A Világgazdasági Fórum legfrissebb felmérése szerint Magyarország idén is – ahogy teszi azt 2008 óta – javította versenyképességét. A tavalyi 52. helyrõl a 48.-ra lépett elõre.
Szlovákia viszont – az egykulcsos adója miatt oly sokat dicsért bezzegország – már tavaly is hátrább volt Magyarországnál a rangsorban, s idén pedig egészen a 69. helyig szánkázott vissza.
Magyarország versenyképességi erõsségei az infrastruktúra fejlettsége, az infokommunikációs technológiával való ellátottság, és a rugalmas munkaerõpiac – mondta el Vakhal Péter, a Kopint- Tárki tudományos munkatársa a rangsor eredményeit bemutató sajtóbeszélgetésen.
Puha és kemény
A versenyképességi rangsor eredménye még nem tartalmazza azon törvény hatását, amely a munkaadókat igyekszik a pályázati pénzek, illetve állami megrendelések hozzáférhetõségével motiválni, hogy az adórendszer változásával összhangban a béreket annyira megemeljék, hogy ne csökkenjen nominálisan senkinek a bére – válaszolt az fn.hu kérdésére a tudományos munkatárs. Az adatokat ugyanis tavasszal vették föl. Még nem tudjuk, hogy jövõre a vállalatvezetõk hogyan fogják a kérdõíven jövõre értékelni azt, mennyire szabad a bérmeghatározás Magyarországon – tette hozzá.
A rangsor ugyanis egyszerre dolgozik „kemény” és „puha” adatokkal. Kemény adatok a statisztikák, puha adatok pedig a vállalatvezetõk által kérdõíven adott válaszok. A munkabér meghatározásának szabadsága puha adat, eddig a vállalatvezetõk meglehetõsen nagynak értékelték a szabadságukat – teljes joggal egyébként, hiszen Magyarországon nincsenek elterjedve az ágazati bértarifarendszerek, és nincsenek erõsnek mondható szakszervezetek sem, eltérõen egyes európai jóléti demokráciáktól.
Melyik ujjunkat harapjuk?
Vakhal a Világgazdasági Fórum vizsgálata alapján elsorolta a Magyarország versenyképességével kapcsolatos negatívumokat is: ilyenek a magas adóterhek, a nehézkes hozzáférés a közösségi alapokhoz, a gyenge közbizalom, a nagy állami szerepvállalás, a centralizált állam, a rossz makrogazdasági mutatók.
A magas adóteher ebben az esetben az általános adószintet jelenti, és a magas áfakulcs húzza föl – mondta el a tudományos kutató lapunk kérdésére. A Világgazdasági Fórum módszertana nem tesz különbséget attól függõen, hogy az adószint mértékéért mekkora arányban felelõs a forgalmi adók szintje, bár egyes elméletek szerint a forgalmi adók nagyobb aránya pozitív a versenyképesség szempontjából – derült ki a sajtóbeszélgetésen.
Az autópálya-építés pozitívumként számoltatik el az infrastruktúránál, negatívumként az államadósság növekedésénél a Világgazdasági Fórum versenyképességi vizsgálatánál – vetette föl az fn.hu. Ezzel a tudományos kutató egyet is értett, megjegyezve, hogy fontos, mi az egyes intézkedések végsõ, eredõ hatása. A rangsor eredménye fölveti például azt a kérdés is, ha csökkentjük a magas adószintet, ami versenyhátrányunk, hogyan tartjuk fönn, fejlesztjük az infrastruktúrát, amely versenyelõnyünk. Vakhal szerint nincsenek gyors megoldások.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezére zárásképpen elmondta: nyilván vitatható a Világgazdasági Fórum rangsora mögötti módszertan, illetve az a mögött lévõ megközelítések, elméletek, ám a versenyképességi jelentés mindenképp értékes információkat, illetve egy – vállalatvezetõk által meghatározott – hangulatjelentést jelent. Márpedig a vállalatvezetõk véleménye, hangulata, ha nem is maga a valóság, de hatással van arra a menedzserek befektetési és egyéb döntésein keresztül – tette hozzá.
