Magyarországon a takarékszövetkezeteket is beleértve több mint ezer szolgáltató kínál pénzügyi termékeket. A választék akár megtakarításról, akár hitelfelvételről vagy a napi pénzügyek intézéséről (a megfelelő számlacsomag, bankkártya kiválasztásáról) van szó, igen széles, s – bár az elmúlt időben a termékek összehasonlíthatóságát illetően számos ponton volt előrelépés – nem könnyű ebben a dzsungelben az eligazodás.
Segítséget a pénzügyi szolgáltatóktól kaphatnak az ügyfelek, ha az etikailag tőlük elvárt magatartás alapján működnek. A bankoknak, szövetkezeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak – elvben – a szerződés megkötése előtt fel kell mérniük az érdeklődők felkészültségét, tájékozottságát, teherviselő képességét, és mindezek alapján a legmegfelelőbb módozatot kell ajánlaniuk részletes tájékoztatást adva a kockázatokról és a felmerülő költségekről egyaránt.
A félreértékesítés, félretájékoztatás – az úgynevezett misselling, amikor tehát valakinek nem az igényeinek megfelelő terméket adnak el – szinte mindennapos. Nem csupán a hitelezés, hanem a megtakarítás, a számlavezetés területén is rendre előfordulhatnak ilyen esetek – hívta fel a figyelmet Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. A kölcsönök felvételének buktatóival az elmúlt években sokan szembesültek, egy nem megfelelően kiválasztott számla vagy megtakarítási termék hasonlóan kedvezőtlen lehet, ez utóbbiakat is érdemes tehát gondosan megválasztani – tette hozzá.
Ahhoz persze, hogy valakit ne húzzanak csőbe hangzatos ígéretekkel, szükség van arra is, hogy a fogyasztók tudatosan intézzék pénzügyeiket: fel kell mérni a szükségleteket és lehetőségeket, tudatosan kell kiválasztani azt a szolgáltatót, amellyel kapcsolatba kerülünk, s hasonlóképp átgondoltan kell dönteni a konkrét termékről is – emelte ki a szóvivő. Ebben nyújthatnak segítséget például a PSZÁF honlapján elérhető nyilvántartások és alkalmazások. Tájékozódni lehet innen az adott tevékenységre engedéllyel rendelkező szolgáltatókról, illetve termékválasztó programok is rendelkezésre állnak. Binder István kiemelte ugyanakkor, hogy a termékek hozamai, költségei mellett a kockázati figyelmeztetésekre is érdemes tekintettel lenni.
A szóvivő emellett hangsúlyozta, hogy (különösen hosszabb időre, illetve komolyabb anyagi elkötelezettségre vonatkozó) döntés előtt érdemes a háztartás valamennyi kiadását és bevételét figyelembe venni az esetleges jövőbeni változások hatását is végiggondolva. A felügyelet honlapján (www.pszaf.hu) ehhez is találhatók segítő alkalmazások: egyebek mellett háztartási költség kalkulátor, illetve olyan hitel kalkulátor, amely lehetőséget ad arra, hogy a költségek változását az azt befolyásoló körülmények alakulásának függvényében tekintsék át az érintettek.
Az ilyen, lehetőség szerint valamennyi körülmény számbavételével meghozott döntés jellemzően elég annak elkerülésére, hogy valaki misselling áldozatává váljon. Akkor sem reménytelen azonban a helyzet, ha utólag mégis kiderül, hogy a pénzintézet nem ismertetett minden lényeges körülményt. A vitát első körben azzal a szolgáltatóval kell megpróbálni rendezni, amellyel kapcsolatban áll, írásbeli panaszbeadvány benyújtásával. Ha ez elől a termék értékesítője elzárkózik, fogyasztóvédelmi hatósági eljárás kezdeményezhető a PSZÁF-nál, illetve a – szerződés teljesítésére, érvényességére, megszűnésére vonatkozóan – a Pénzügyi Békéltető Testület közbenjárását lehet kérni.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu, www. facebook.com/mindennapipenzugyeink
