Háztartások elkölthetõ jövedelmének változása az intézkedések hatására
Módszer
Az elemzés egy mikroszimulációs modellre támaszkodik, ami a hatásokat a teljes népességre nézve mutatja. Ez alaposabb képet ad a típusháztartásokra támaszkodó vizsgálatoknál, mivel kiválasztott példaháztartások (pl. átlagbért kereső kétgyerekes család) helyett az egész lakosságot leíró adatfelvételen alapul. A hatásvizsgálatokban azt mérik, hogy egy adott intézkedés-csomag hogyan érinti a szegényebb, illetve a gazdagabb családokat.
A Pénzügyminisztérium gazdaságpolitikai főosztálya egy új, félévente megjelenő kiadványt indít, amiben az adó- és támogatási rendszer lakossági jövedelmekre és kiadásokra gyakorolt hatásait elemzik.
A most megjelent elemzés szerint az Új Egyensúly program intézkedései összhatásában a jövedelmek változása a jelentősebb: csökken a háztartások elkölthető jövedelme, összességében a szegényebb háztartásoké kisebb, a gazdagabbaké nagyobb mértékben. A jövedelmet érintő intézkedések a nyugdíjasokat kevésbé, a munkajövedelemmel rendelkező háztartásokat nagyobb mértékben érintik, ami miatt a gyermekes családok jövedelme nagyobb mértékben csökken, mivel ezek jelentős része rendelkezik munkajövedelemmel.
A vizsgált intézkedések – új szolidaritási adó terheli a 6 millió forint fölötti jövedelmeket, a nyugdíj bekerül az adóalapba adóterhet nem viselő járandóságként, valamint nőnek a munkavállalói járulékok – elsősorban a munkajövedelem terheit növelik. A jövedelemeloszlás közepén alacsonyabb az átlagos háztartás terhelése, mivel itt van a nyugdíjasok többsége. A legszegényebb két tizedben kisebb a veszteség, mivel idetartozik a munkanélküliek és inaktívak többsége. A gyermekes családok többségének (73 százalék) van munkajövedelme, ezért őket rosszabbul érintik a javaslatok.
A középső áfakulcs és a jövedéki adó emelkedése, a távfűtés drágulása és a változó a gázártámogatás a gazdagabb háztartásokat kevésbé érinti: jövedelmük arányában ezen háztartások kiadásai kevésbé nőnek. Ez abból adódik, hogy a gazdagabb háztartások inkább megtakarításaik nagyságában térnek el a szegényebbektől, és nem fogyasztásukban, a vizsgált adóemelések pedig csak a fogyasztást terhelik a PM elemzése szerint. A nagyobb családokban a háztartáshoz kapcsolódó kiadások többfelé oszlanak meg, így az áremelkedések hatása a jövedelmekhez képest kisebb.
A gyermekes családok kiadásainak jövedelemarányos növekedése 1-2 százalékponttal alacsonyabb, a családtagok nagyobb száma miatt. A szegényebbeket főként a fogyasztási adók emelése, a magasabb jövedelműeket a gázártámogatás csökkenése érinti.
