A piacgazdaság átállása, strukturális problémák és az állam naiv hozzáállása is közrejátszott abban, hogy 1994 végére válsághelyzet alakult ki – mondta Draskovics Tibor volt szocialista pénzügyminiszter azon a konferencián, melyet a Bokros-csomag huszadik évfordulójának alkalmából rendeztek meg. Az eseményről az ATV.hu számolt be. Draskovics, aki annak idején a pénzügyminiszter államtitkára volt, azt mondta: a taxisblokád miatt az Antall-kormány számos politikailag népszerűtlen lépést nem mert megtenni, viszont a jegybank már nem tudta miből fizetni az állami kiadásokat.
1995. március 12-én aztán első lépésként 9 százalékkal leértékelték a forintot, bevezették a csúszó leértékelést. Befagyasztották a béreket, szűkítették a gyesre és családi pótlékra jogosultak körét. A nyugdíjkorhatárt felemelték, a gyógyszerár-támogatást csökkentették, a felsőoktatásban tandíjat vezettek be. Országszerte tízezrek tüntettek, diákok, tanárok, tűzoltók a megszorítások miatt. A csomag több elemét aztán az Alkotmánybíróság részben vagy egészben megsemmisítette.
Surányi György volt MNB-elnök a konferencián elmondta: a stabilitási program fontos eleme a költségvetési kiigazítás mellett a jövedelempolitika volt. A reáljövedelmek jelentősen visszaestek, mégis sikerült megúszni a munkanélküliség emelkedését és recesszió nélkül ment végbe a folyamat. A piaci szereplők bizalmát sikerült visszanyerni a csúszó leértékeléssel, mert a forint értéke kiszámítható lett.
Bokros Lajos azt mondta: ma sem csinálná másként. „Persze volt egy erős szorítás a gyomor tájékán” – mondta, hozzátéve, hogy a kormányzat sosem tudhatja biztosan, hogy a társadalom és a gazdaság szereplői hogyan reagálnak a gazdaságpolitika által küldött üzenetekre. Szerencsére Magyarország addigra már kellően piacosított gazdaság volt, az eredmények rövid időn belül bejöttek, arra viszont már nem volt idejük, hogy érdemi államháztartási reformokat vigyenek véghez.
Bokros Lajos megszorítja a cipőfűzőjét. Fotó: MTI
