Gazdaság

Kína a világgazdasági válság nyertese

Kína - amely a világgazdasági válság nyertese - gyors felzárkózását a globalizációnak köszönheti, hiszen az olcsó munkaerő és nagyobb profit miatt telepíti oda a kapacitásait a tőke.

Mind gazdasági, mind politikai, mind intézményi szempontból Kína a világgazdasági válság nyertese – jelentette ki Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet (VKI) igazgatója szerdán az intézet Kínával foglalkozó konferenciáján.

Társadalomtudósok szerint a kínai fejlődési modell versenyképes lehet a kapitalista modellel szemben is, főleg a felzárkózó országok számára – tette hozzá az igazgató. A válság nyomán a kínai öntudat erősödése is megfigyelhető, amelynek hátterében természetesen az évtizedek óta tapasztalható gyors gazdasági növekedés áll.

A válság előtt, 2008-ban 11 százalékkal nőtt a kínai GDP, 2009-ben az ütem 8,5 százalékra csökkent, de az idén ismét 10 százalék felett lesz. A GDP-n belül a lakossági fogyasztás aránya 35 százalék, a beruházásoké 45 százalék, vagy kicsit magasabb, a többi a megtakarításokban testesül meg – magyarázta a VKI igazgatója.

Inotai András elmondta: az utóbbi két-három évben a kínai működő tőke is aktivizálódott, s az olcsóbbá vált amerikai és európai ipari vállalatokban szerzett részesedést.

Az Európai Uniónak nincs egységes Kína-stratégiája, az egyes országok gazdasági érdekeik szerint viselkednek – jelezte Inotai András. Mint kifejtette, Kína 2005 óta az EU legnagyobb szállítója, részesedése az EU importjából a két évvel ezelőtti 15 százalékról 18 százalékra nőtt. Az EU exportjában is egyre nagyobb részt képvisel Kína, a két évvel ezelőtt 6 százalékról 8,5 százalékra emelkedett a súlya, jelenleg az USA után az EU második legnagyobb piaca.

Kelet-ázsiai felzárkózási modellt követ Kína, ahol a központi gazdaságirányítás és központi ellenőrzés decentralizált gazdálkodással él együtt – mondta Tálas Barna. Az ismert Kína- szakértő hozzátette: a modell lényege, nyitás a külföldi befektetők előtt.

Noha tavaly 9 millió új munkahely létesült Kínában, a munkanélküliség feltehetően nem csökkent. Mivel azonban nincs megbízható munkanélküliségi adat, ez inkább feltételezés – jelentette ki Juhász Ottó. A Kínával foglalkozó, most záruló kutatási projekt vezetője elmondta: a migráns, azaz ingázó munkások száma 200 millióra tehető, ami viszont instabilitást visz a rendszerbe.

A világgazdasági válság alatt Kína 4 ezer milliárd jüannal élénkítette gazdaságát, s további 1180 milliárd jüant fordít erre a célra – jelezte Juhász Ottó, megjegyezve, hogy a jüan nemzetközi tartalékvalutává válásának folyamatát felgyorsította a válság.

Ezt a folyamatot az indokolja, hogy Kína valutatartalékai a válság előtt 2 ezer milliárd dollárt tettek ki, s a válság alatt további 500 milliárd dollárral bővültek. Ami azt is jelenti, hogy Kína, Japánnal együtt az USA legnagyobb hitelezője.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.