Mint azt már a Hír24 délelőtt megírta, a Fővárosi Bíróság végzést hozott a Malévval kapcsolatos rendkívüli moratórium elrendeléséről, egyúttal rendkívüli vagyonfelügyelőt rendelt ki a vállalat mellé. Délután kiderült, hogy Fábián Balázs az, aki a Hitelintézeti Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójaként ellátja ezt a tisztséget, a társaság működését próbálja fenntartani, együttműködve a cég vezetésével.
Az összes kifizetést ő ellenőrzi, vagyis tulajdonképp átveszi a pénzügyek irányítását. Elmondása szerint a Malévra elrendelt moratórium és a vagyonfelügyelő megbízatása a légitársaság pénzügyi helyzetének rendezéséig, vagy a legrosszabb esetben a felszámolás megindításáig tart. Emlékeztetett rá, hogy az állami támogatás visszafizettetésére vonatkozó uniós döntés miatt megrendültek a fuvarozócég anyagi pozíciói.
A légitársaság igazgatóságának elnöke, Berényi János a cégnél vásárolt repülőjegyekkel kapcsolatban elmondta: a nemzetközi légügyi szövetségnél, az IATA-nál lévő biztosíték lefed egy bizonyos kört, ebből megtérítik az utasok kárát járattörlés esetén. Aki hitelkártyával vásárolt jegyet, annak a bank, az utazási irodáknál csomagban vásárolt jegyek vételárát pedig az iroda téríti vissza. Lesznek olyanok, akik kimaradnak a körből, ők jogi úton kérhetik vissza a jegy árát.
Nem kell a Malév a kínaiaknak
A Hainan légitársaság a rossz piaci körülmények miatt lemond a magyar fuvarozócég megvásárlásáról – olvasható a Beijing Business Today kínai nyelvű napilap csütörtöki számában. A kínai vállalat egyik illetékese szerint már tavaly leállították a projektet.
A terhelt előzmények
A magyar állam számos feneketlen dézsával rendelkezik, melyekbe minden év költségvetéséből záporoznak a milliárdok. MÁV, BKV, Malév, állami cégek, melyekről az átlag utas is tudja, hogy évente többször kapnak tőkeinjekciókat több milliárd forint összértékben. A szolgáltatások nem lesznek jobbak, nem lesz bőrkárpit és működő (!) légkondi a vasúton, de még egy rongyos elektronikus jegyrendszer kiépítése helyett is inkább emberi erőforrásokkal végzett, állandó kényelmetlenségi faktorral járó jegyellenőrzésre megy el temérdek pénz. Az évi több milliárd éppen csak arra elég, hogy ne emelkedjen „annyit” az adott állami cég adóssága, mint „egyébként”.
Most azonban valami változik, legalábbis a privatizált és az állami aranytojó szerep között most már évtizedek óta ping-pongozó Malév esetében. Mint arról már korábban írtunk, a Malév 2010-ben és 2011-ben is 20 milliárd forintot meghaladó veszteséget produkált. Napokon belül pedig elfogy a cég minden pénze. A légitársaság vezérigazgatója, Limburger Lóránt szerint a Malév tevékenységének finanszírozása január végétől ellehetetlenül a folyamatosan javuló kereskedelmi eredmények ellenére.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke keddi sajtótájékoztatóján elárulta: jelenleg mintegy 60 milliárd forint a légitársaság adóssága, de ezt egészen eddig kezelni tudták. Erre jön még az a 80-100 milliárd forint, amit az Európai Bizottság január eleji döntése értelmében vissza kellene fizetni az államnak, mivel Brüsszel szerint a Malév 2007 és 2010 között szabálytalanul kapott állami támogatást. “Lehet, hogy ezt az összeget le tudjuk szorítani mondjuk 70 milliárdra, de azzal sem vagyunk sokkal beljebb” – mondta utóbbi tétellel kapcsolatban Berényi.
Az Európai Bizottság január elején a Malévnak nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot, mert megállapította, hogy a Malév számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a légitársaság nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett. A magyar hatóságoknak kell dönteniük arról, milyen formában és ütemezésben történjék a visszafizetés. Szintén a magyar félnek kell kiszámítania, pontosan mekkora összeg visszafizetéséről van szó.
Az Európai Bizottság a 2010 végén indított vizsgálatában a következő tételeket tekintette át: a 2003-ban nyújtott, 76 millió euró összegű kölcsönt (amelyet a cég 2007 decemberében kapott meg); a 4,3 milliárd forint összegű kölcsönt a Malév Ground Handling leányvállalatának “meghiúsult eladásával összefüggésben”; 13,8 milliárd forint összegű adó- és társadalombiztosítási adósság elhalasztását; 2010 februárjában 25,4 milliárd forint és 2010 szeptemberében 5,7 milliárd forint összegű tőkeemelést; a 2010 májusa és szeptembere között nyújtott 14,9 milliárd forint összegű tulajdonosi kölcsönöket; továbbá ezen tulajdonosi kölcsönök egy részének (az összeg után fizetendő kamattal együtt) Malév-részvényekké átalakítását 2010 szeptemberében.
Tőkeemelés
A Malév 2011-ben is kapott állami pénzeket. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két lépcsőben emelt tőkét a magyar nemzeti légitársaságban. Az áprilisi közgyűlésen 4,5 milliárd forintról, a második, 2011. augusztusi közgyűlésen pedig 18,5 milliárd forint tőkeemelésről döntöttek. Ugyanakkor tulajdonosi kölcsönt is kapott a Malév az elmúlt évben: legutóbb a december 29-i kormányhatározat szerint ötmilliárd forintot, előzőleg pedig novemberben 4,2 milliárd forintot.
