A nemzetgazdasági miniszter által jegyzett, a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló előterjesztés emlékeztet arra, hogy a pénzügyi sérülékenység legfőbb forrása a magas államadósság, amely az Alaptörvény szerint nem lehet több a GDP 50 százalékánál.
A javaslat szerint „az államadósság forintban számított tervezett értékét oly módon kell meghatározni, hogy annak az előző évhez viszonyított növekedési üteme nem haladhatja meg költségvetési törvényjavaslatban meghatározott várható inflációs és a bruttó hazai termék várható reálnövekedési üteme felének a különbségét”. Ez éves szinten vett gazdasági visszaesés esetén átmenetileg magasabb államadósságot, és átmenetileg növekvő államadósság-mutatót eredményezhet, míg „jó időkben” szigorúbb feltételeket szab.
Matolcsy György szerint ez megteremti a gazdaságpolitikának a mozgásteret ahhoz, hogy „megfelelő gazdaságösztönző intézkedésekkel egy visszaesést tompítani tudjon, míg kedvező növekedés esetén erőteljesebb adósságcsökkentést tesz lehetővé”.
A javaslat – miközben hivatkozik rá – 2016-ig tolja ki az Alaptörvény adósságszabályát, így a kormánynak ebben a ciklusban nem is kellene csökkentenie az államadósságot. A Bajnai Gordon-féle Haza és Haladás Alapítvány ez alapján arra vár választ, hogy a kormány feladta-e az államadósság elleni háborút? Az alapítvány már korábban jelezte, hogy már jövőre technikai államcsőd fenyeget, mert a 2012. január elsejétől életbe lépő alaptörvény adósságplafon-szabálya alapján az államháztartási hiány egy része nem lesz törvényesen finanszírozható, ha nő az államadósság.
Matolcsy javaslatát Török Gábor úgy értelmezte, mint az Orbán-kormány azonnali fegyverletételét a saját maga által indított államadósság elleni villámháborúban. A politikai elemző szerint az előterjesztés nem mellékesen az egykulcsos adórendszert kétharmados védelem alá helyezi, de még komolyabb gondot jelent, hogy felülírja a még életbe sem lépett Alaptörvényt.
