Gazdaság

Sokba fog kerülni az új adópóráz a boltoknak

A kormány úgy növelné az adóbeszedés hatékonyságát, hogy a pénztárgépeket összekötné az adóhatósággal. A kereskedők támogatnák, ha így visszaszorítanák a feketézést, de azt szeretnék, ha a költségekbe az állam is beszállna. Lehet, hogy új pénztárgépek kellenek, de a régiek átalakítása sem lesz olcsó.

Korábban a témában:

A kereskedők többsége bevallja azokat a bevételeit, amiket beütött a pénztárgépbe. De vannak, akik nem így tesznek, s emiatt veszteség éri az államot, vagyis végső soron mindnyájunkat. A bevételek eltitkolásának kiküszöbölésére kötnék össze informatikai úton a pénztárgépeket az adóhatósággal – jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken. Ezzel is növelnék az adóbeszedés hatékonyságát.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint is segíthet a visszaélések kiküszöbölésében ez a terv, ezért is helyeslik. Ugyanakkor az OKSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy a „póráz” nem lesz képes a feketézés minden ágát visszaszorítani. Például az olyan esetekben, ha sem a beszállítók nem adnak számlát, sem a pénztárosok nem adnak nyugtát vagy számlát a vásárlásokról. Vagyis ha nem ütik be a pénztárgépbe a tételeket.

Mennyit hozhat a konyhára?

A szövetség főtitkára, Vámos György úgy értelmezi, hogy nemcsak a kereskedők pénztárgépeit kötik be majd a Nemzeti Adó- és Vámhatósághoz (NAV), hanem az összes szolgáltatóét is. Vagyis minden pénztárgépet. Ami logikus is lenne.


Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Adataik szerint Magyarországon ma mintegy 400 ezer pénztárgép működik. Az állam 95 milliárd forinttal több áfabevételt vár attól, hogy a pénztárgépbe beütött tételeket nem lehet majd eltitkolni. A szövetség adatai szerint összesen 10 ezer milliárd forintnyi a szolgáltatói bevétel. S az éves áfabevétel mintegy 3-4 százalékát remélik pluszban beszedni ilyen úton. Hogy ennyi tényleg bejön-e majd, azt nem tudta megmondani Vámos György.

Mit kötnének össze mivel?

Minden pénztárgépen van egy fekete doboz. Ezen minden olyan tétel szerepel, amit a gépbe beütöttek. Ezeket a fekete dobozokat kötnék össze a NAV rendszerével, ami így kvázi az „ország pénztárgépévé” válna. (Bár egy általunk  megkérdezett pénztárgép-forgalmazó szerint itt inkább többesszámot kell használni, mert egy szerver nem képes az összes pénztárgép adatát kezelni.)

Mi kellene hozzá?

Vámos György szerint ma a pénztárgépek fekete dobozai nem alkalmasak adatok továbbítására. Vagyis alkalmassá kell tenni rá őket. Feltételezik, hogy jó teljesítményű internet is kell majd az összeköttetéshez, ami az üzletek egy részében ma még nem elérhető, vagy nem vezették még be. Ezt is meg kell oldani. Kérdés az is, hogy szükség lesz-e folyamatos adatkapcsolatra, vagy csak a napi záráskor kell továbbítani az adatokat.

Azt sem tudják a szövetségnél, hogy csak a fekete dobozokat kell majd lecserélni, vagy a pénztárgépeket is. Előzetesen nem egyeztettek velük erről. Vagyis nincsenek tisztában vele, technikailag hogyan lehet megoldani az összekötést, s hogy mennyibe fog mindez kerülni a boltosoknak. De azt szeretnék elérni, hogy az átállással kapcsolatos anyagi terhek egy részét vállalja át az állam.


Fotó: MTI / Kollányi Péter

Új pénztárgépek kellenek majd

A Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is kérdeztük a technikai hátérről, de részletekkel még nem tudnak szolgálni. Erre csak hetek múlva lehet számítani tőlük. Annyit írtak, hogy több nemzetközi (például bolgár) példa mutatja: a bevételek eltitkolásának visszaszorításánál komoly eredményeket lehet elérni a korszerű, a tényleges forgalmat, annak időbeli eloszlását könnyen áttekinthetővé, ellenőrizhetővé tevő pénztárgépek bevezetésével.

Ebből számunkra az derült ki, hogy új pénztárgépeket kell majd venniük a kereskedőknek, szolgáltatóknak. Azt is hozzátették, ezek bevezetésével, az adatok elemzésével könnyebben kiszűrhető lesz, ha valamely gazdálkodó bevételét eltitkolva rövidíti meg az adóbevételeket.

Mikor indulhat?

A minisztérium nem tudta megválaszolni, hogy vajon minden pénztárgépet le kell-e cserélni, s ha igen, akkor milyen típusú gépek felelnek meg a követelményeknek, és ezek mennyibe kerülhetnek. Azt is szerettük volna megtudni, hogy az adóhatóságnál milyen fejlesztések lesznek szükségesek, ezeket ki fogja végezni, s mennyiért.

Nem erősítették meg, de nem is cáfolták, hogy nemcsak a kereskedők pénztárgépeiről lenne szó, hanem az összes létező pénztárgépet összekötnék az adóhatósággal. Vagyis nem kizárt, hogy a különféle szolgáltatók, vendéglátók, gyógyszertárak és nagykereskedők is érintettek lehetnek.

Arra is kíváncsiak voltunk, a bevezetés januártól várható-e, vagy később, lesz-e valami fokozatosság, hiszen Bulgáriában másfél év volt a bevezetésre. Viszont a nemzetgazdasági tárca már jövőre 95 milliárd forintnyi plusz áfabevételt vár ilyen forrásból, ami azt jelezheti, hogy gyors bevezetést fognak szorgalmazni. A kereskedelmi szövetség szerint a hátralévő szűk három hónap kevésnek tűnik az átálláshoz.

Mennyibe kerülhet?

Hasonló véleményen van az ECR-TRADE Pénztárgép Kft. ügyvezető igazgatója is. Tóth Tamás szerint néhány részletet még kellene tudni, hogy meg lehessen mondani, milyen költséggel járhat az üzleteknek az átállás, de 50 ezer forint alatt nem jön ki a régi pénztárgépek átalakítása, mivel hardverre (GPRS-modul és antenna), valamint szoftvermódosításra is szükség lehet. Ennyi pénzért újat is lehet kapni, bár valószínű, hogy ezután az új pénztárgépek is drágábbak lesznek.

Mielőtt elkezdődhetnének az átalakítások, azokat engedélyeztetni is kell a NAV-val. Tóth Tamás szerint ezért fizikai képtelenség, hogy ezt három hónap alatt meg lehessen oldani. Ő úgy becsüli: nem 400 ezer, hanem inkább 200 ezer pénztárgép lehet forgalomban (a többi már nem működik, csak nem jelentették ki az adóhatóságnál). Tehát ennyit kellene átalakítani. Ma egyetlen magyarországi pénztárgép sem alkalmas arra, hogy adatokat továbbítson a NAV-hoz.

A költségeket a hardver és szoftver átalakításán kívül az is jelentősen befolyásolhatja, hogy állandó GPRS- (mobil internet) kapcsolatra lesz-e szükség az adatforgalomhoz, vagy csak a napi zárásra kíváncsiak. Az áruházláncoknál az lehet a kérdés, hogy pénztáranként kell-e továbbítaniuk az adatokat, vagy elég lesz, ha a lezárt nyugták adatait küldik az üzletek központi szerverükről (ami összesíti a pénztárgépeken lévő adatokat). A láncoknál egyébként inkább jellemző a PC-kassza, amelyeket könnyebben alkalmassá lehet tenni arra, hogy összekapcsolódjanak az adóhatósággal, mint a hagyományos pénztárgépeket.

Ajánlott videó mutasd mind

Afrikai meleg tör Magyarországra

Húsz fok feletti meleget hoz a kései vénasszonyok nyara, de a hétvégén komoly viharokkal fizethetjük meg az árát – tipikus nyári időjárási helyzet alakul ki hazánkban.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.