Gazdaság

Félelmes idők

A Wall Street már nemcsak az inflációtól fél, hanem attól is, hogy a Fed túlfékezi a gazdaságot. A kamatemelések alighanem folytatódnak.

Bőven van okuk mostanában idegeskedésre az egyesült államokbeli befektetőknek. Iránnak az a fenyegetőzése, hogy elzárja az olajcsapot, valamint a hurrikánszezon kezdete ismét a magasba küldheti az energiaárakat. A társaságoknál mindeközben lassul a nyereségnövekedés. A dollár gyengül. Ám nem ezek számítanak igazán. A kereskedők félelmének első számú tárgya az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve.

Közgazdászok általában egyetértenek abban, hogy a Fed ma kevésbé erős, mint tíz éve, az előző elnök, Alan Greenspan befolyásának tetőpontján. Van is mire hivatkozniuk ennek igazolásaképpen. Mindenekelőtt arra, hogy a Fed az elmúlt néhány évben nem tudta felnyomni a hosszú lejáratú államkötvények hozamát, holott régebben könnyűszerrel megtette ezt.

Félelmes idők 1


Félelmes idők 2

Félelmes idők 3

Ben S. Bernanke. Hamarosan kiderül, képes-e az új Fed-elnök levezényelni a nagyon várt puha landolást, vagy pedig akaratlanul is túlfékezi a gazdaságot.

Félelmes idők 4

Egy pillanatig sem szabad azonban azt hinni, hogy a Fed ma már képtelen hatást gyakorolni a globális piacokra. Május 10-én újabb 25 bázisponttal, 5 százalékra emelte a szövetségi alapkamatot, de ami még fontosabb, kísérő közleménye korábban nem látott direktséggel utalt arra, hogy az infláció mértéke továbbra is aggodalomra ad okot, s ezért további szigorításra lehet szükség. Azóta a Standard & Poor’s 500-as index, a Dow Jones Euro Stoxx 50-es index, az MSCI feltörekvő piaci index és a legtöbb árupiac meredeken esett, úgy, hogy a legnagyobb zuhanásokat Európa és Ázsia szenvedte el. Ezzel párhuzamosan számottevően erősödött a volatilitás.

RIASZTÓ ÉBERSÉG. A heves piaci reakció megértésében segítenek a történelmi tapasztalatok. Amikor a Fed elkezd kamatot emelni, rendszerint nem tudja, mikor fejezi be. A mostani hiteldrágítás két éve tart, a 2004. júniusi induláskor az alapkamat mindössze 1 százalék volt. Elemzők szerint a befektetőket ma már nem is annyira az infláció portfólió-romboló hatása aggasztja, mint inkább az az eshetőség, hogy a további kamatemelés recessziót idéz elő. „A volatilitás azért erősödik, mert a piac attól fél, hogy a Fed túllő a célon” – állítja Dean Barr, a Citigroup Alternative Investments likvid befektetésekkel foglalkozó részlegének vezetője. Ezt látszik alátámasztani Ben S. Bernanke Fed-elnök június 5-én tett, újabb kamatlépés esélyét sugalló kijelentése, miszerint „éberen” fogja figyelni az infláció alakulását. A Dow Jones index aznap 199 pontot süllyedt.

Mindezek után a piac 100 százalékos biztonsággal be is árazta a június 29-én esedékes Fed-elnökségi ülésre a következő kamatemelést, miután június 14-én napvilágot láttak a legfrissebb amerikai inflációs adatok, és azok bizony számottevően kedvezőtlenebbek a vártnál. Az elmúlt három hónapban regisztrált fogyasztói árindex éves szintre kivetítve elérte az 5,7 százalékot. A tendencia a piacok számára akkor is riasztó, ha csupán a maginflációt veszik alapul – azaz az energia és az élelmiszerek drágulását kiveszik a kosárból -, annak éves szintre kalkulált üteme ugyanis még mindig 3,8 százalék. A 2,4 százalékos májusi maginfláció 2005 februárja óta a leggyorsabb ütemű áremelkedés. Mindezen hírek hallatán a piac egészen biztosra veszi a mihamarabbi 25 bázispontos kamatemelést, sőt, sokan azt sem zárják ki, hogy a Fed akár a fél százalékpontig is elmegy, azaz a jelenlegi 5 százalékról 5,5 százalékra tolja föl június végén az alapkamatot.

A feszültséget csak fokozza az a körülmény, hogy Bernanke alig néhány hónapja van hivatalban, s a kereskedők még nem tudják, hogyan értelmezzék a megnyilvánulásait. Miután nemrég egy fogadáson elszólta magát egy tévériporternek, Bernanke immár óvakodik attól, hogy az előre megírt nyilatkozatokon túl bármiféle információval szolgáljon. Így aztán a piacok kénytelenek a hivatalos bejelentésekhez tartani magukat. Ezek közül a legfontosabb az volt, amelyben Bernanke közölte: a Fed lépéseit az aktuális gazdasági adatok fogják meghatározni. Ennek hatására a részvények szinte egységesen emelkednek és süllyednek az éppen napvilágot látó makrogazdasági mutatók függvényében, a vállalati fundamentumok pedig háttérbe szorulnak. „Ha az összes részvény ugyanabba az irányba mozog, megnő a volatilitás. A nagyobb korreláció nagyobb változékonyságot, az pedig nagyobb kockázatot okoz” – mondja Dean Curnutt, a Banc of America Securities derivatíva-kereskedési stratégiáért felelős vezetője.

KISZÁMÍTHATATLANUL. A kötvénypiacon a szövetségi alapkamatra kötött határidős kontraktusok igencsak kiszámíthatatlanok egy ideje. Volt olyan, hogy a kereskedők az egyik nap még csak 35, másnap már 80 százalékos valószínűséggel vártak újabb kamatemelést. A tízéves lejáratú kincstárjegyek hozama – amely a legjobban tükrözi a gazdasági várakozásokat – a május 11-ei 5,19 százalékról június első hetének végére 5,02 százalékra zsugorodott. Ez arra utal, hogy a kereskedők a gazdaság gyengülésére számítanak.

A kamatokkal kapcsolatos idegességhez hozzájárulnak a leggazdagabb befektetőket célba vevő, lazán szabályozott fedezeti alapok is. Néhány elemző szerint az ilyen alapok robbanásszerű növekedésének köszönhető, hogy a piacok az elmúlt években aktívak maradtak. „Ám ha a tőzsdék lejtmenetbe váltanak, a fedezeti alapok bizonytalansági tényezőt jelentenek” – figyelmeztetett egy májusi konferencián Timothy F. Geithner, a New York-i Fed elnöke. Roger W. Merritt, a Fitch Ratings hitelminősítő ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a piacokról egyszerre kivonuló fedezeti alapok „nagyban fokozhatják a kockázatokat”.

Az ilyen szinkronmozgás lehet az elkövetkező hónapokban a legnagyobb ellenség. Elég azt megnézni, mi történt a feltörekvő piacokon. A Citigroup-igazgató Barr számításai szerint a befektetők az év első öt hónapjában 27 milliárd dollárt irányítottak az indiai és a brazil piacokra, majd május óta néhány hét leforgása alatt kivontak 5 milliárdot. „Ilyen tempó mellett nagy kérdés, mi következik” – mondja Barr. Amikor a befektetők amúgy is idegesek az amerikai gazdaság lassulása miatt, a fedezeti alapok eladásai árfolyamesési hullámot indíthatnak el. „Ha egy fedezeti alapnak el kell adnia részvényeket, hogy pénzhez jusson, akkor az árcsökkenést okoz, és kialakulhat egy süllyedő spirál” – mutat rá Merritt a Fitch Ratingstől.

A jó hír legfeljebb annyi, hogy most már hamarosan kiderül, képes-e Bernanke levezényelni a nagyon várt puha landolást, vagy pedig akaratlanul is túlfékezi a gazdaságot. Addig azonban a kereskedők ide-oda ingadoznak majd a magas inflációtól és a recessziótól való félelem között. „A piac egyszerre hiheti azt, hogy emelkedik az infláció, és azt, hogy lassul a gazdaság” – vélekedik Stan Jonas, a befektetéseit a világ jegybankjainak várható kamatdöntéseire alapozó DutchBook Partners New York-i fedezeti alap ügyvezető partnere. Mint hozzáteszi, már egy fejleményt is nehéz megjósolni, kettőt pedig végképp nehéz; a kereskedőknek nincsenek kapaszkodóik.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik