KDNP-frakcióvezető egyéni javaslatként próbálta keresztülverni a boltbezárást. Ekkor a minisztérium több, egymástól független tanulmányt is készíttetett. Még Orbán Viktor miniszterelnök is kiállt, hogy elmondja: a kormány nem tudja támogatni a kereszténydemokrata javaslatot.
Orbán bizalmi kérdést csinált az ügyből
A 2011-es megállapítások nagyrészt ma is érvényesek lehetnek, sőt, amikor tavaly a KDNP megint benyújtotta a vasárnapi boltbezárásról szóló javaslatát, egy ideig bizonytalan volt, hogy beleáll-e a kormány. Mégis Orbán Viktor szava volt a döntő, ő állt ki az intézkedés mellett, gazdasági kérdés helyett „bizalmi kérdésnek” ítélve a KDNP-s javaslat támogatását. Ezek után fordulat következett be a kormányzati kommunikációban is, már Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is kénytelen volt kifelé a döntés támogatójaként megnyilvánulni, noha korábban kizártnak tartotta, hogy ezt bevezessék.
A 2011-es szakmai anyag több kevésbé drasztikus javaslattal is előállt, az egyik francia tapasztalatokat figyelembe véve arról szólt, hogy a munkavállalóknak lehetőséget kell biztosítani, hogy önkéntesen dönthessenek arról, hogy dolgoznak-e vasárnap és ezért dupla bér járjon számukra. Egy másik javaslat arról szólt, hogy ha mégis politikai döntés születik a kérdésben, mindenképp szükség van egy átmeneti időszakra, amikor először csak havonta egy vasárnapra zárják be az üzleteket, hogy fel lehessen mérni a társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásokat. A racionális megállapítások azonban szemmel láthatóan hidegen hagyták mind a KDNP-t, mind pedig a miniszterelnököt.