Az alapszabadság húsz nap marad. A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk.
Az új törvény alapján a védett kor továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, azonban a munkaadó felmondással a határozatlan időtartamú munkaviszonyt csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A mostani szabályozáshoz képest nő – 200-ról 250 órára emelkedik – a rendkívüli munkaidő éves korlátja, a kollektív szerződésben pedig legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni. Újdonság az is, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, így annak meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes nemzetgazdasági ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait is.
Az új Munka törvénykönyve nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi, ugyanis az érdekképviseletekkel létrejött megállapodás között olyan pontok is vannak, amelyekkel a kabinet nem ért egyet – mondta a miniszterelnök a javaslat záróvitájában. Orbán Viktor szerint a kabinet a vita során elfogadott érdek-képviseleti álláspontokat, és valódi kompromisszumokat kötött. Hangsúlyozta: az új Munka törvénykönyve összességében nagyobb biztonságot és gazdasági teljesítményt hoz majd az országnak.
Homlokegyenest ellentétes véleményen van az LMP-s Kaufer Virág. Az ellenzéki képviselő összekötözött csuklókkal beszélt kedd délelőtt. “A kormány olcsó bérrabszolgákat kíván csinálni a munkavállalókból” – ez volt sajtótájékoztatójának üzenete. A látványos akciókat amúgy is kedvelő párt képviselője szavait nyomatékosítandó többször is magasba emelte összekötözött csuklóit.
