Gazdaság

A kutyának sem kell az árfolyamgát

devizahitelesek (devizahitelesek, )
devizahitelesek (devizahitelesek, )

Ezernél is kevesebben léptek be az árfolyamgátba novemberben.

Az árfolyamgát november 8-ától hatályos kiszélesítése óta még csak három hét telt el, így valódi hatását még nem lehet megítélni, az azonban már most látszik: elmarad az áttörés. Hiába léphet be már minden devizahiteles az árfolyamgátba, a legtöbben még mindig inkább valamiféle mentőcsomagra várnak.

Az Azenpenzem.hu blog körkérdésére egyedül az OTP Bank számolt be az érdeklődés látványos növekedéséről: náluk október azonos időszakához képest megháromszorozódott a gyűjtőszámla igénylése. A novemberi igénylők több mint 30 százaléka a 90 napnál nagyobb hátralékkal rendelkező, késedelmes ügyfelek közül került ki, és mindössze 4 százalékuk a 20 millió forintnál nagyobb hitellel rendelkező ügyfél.

A CIB Banknál viszont nincs változás, országosan még mindig csak 3-5 érdeklődés érkezik naponta. A Budapest Banknál valamelyest nőtt az ügyfelek érdeklődése a konstrukció iránt. jellemzően azok jelentkeznek most, akik eddig azért nem voltak jogosultak az árfolyamgátra, mert valamilyen egyéb fizetéskönnyítő programban vesznek részt, vagy meghaladta a 20 millió forintot a jelzáloghitelük összege, vagy 90 napnál hosszabb késedelemben állnak. Az érdeklődés azonban továbbra sem jelentős, napi 10-nél is kevesebb kérelem érkezik.

Az MKB Banknál az érdeklődés a jogszabályváltozás hatályba lépése óta régiónként eltérően alakult. Összességében elmondható, hogy a 90 nap alatti késedelemmel rendelkező ügyfelek esetén tapasztalható némi élénkülés, jellemzően azok részéről, akik csak az árfolyamgát kiszélesítésének köszönhetően törleszthetnek fix árfolyamon.

A blog becslése szerint csupán néhány százan léptek be az árfolyamgátba novemberben.

Igyekeznek

Pedig a bankok igazán igyekeznek népszerűsíteni a konstrukciót. Az OTP Bank például nem felmondó levelet küldött azoknak az ügyfeleinek, akiknek hátralék miatt novemberben felmondta volna a hitelét, hanem a gyűjtőszámla előnyeit bemutató levelet, és azt kérte, hogy éljenek a lehetőséggel. Ezen kívül folyamatosan, proaktívan keresik a fizetési nehézséggel küzdőket, és megpróbálják őket a gyűjtőszámla igénybevétele felé terelni.

A CIB a tervek szerint az árfolyamgát kiegészítéseként további kedvezményeket nyújtana a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleinek, akiket aktívan is megkeres. A Budapest Banknál jelenleg egyeztetések folynak a jogosulttá váló ügyfelek megkeresésével kapcsolatban. Az MKB pedig a fizetési nehézséggel küzdő ügyfelek, illetve a késedelembe eső ügyfelek megkereséses tájékoztatása  során minden esetben kiemelten felhívja figyelmüket a lehetőségre.

Kivárnak

Ugyanakkor az ügyfelek feltehetően kivárnak. Az MNB stabilitási jelentéséhez kapcsolt kutatásában az árfolyamgát irénti alacsony érdeklődés okaként 25 százalékos aránnyal a második leggyakoribb érvként szerepelt, hogy az adós “jobb ajánlatra vár”.

Erről van szó

Ha 90 napon túli tartozást felhalmozó adós most belép az árfolyamgátba, akkor a felgyűlt hátraléka (amit az elmúlt időszakban nem fizetett meg törlesztőrészletet) rákerül a gyűjtőhitelszámlára. (Érdemes hangsúlyozni, hogy a gyűjtőhitel kamata 3,2 százalék alá csökkent, így az még a legkedvezőbb devizahitelnél is jóba alacsonyabb.) Most még nem történik semmiféle hitelelengedés, a havi törlesztőrészlete viszont 25 százalékkal mérséklődik. A csökkenés egy részét – az árfolyamgát programjának megfelelően a tőketörlesztés 180 forintos árfolyam feletti részét – nem kell megfizetni, másik része pedig ugyancsak a gyűjtőhitelszámlán gyűlik. Ha tudja fizetni az új törlesztőt, akkor ugyanazt az utat járja be, mint a többi árfolyamgátas ügyfél, azaz 5 év múlva a maradék hitelét, és a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozást fogja együtt törleszteni.

Ha mégsem tud fizetni, és újabb 6 hónapot csúszik, akkor 180 napos nemfizetés után kikerül az árfolyamgátból, a bank felmondja a szerződését. Ekkor kérheti a bank, hogy az állam készfizető kezesként fizesse meg neki a gyűjtőszámlán felhalmozott pénzt. Az állam pedig csak akkor fizet – ez az a bizonyos adósságelengedés – ha az összes tartozás nem több, mint az ingatlan hitelfelvételi értékének 95 százaléka.

Ha tehát valaki évekkel ezelőtt 13 milliós lakásra vett fel hitelt, és most 15 millió forint a tartozása, az állam csak akkor fizeti ki a gyűjtőhitelszámlán felhalmozott összeget (pl. 500 ezer forintot), ha a bank 12,35 millió forintig csökkenti a tartozást, azaz 2,65 millió forint tartozást elenged. A bank az állami fizetés (500 ezer forint) után fennmaradó tartozást pedig megkísérelheti behajtani az ingatlan eladásával, azonban nagy valószínűség szerint a jelenlegi ingatlanpiacon 9,5 millió forintnál magasabb összegért nem fog vevőt találni. Az ügyfél így az ingatlan eladása után is tartozik majd még a banknak.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik