Vagyis a magyar ügyészségi döntés, amely szerint nem történt bűncselekmény a Mol-INA-ügyben, nem érinti a horvátországi vizsgálatot. Ezt közölte honlapján a horvát államügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodája.
Tájékoztatásuk szerint tavaly júniusban fordultak nemzetközi jogsegélykérelemmel a magyar hatóságokhoz a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyében, amelyet a „nemzeti érdek” védelmére, valamint „nemzetbiztonsági okokra” hivatkozva elutasított a Legfőbb Ügyészség. Kérésüket tavaly decemberben megismételték, de arra semmilyen választ nem kaptak. A horvát államügyészség ugyanakkor csak a kérdéseire kapott válasz után hozhat döntést a Mol elnök-vezérigazgatója ügyében.
A horvát államügyészég adatai szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009 júniusában – egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján – 10 millió euró vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader korábbi horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol átvehesse a horvát olajtársaság, az INA irányítását.
Az oroszok már az Adriánál vannak
A magyar főügyészség ugyanakkor megállapította, hogy az ügyben szereplő, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó, két ciprusi bejegyzésű cég nem a Mol, hanem két orosz nagybefektető érdekeltségébe tartozik. Emellett a nyomozás adatai cáfolták annak a két horvát állampolgárnak a tanúvallomását, amelyre alapozva kérte a horvát ügyészség a Mol vezérigazgatója gyanúsítotti kihallgatását.
Kumin szerint
Politológus-bloggerünk, Kumin Ferenc így látta tavaly decemberben a szövevényes ügy mögötti szálakat.
