Az előzetes adatok alapján idén júniusban 0,6 százalékkal maradt el az ipari termelés az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított indexnél viszont 1,7 százalékos emelkedést mért a KSH.
A termelés az év első hat hónapjában is 1,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint tavaly ilyenkor. Az előző hónaphoz képest viszont a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index júniusban 1,2 százalékkal nőtt.
A járműgyártás adhat lendületet
A Takarékbank elemzője, Suppan Gergely szerint a várakozásoknak megfelelő lett az előzetes statisztika. A KSH közlése szerint egyébként a járműgyártás, ill. annak exportja húzta az ipari termelést, miközben a legtöbb alágazat gyengén teljesített.
Fotó: MTI / Nyikos Péter
A járműgyártás felfutása megfelel az elemző várakozásának, mivel a Suzuki június elején visszatért a kétműszakos termeléshez. A következő hónapokban is a járműgyártás adhat további lendületet az ipari termelésnek, mivel az Audi autógyára júniusban állt termelésbe, ami fokozatosan futhat fel.
Három százalékkal bővülhet az ipar kibocsátása
A kilátásokra nézve bíztatónak tartja, hogy az európai és a német konjunktúramutatók a kilábalás irányába mutatnak. Tavaly összességében 1,7 százalékkal csökkent az ipari termelés, míg idén az Audi győri üzemének júniusi elindulásával, a Mercedes- és az Opel-üzemek kapacitásának felfutásával, bázishatások miatt és az év második felétől várhatóan javuló belső és külső kereslet mellett 3 százalék körül növekedhet szerinte az ipar kibocsátása.
Folyamatos növekedés jöhet
Balatoni András, az ING elemzője az év egészére az ipari termelés szolid, de folyamatos növekedését várja. Erre következtet a munkanaphatástól megtisztított index növekedéséből is.
A folyamatos növekedési előrejelzést arra alapozta, hogy a kiépült jelentős autóipari kapacitások meghaladják az elektronikai iparban kiesett kapacitásokat, így a kettő eredője pozitív lesz.
Vegetál a hazai ipar
Az előzetes júniusi ipari adatok alapján egyelőre nem dübörög a hazai ipar, az autóipari beruházások beindulásának ellenére sem. Mivel a Növekedési Hitelprogram keretében megvalósuló beruházások a következő hónapokban fognak megvalósulni, ezért ezek termelésbe állásának pozitív hatásai csak a jövő évben mutatkozhatnak majd meg az ipari termelésben” – nyilatkozta Huszár Róbert, a K&H Vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletágvezetője.
Az előzetes júniusi adatok szerint továbbra sincs komoly fellendülés a hazai ipari termelésben, amely a tavaly év végi leállást követően, úgy tűnik, hogy idén év elején lassú növekedési pályára állt, azonban az első félév összteljesítményét tekintve még nem érte el az előző év azonos szintjét. Habár a júniusi előzetes adat az ipari termelés 0,6 százalékos csökkenését jelzi, a munkanaphatástól megtisztított index már 1,7 százalékos növekedést mutat, amely arra enged következetni, hogy a kedvező folyamatok feltehetően lassan kezdenek beindulni, s hosszú távon az autóipari beruházások egyre nagyobb mértékben bekapcsolódnak a hazai ipari termelésbe – magyarázta.
Még várni kell
Habár a Növekedési Hitelprogram keretében már jelentős összeg kihelyezése megtörtént vagy folyamatban van, ennek hatása az ipari termelésre természetesen még nem látható. Az MNB-program keretében megvalósuló beruházások gazdasági hatásai elsőként a beruházások növekedésében jelentkezhetnek majd, és csak ezt követően lehet hatása az ipari termelés növekedésére. Így ez utóbbira még legalább fél évet várni kell – hangsúlyozta a szakember.
Egyértelműen több állami és banki forrás áll most a vállalatok rendelkezésére, mint az ezt megelőző egy-két évben, azonban ez leginkább néhány nagyobb beruházásban összpontosul. Míg azoknál a cégeknél, amelyek nem vesznek részt a hitelprogramban, továbbra is az eddigi tendencia folytatódását, azaz a beruházások visszafogását tapasztaljuk – tette hozzá Huszár Róbert.
