Gazdaság

Alkotmánybíróság elé küldtek egy devizahiteles ügyet

Felfüggesztette a pert és Alkotmánybírósághoz fordul a törvényszék az egri takarék ügyében.

Felfüggesztette a Fővárosi Törvényszék az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított peres eljárását pénteken. A bíróság – elfogadva a hitelintézet javaslatát – az Alkotmánybíróság elé terjeszti az ügyet – írta az MTI.

Az állam ellen indított pereket a pénzintézetek első fokon többnyire sorra elveszítik. A héten azonban – nagy meglepetésre – egy banknak kedvező ítélet is született.

E mellett a bíróságok egyre több ügyben elhalasztják az ítélethozatalt, miközben elutasítják a hitelintézetek javaslatát, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak útmutatásért. A Fővárosi Törvényszék most először, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet perében fogadta el a hitelintézet javaslatát, és az Ab elé terjeszti az ügyet.

Mindez jelentősen késleltetheti az ítélethozatalt, hiszen az Ab elég alaposan (és lassan) szokta megvizsgálni az elé kerülő ügyeket. Márpedig a kormány azt akarja, hogy a devizahiteles perek az év végéig befejeződjenek. A június végén elfogadott devizahiteles törvény kimondja, hogy a bíróságnak legkésőbb az adott banki keresetlevél beérkezésétől számított 8. napon ki kell tűznie a tárgyalást és legkésőbb 30 napon belül el kell bírálnia.

A bíró éppen erre, azaz alkotmányossági aggályokra hivatkozva hozta meg döntését. Arra hivatkozott, hogy jelen esetben nem érvényesül a polgárjogi “fegyveregyenlőség” elve, tehát a feleknek nem állt elegendő felkészülési idő a rendelkezésükre – írta az MT.

Az Igazságügyi Minisztérium már közleményben is reagált a bíró nem mindennapi magatartására. Azt írják, hogy a minisztérium “vizsgálja a bíró kezdeményezését”, és a döntéséről kialakított véleményüket megküldik az Alkotmánybíróságnak is. “Az Igazságügyi Minisztérium bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság figyelemmel lesz az ügy társadalmi jelentőségére és soron kívül fogja a bírói kezdeményezést elbírálni” – írták.

Mi ez az egész?

A devizahiteles törvény azt vélelmezi, hogy a bankok tisztességtelenek voltak, amikor a folyósításkor és a törlesztéskor is árfolyamrést alkalmaztak, és amikor egyoldalúan, átláthatatlan szempontok alapján emelték az ügyfelek kamatait. Így a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesek voltak, például az egyoldalú kamatemeléseknél. A probléma az, hogy amikor a bankok nyújtották ezeket a hiteleket, az akkori jogszabályok alapján, teljesen törvényesen jártak el.

A pénzintézetek stratégiája várhatóan az, hogy kimerítenek minden hazai jogszolgáltatási fórumot, majd a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságához fordulnak jogorvoslatért. Utóbbinál több évig, akár egy évtizedig is eltarthat egy-egy per. Ha a pénzintézeteknek kedvező ítélet születik és kimondják, hogy a magyar állam nem jogszerűen járt el, akkor későbbi perekben a bankok kártérítésért perelhetik az államot a magyar bíróságokon.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.