Gazdaság
zárva (zárva)

Aknák a vasárnapi zárva tartásban

Még a jogi szakértők szerint is számos tisztázatlan kérdés és belső ellentmondás van a zárva tartás szabályozásában, amely nincs mindenhol összhangban az ágazati törvénnyel sem.

Korábban a témában:

Az érintett piaci szereplők számára valószínűleg nyilvánvaló, hogy a vasárnapi zárva tartást előíró törvény („Kszvmtv.) hatályba lépésével nem zárult le a jogalkotási folyamat. A törvény szabályait még akkor sem lenne egyszerű alkalmazni, ha közben nem kellene az újabb változásokra felkészülni, latolgatni, hogy mi változhat még, hanem „csupán” a jelenleg hatályosnak vélt joganyagot kellene átültetniük a kereskedőknek a gyakorlatba.

E héttől a kereskedők már számolhatnak azzal, hogy a nyitvatartási szabályok felügyeletét ellátó fogyasztóvédelmi hatóság felkeresi üzletüket. Hogy ennek kapcsán mire készülhetnek az érintettek, azt a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédi iroda szakértői ismertették csütörtöki sajtóeseményükön.

Tevékenységek üzletben és azon kívül

„A Kszvmtv.-t számos belső ellentmondás feszíti, és nem áll teljes összhangban az ágazati alapjogszabálynak számító kereskedelmi törvénnyel („Kertv.) sem. Ez az ellenőrzési gyakorlatot is érintő értelmezési kérdésekhez vezet. A Kszvmtv.-t illetően a bizonytalanságok alapvető forrása, hogy míg e törvény hatálya a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, addig – ellentétben a törvény címével – a benne foglalt tilalom nem közvetlenül a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzést tiltja meg, hanem az üzletek nyitva tartását korlátozza” – magyarázza Firniksz Judit, az iroda szakértő ügyvédje.

A kereskedelmi gyakorlatban az üzlet egy fizikailag meghatározható értékesítési helyet jelent; kiskereskedelmi tevékenység azonban nem csupán üzletben végezhető. Korábban ugyanez volt a főszabály, azonban a Kertv. 2009-es módosítása óta a kereskedő a kiskereskedelemben is maga választhatja meg szabadon a tevékenység formáját egyes elsődlegesen közbiztonsági jellegű korlátok között. A kiskereskedelmi tevékenységnek számos formája lehetséges az üzletben folytatott tevékenységen kívül. A gyakorlatban ilyennek minősült eddig a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, a bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, a vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, a közterületi értékesítés, a közvetlen értékesítés, az üzleten kívüli kereskedelem és a csomagküldő kereskedelem.

Mi lesz az e-kereskedelemmel?

„Az üzlet fogalmát a Kszvmtv. újradefiniálta, de ennek ellenére nem tisztázódott még megnyugtató módon, hogy a nem üzletben folytatott kiskereskedelmi tevékenységekre – így különösen az e-kereskedelemre, csomagküldő kereskedelemre, üzleten kívüli kereskedelemre – milyen jogalkotói és hatósági elvárások vonatkoznak” – mondja Firniksz Judit.

Az ellenőrök

Éppen ezért számos kérdés vetődik fel: eltérnek-e ezen elvárások akkor, ha egy webshop mögött áruházlánc is áll vagy kizárólag egy önálló webshopon keresztül valósul meg az értékesítés? Ki lehet-e szállítani a tilalommal érintett időszakokban olyan üzletekből az online leadott megrendeléseket, amelyek valamely kivételnél fogva egyébként jogszerűen vannak nyitva?

Az értelmezési kérdések mellett az ellenőrzéshez kapcsolódó gyakorlati kérdések is felmerülnek: hogyan kell egy esetleges hatósági ellenőrzés esetén bizonyítani, hogy valamely üzlet a kivételek körébe tartozik (például világörökségi területen található) vagy azt, hogy a vasárnapi nyitva tartásra jogosult üzletben jelenlévő személy segítő családtagnak minősül?

Átalakuló munkabérek, munkaidő-beosztások

A Kszvmtv. a munka törvénykönyve egyes szabályait is módosította. Ennek megfelelően a kiskereskedelmi szektorban üzleteket fenntartó munkáltatóknál vasárnapra, rendes munkaidő csak a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény keretei között rendelhető el.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján nincsen generális tilalom a kiskereskedelemben a vasárnapi foglalkoztatásra, azonban mivel az üzletek nem nyithatnak ki, azaz fő tevékenységüket nem végezhetik, ezért legfeljebb egyéb, kiegészítő tevékenység ellátására foglalkoztathatóak a munkavállalók vasárnap.

A vasárnapi nyitva tartás tilalmára tekintettel a kiskereskedelmi szektorban a munkaidő-beosztások átalakultak, a napi rendes munkaidő – hétköznap, illetve szombati napokon – meghosszabbodott.

„A vasárnapi munkavégzés hiánya érinti a munkavállalók számára fizetendő munkabér összegét is. Korábban a vasárnapi rendes munkavégzésért ötven százalékos bérpótlék járt. A hosszabb nyitva tartás következtében ugyan növekszik a délutáni műszakpótlékkal honorált munkaórák száma, de a munkabér – várhatóan – még így sem fogja eléri a vasárnapi munkavégzés kiesése miatt a korábbi bérszínvonalat” – hangsúlyozza Szűcs László, az iroda másik szakértő ügyvédje.

Bérleti szerződések: ki járhat rosszul?

Bérelt üzlethelyiségek esetében a nyitvatartási szabályok változása kihathat a bérleti szerződésekre is. A bérlet ugyanis ún. tartós jogviszony, amelyben a felek közötti egyensúly érzékenyen függ a jogszabályi környezettől. A nyitvatartási szabályok megváltozása felboríthatja a törékeny egyensúlyt, hiszen a szerződéskötéskor érvényes állapothoz képest kedvezőtlenebb helyzetbe hozhatja a bérlőt az árbevétel csökkenésén keresztül. Létezik azonban egy megoldás: a bírói szerződésmódosítás római jogi gyökerekkel rendelkező intézménye.

A magyar jogban bírói szerződésmódosításra akkor kerülhet sor, ha a körülményváltozás a szerződéskötés után következik be, és sérti valamelyik fél (jelen esetben a bérlő) lényeges és jogos érdekét (latin kifejezéssel élve ez az ún. clausula rebus sic stantibus elv). Az új Ptk. a 2014. március 15-ét követően kötött szerződéseknél – de a korábbi bírói gyakorlattal egyezően – azt is megköveteli, hogy a körülményváltozás a szerződéskötéskor ne legyen előrelátható, ne a bérlő idézze elő, és ne tartozzon a bérlő rendes üzleti kockázata körébe.

„A fenti feltételek javarésze kétségtelenül teljesül. Pusztán az kérdéses, hogy a bevételkiesés a bérlő rendes üzleti kockázata körébe tartozik-e, és okoz-e akkora veszteséget, amelyet a bíróság már lényeges érdeksérelemnek minősít. Különösen annak fényében jelentős a kérdés, hogy a legtöbb bérleti szerződés fix bérleti díjat határoz meg, amely független a bérlő árbevételétől. A kötelező zárva tartás így általában kizárólag és egyoldalúan a bérlőt terheli, és pusztán a bíróság mérlegelésén múlik majd, hogy mennyiben terheli azt át a bérbeadókra. Nem elképzelhetetlen ezért, hogy a kötelező vasárnapi zárva tartást a bérbeadók is meg fogják majd érezni” – véli Illés István, aki szintén az iroda szakértő ügyvédje.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73898359, CsŠk JŠnos magyar vŠllalkozů; cŪmzetes egyetemi tanŠr, MagyarorszŠg korŠbbi nagykŲvete az EgyesŁlt KirŠlysŠgban., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.