Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) féléves előrejelzése szerint a világ gabonatermése a 2013/2014-es termésévben 2,46 milliárd tonna lehet, 6,5 százalékkal több a tavalyinál, aminek egyik hatásaként csökkennek majd az élelmiszerárak. Májusban minimálisan csökkentek az élelmiszerárak világszerte az előző hónaphoz képest.
A FAO által havonta kiszámított élelmiszerár-index májusban 215,2 pont lett az áprilisi 215,8 pont után. A mutatót egy szemes terményeket, olajos magvakat, tejtermékeket, húsféléket és cukrot tartalmazó kosár változása alapján határozzák meg a szakértők. Egy hete a FAO és az OECD közösen prognosztizálta, hogy a termelés növekedési ütemének lassulása és a növekvő kereslet miatt emelkedni fog a következő évtizedben a mezőgazdasági és az állati termékek árszintje.
Fotók: MTI/Balázs Attila
Idehaza lassult az árnövekedés
Áprilisban tovább lassult a mezőgazdasági termelői árak növekedésének üteme: a felvásárlási árak 11,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a márciusi 14,6 százalékos emelkedést követően – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növényi termékek éves drágulásának üteme 15,9 százalékosra csökkent a márciusi 20,5 százalékról, az élő állatok és állati termékek áremelkedése 3,2 százalékos volt az előző havi 4,2 százalékkal szemben.
A növényi termékek átlagos áremelkedésének mértéke annak ellenére mérséklődött, hogy a friss zöldségek, gyümölcsök és a burgonya ára a szokásos szezonális hatások miatt felszökött. A burgonya ára áprilisban 78,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A gyümölcsök árszintjét az alma ára határozza meg, ami 10,5 százalékkal drágult, míg a szamóca a rossz időjárás miatt megközelítőleg 50 százalékkal került többe, mint egy éve.
A vágóállatok áprilisi termelői árszintje 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A vágómarha felvásárlási ára 23,7 százalékkal csökkent. A baromfi árának növekedése 10,2 százalék volt áprilisban. A vágósertés termelői árának növekedése idén már csak 3,2 százalék volt.
A tej literenkénti felvásárlási ára év eleje óta 95 forinton stagnál, így a tavaly áprilisinál 5,9 százalékkal volt magasabb. A tojás termelői árszintje az előző év azonos időszakához képest 20,7 százalékkal csökkent, ami a tavaly bevezetett baromfitartási jogszabály miatt kialakult 60 százalék feletti hirtelen árnövekedést részben kompenzálta – közölte a KSH.
Egyre kevesebb zöldséget, gyümölcsöt eszünk
Gyümölcsből 10, zöldségből 6 százalékkal vásároltunk kevesebbet 2012 áprilisa és 2013 márciusa közötti egy évben az előző év azonos időszakával összevetve. A GfK Hungária Háztartáspanel adatai szerint a vásárlói kör nem csökkent, de a gyümölcs mennyisége 83 kilóról 73-ra, zöldségé 161 kilóról 146-ra esett vissza. A magyar családok élelmiszerre fordított éves kiadásaik 8-10 százalékát költik zöldségre és gyümölcsre.
A vizsgált időszakban összesen mintegy 36 ezer tonnával kevesebb gyümölcsöt vásároltak a fogyasztók. A legnagyobb veszteséget a banán és a barack szenvedte el, előbbiből csaknem 15 ezer tonnával, utóbbiból pedig 9 ezer tonnával fogyott kevesebb, mint az előző egyéves időszakban. Zöldségből is jelentősen, csaknem 40 ezer tonnával csökkent a megvásárolt mennyiség. Legnagyobb mértékben a paradicsom, a paprika és a káposzta mennyisége esett vissza.
5 naponta zöldség, 10 naponta gyümölcs
A hazai háztartások átlagosan másfél hetente vásárolnak gyümölcsöt, egy-egy alkalommal csaknem két kiló kerül a kosárba. A gyümölcsfogyasztást két, hagyományosan Magyarországon is jó minőségben termelhető gyümölcs, az alma és a dinnye uralja. A megvásárolt mennyiség 23-23 százalékát adja ez a két gyümölcs. Népszerű a banán, a mandarin, a citrom és a narancs is. Zöldséget átlagosan 5-6 naponta vásárolnak, egy-egy alkalommal 2,4 kilogrammnyit. A zöldségfélék közül jelentős a burgonya fölénye. Egy család átlagosan csaknem évi 70 kilót vesz. Négyszer annyit, mint a többi zöldségféléből.
A háztartások az általuk megvásárolt teljes mennyiség csaknem 40 százalékát piacon, kistermelőtől, illetve zöldség-gyümölcs üzletekben szerzik be, a hagyományos üzletek szerepe lényegesen erősebb, mint más élelmiszerek esetében. A modern csatornák közül a hipermarket áll az első helyen. A nagyobb mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt vásárlók elsősorban a közepes, illetve a magasabb jövedelmű háztartások, valamint a nagyobb városokban és Budapesten élők, akiknek nincs lehetőségük saját kiskert kialakítására. A háztartások nagyobb része, csaknem 60 százaléka kisebb mennyiséget vásárol, és a hagyományos beszerzési helyekkel szemben inkább hipermarketekben, szupermarketekben és diszkontokban veszi meg a termékeket. Ők főként a fiatalabbak, illetve a falvakban, kisebb településeken élők.
