Roma felnőttképzés

Látva az alaposságot, valamint, hogy a roma felnőttképzéssel nem foglalkoztak, szeretném felhívni a figyelmet erre a területre. A hátrányos helyzetűek, így az egyes roma közösségek felzárkóztatásának, integrálásának egyetlen hatékony eszköze az oktatás. Az esélyegyenlőséget már az óvodától kezdve biztosítani kell a hátrányos helyzetűek számára, sőt ahol kell, nem maradhat el a pluszsegítség és a pozitív diszkrimináció. Ennek követése azonban elsősorban nem pénzkérdés, hanem szemléletbeli. A gondolkodásmódon kell változtatni.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával 2003-ban indítottuk el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Digitális Középiskola programot a Földes Ferenc Gimnázium, a Miskolci Egyetem és az Innocenter Kht. konzorciumi együttműködésével. Ennek célja a hagyományos középiskolai képzésből kimaradók érettségihez juttatása. Azok számára jött létre, akikben megvan a képesség, a fogadókészség és a szándék arra, hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy például közlekedési nehézségeik miatt a hagyományos struktúrában erre nem volt, vagy nem lenne módjuk. A Digitális Középiskola oktatási módszere az e-learning technológiát ötvözi a távoktatás és a levelező képzés szakmai tapasztalataival, így a világon szinte egyedülállóan valósítja meg az oktatás, a tanulás, a tanár-diák kommunikáció és a tanügyi adminisztráció feladatait a hálózati eszközök, a hálózati kommunikáció, az internet segítségével. A Digitális Középiskolában 4 évfolyamon összesen 14 osztályban jelenleg 467 tanuló végzi középfokú tanulmányait.

A pilot projektként indult program beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az idén júliusban veszik át az érettségi bizonyítványt az első eredményesen végző hallgatók. Az oktatási módszer innovativitása, a pedagógusok toleranciája és odafigyelése, a szociológusok segítsége olyan lehetőséget adott ezeknek a felnőtt tanulóknak, amelyről lehet, hogy már álmodni sem mertek. Az érettségizett hallgatók közül ugyanis sokan tervezik az egyetemi-főiskolai tanulmányok megkezdését, valamint érettségihez kötött szakmai képzettségek megszerzését.
PÉTERNÉ CZAKÓ EDIT, oktatási igazgató, Innocenter Kht., Miskolc


Tudományos tévécsatorna
Lapjuk foglalkozott a magyar tudományos tematikus televíziós csatorna előkészületeivel (Tudásadó – Figyelő, 2007/25. szám). Köszönöm, hogy az általam erről elmondottakat figyelembe vették, annál nagyobb értetlenséget okozott azonban számunkra, hogy az írás felvezetőjében valamifajta hamisságot sejtető megfogalmazást használtak azt állítván, hogy „érdemi állami pénz állítólag nem forog kockán”.

Mivel sem a cikk nem tárt fel erre utaló jelet, sem az előzmények (a Mindentudás Egyeteme milliárdos nagyságrendben hozott piaci pénzt a tudománykommunikációba, egyetlen fillér akadémiai, tehát állami tehervállalás nélkül) nem alapoznak meg egy ilyen következtetést. Az „állítólag” jelző használata vagy olcsó zsurnalizmus vagy célzatos rosszhiszeműség. Ezért újra leszögezem, hogy – amint azt a társaság alapító és stratégiai dokumentumai is egyértelműen garantálják – az Akadémiai Tudásmédia Zrt. televízióscsatorna-működtető tevékenységéhez nem az MTA költségvetési forrásait használja fel. Kérem, hogy amint e kijelentésnek ellentmondó tény vagy információ jut a birtokukba, haladéktalanul tegyék közzé – addig viszont méltatlan és alaptalan gyanúsítással ne éljenek! Hamis információ az ügyben eddig ugyanis egyetlen jelent meg: a Figyelő hivatkozott az MTA nem létező belső levelezési rendszerére, és annak egy tárgyszerűtlen, forrásértékkel nem bíró („állítólagos”) levelét használta hivatkozási alapnak. Ami merőben szokatlan a minőségi újságírásban, ahova a Figyelő tartozik (remélem, nem csupán „állítólag”).
FÁBRI GYÖRGY, kommunikációs igazgató, MTA

*
A birtokunkba került elektronikus levél „tárgy” rovatában a következő szerepel: „szamizdat az MTA doktor képviselőinek”, s információink szerint az így megnevezettek kapták. A szerk.