Gazdaság

A 7 mesterlövés

Hol a határa az informatikai fejlesztéseknek? Melyek a mindennapjainkat nagymértékben megváltoztató technológiák? A Figyelő a szakma értőivel együtt áttekintette azokat az IT-megoldásokat, amelyek az utóbbi két-három évben berobbantak hétköznapjainkba. A XXI. század legfontosabbnak ígérkező technológiai újdonságainak seregéből egy héttagú „elitalakulat" állt össze.

Jobb, ha nem kérkedik iPodjával, akinek kedves az élete – figyelmeztetett közleményében a New York-i rendőrség, miután nemrég egy tinédzser életébe került a túlontúl kihívóan viselt kütyü. A 15 éves áldozat hasztalan próbálta megóvni zenelejátszóját támadóitól. Utóbbiak az ellenállást tapasztalva ugyanis annyira bedühödtek, hogy megkéselték a tulajdonost. Az eset megrázta az Apple vezérigazgatóját és a kütyü atyját, Steve Jobst, aki személyesen biztosította részvétéről az áldozat családját. Azon viszont nem kesereg, hogy a vonzó pruszlikba bugyolált technológiáért „ölik” egymást az emberek.


A 7 mesterlövés 1

Fiatalok zenelejátszóval. Hangrobbanás.

Az MP3-lejátszás eredetileg nem Jobs nevéhez fűződik, ám hogy az elterjedt és beépült hétköznapjainkba, abban neki is jelentős szerepe van. Az MP3 sikerét meglovagolva Jobs ugyanis a felhasználók kezébe adott egy, a tömörített MP3-as zenefájlok lejátszására alkalmas, tetszetős külsejű hordozható szerkentyűt, amelynek különböző változataiból ma világszerte percenként 4 darab talál gazdára.

Ha nem is akkora, de siker a műholdas helymeghatározás (GPS) technológiája, naponta milliók töltik le a PC-s telefonbeszélgetést lehetővé tévő szoftvereket, s korábban elképzelhetetlen sebességgel terjed számos új, a hétköznapokat szép csendben, de alapjaiban megváltoztató technológia is. (A mindennapokban hatalmas változást hozó hét XXI. századi technológia részletesebb bemutatását lásd külön.)

Az elitalakulat


Összefoglalónkban áttekintjük a közeli jövő mindennapjait jelentős mértékben befolyá­soló IT-technológiának lénye-gét, számba véve azt is, hogy széles körűen mikortól terjedtek el Európában, mi segítette sikerüket, s mit hozhat számukra a holnap.

MP3. Zenetömörítési eljárást alkalmazó fájlformátum; 1996-98-tól. Segítői: Az internet sebességének javulá-sa, a fájlcserélő progra-mok és a mobil MP3 lejátszók terjedése. Jóslat: A töretlen siker következtében a lemezkiadók pozíció-jának további romlása.

3G. Nagy sávszéles-séggel kecsegtető mobilkommunikációs szabvány; 2004-től. Segítői: Eddig nem nagyon akadtak, egyelőre takaréklángon pislákol a siker. Jóslat: A videótelefonálás vagy a mobil televíziózás csak 3-5 év múlva terjed el széles körben.

GPS. Műholdas helymeghatározó rendszer, annak polgári változata; 2000-től. Segítői: Az elkényel-mesedő autósok. Jóslat: A térhasználat megváltozik, aki akarja például, megtudhatja, éppen merre találja meg azt, akit keres.

WIFI/WIMAX. Drótnélküli szélessávú internetelérési szabványok, 2004-től. Segítője: A mobilitás vágya. Jóslat: Még olcsóbb otthoni és szabadtéri szélessávú elérés (például az utcán sétálva követ-hetjük, mit rögzít az otthoni webkamera).

ÚJ NETES TARTALMAK. Emblematikus képvi-selőik a blogok (internetes naplók), a vlogok (videónaplók) és a Wikipedia (internetes, több millió felhasználó által folya-matosan szerkesztett nagylexikon); 2000-től. Segítőik: A portálok hegemóniáját megtörni igyekvő új tartalmi igények. Jóslat: A hagyományos média feltehetően mind jobban épít majd a webnapló-írók információira, például terrorcselekmények, háborúk, vagy katasztrófák „helyi tudósítóiként”.

IP-TELEFONOK. Két vagy több számítógép közt ingyenes telefonbeszélgetést biztosító szoftverek, vagy szolgáltatók által kínált, filléres csevegést ígérő digitális telefonok; 2004-től. Segítőik: A szélessávú internet elterjedése és az ingyenesség. Jóslat: A már ma is létező ingyenes videótelefonálás pár éven belül kitűnő minőségű lehet.

INTELLIGENS NETES KERESŐK. Olyan keresők – élükön a Google motorjával -, amelyektől szinte mindennemű kérdésre gyors választ kaphatunk, mert a szoftver „kitalálja gondolatainkat”; 2002-2003-tól. Segítői: Az emberi kíváncsiság. Jóslat: Eljön az idő, hogy a kérdések 99 százalékára pontos és jó választ kapunk.

Az MP3 sikere vagy az Apple erre építő i-Podja jól példázza, hogyan formálják át a jövő technológiái az újabb generációk életét. Apple jó időben lépett: i-Pod zenelejátszójával akkor rukkolt elő, amikor kifutotta magát a fájlcserebere – azaz a számítógépeken tárolt zenék és filmek ingyenes kicserélése a hálózat segítségével -, ám mindenki meglehetősen nagy tételben tárazott be a zenékből, filmekből, amelyek archívumokká rendeződtek.

KÉZI GÉPEK. Vitán felül áll, hogy az 1995-től létező fájlformátumnak, az MP3-nak ott a helye az informatikai innovációkat bemutató tablónkon. Amíg korábban legfeljebb a CD-k körülményes hurcolása és nehézkes másolása jöhetett szóba, addig az MP3 olyan, kisméretű fájlokat eredményezett, amelyek nem csak a hálózatra kötött PC-k közt vándorolhattak könnyen, hanem apró adattárolókon is egyszerűen hordozhatóvá váltak. A fájlformátum villámgyors terjedését emellett segítette a jó minőség és a platformfüggetlenség, azaz, hogy PC-n és Macintosh gépeken is gond nélkül lejátszható. No meg az, hogy az MP3 fájlok nem tartalmaznak másolásvédelmet, ezért kiválóan alkalmasak fájlcserére. Az internetes hálózatok javulása következtében ráadásul ma már 1-2 perc alatt letölthető egy MP3-ban tárolt album. Azok, akik „társadalmi munkában” a legújabb zeneanyagokat osztják meg a fent említett fájlcserebere során, ezt a tömörítési eljárást alkalmazták kezdetben is, így nem csoda, ha akarva-akaratlanul is, de mindenki ebbe a formátumba botlik a neten. Idővel a dicsőségtábla-esélyesek lehetnek a videofájlok is. A két formátum a jövőben együtt pedig jó eséllyel szoríthatja még inkább háttérbe a lemezkiadókat és a DVD filmeket kiadó cégeket.

A kizárólag MP3-lejátszásra alkalmas készülékek alkonyát tisztán látja Nemes Dániel informatikai szekértő. Azok ugyanis szerinte hamarosan – 3-5 éven belül – beépülnek a mobiltelefonokba, vagy az apró kéziszámítógépekbe, a PDA-kba. Utóbbiak a zenelejátszás képességével középtávon leteríthetik a notebookot, hosszú távon pedig a PC-t küldik nyugdíjba – véli Nemes. A cél hogy egyetlen gombnyomással aktiválhatók legyenek a zene- vagy filmlejátszó szolgáltatások. Pár év múlva így valószínűleg a mobiltelefonokkal egyesített PDA-kba (és részben a notebookokba) olvadhat a zene és a filmlejátszás, de a tévénézés vagy a széles sávú internetezés sem lesz gond az újfajta PDA-mobilokkal. Főleg, hogy a tenyérben elférő szerkezetek drót nélkül kapcsolódhatnak az otthoni vagy a munkahelyi nagyképernyős készülékekhez, illetve vezeték nélküli billentyűkhöz, egerekhez. No persze, ehhez az is szükségeltetik, hogy a gyártók és a marketingcsapataik érdekeivel is találkozzon a technológiák effajta eggyé olvadása – húzzák alá a szakértők. Ugyanakkor a szoftvermegoldások közt sincs még a meccs lejátszva. Kérdés, hogy a fenti kihívást a Symbian vagy a Windows mobil operációs rendszereknek sikerül-e előbb és jobban megvalósítaniuk. Ez ugyanis a két óriás közt dúló harc végkimenetelét is eldöntheti.

SIKER VAGY HALÁL? Egy-egy technológia sikerét az úgynevezett Rogers-féle innovációs ciklus befolyásolja. Az amerikai Everett Rogers, kommunikációval foglalkozó neves tudós, innovációk társadalmi befogadását vizsgáló elmélete szerint új termékekre, technológiákra elsőként az innovátoroknak nevezett társadalmi csoport tagjai „buknak rá”. Ők azok, akik mindent azonnal megszereznek és tesztelnek.

Az innovátorok, akik a társadalom egészének csupán 2-3 százalékát teszik ki, élet-halál urai, őket a marketingeszközök nehezen befolyásolják. „Ha a technológia/termék megkérdőjelezhető, az előbb-utóbb úgyis kiderül az internetes fórumokon, ahol cenzúrázatlanul véleményezhető bármi” – mondja Kecskeméti Attila független marketingszakértő. Gyártói manipulációnak az innovációk elfogadásában elvben ma már jóval kevesebb szerepe van mint egy-két évtizede. Igaz hallani olyan fizetett alkalmazottakról, akik főállásban igyekeznek védeni cégük hírnevét a fórumokba írogatással, rajongói klubok szervezésével. Ennek ellenére ma a cybertérben a sikerről még mindig a felhasználói elégedettség dönt.


Ha az újdonság minősítése a fórumokon jó eredménnyel zajlik, felzárkóznak a Rogers által korai követőknek nevezett csoport tagjai, akik a népesség mintegy 13 százalékát adják. Utóbbiak további pozitív tapasztalatai győzik meg a Rogers által „korai többségnek” nevezett – a társadalom 34 százalékát reprezentáló – csoportot, akik „ha másnak van, nekem miért ne legyen” alapon már tömegesen csatlakoznak az előző két csoporthoz. Ezzel a társadalom körülbelül fele az új technológia használójává válik.

Igényeket is lehet generálni. Az érdeklődés felpiszkálása például gerjeszthet őszinte kíváncsiságot a felhasználókban. Erre is jó példa az iPod-ot jegyző Apple, amely azt hirdeti magáról, hogy hét pecsét alatt fejleszti termékeit. Titkai azonban – hogy, hogy nem – valahogy mindig idő előtt szivárognak ki. A cég termékbevezetései így lesznek dübörgő sikerűek, amit már csak felerősít a marketingtevékenység.

Futottak még…

WAP. A bemutatott új és életképes technológiák mellett akadtak olyanok is, amelyek elégtelenre vizsgáztak. Főként körülményes, már-már lehetetlen beállítása okán hasalt el. Nem segítette a technológia megerősödését a kis, monokróm kijelzős telefonok vártnál hosszabb élettartama sem. A szolgáltatás lassúnak és drágának bizonyult, a sokkot a perc alapú számlázás tovább fokozta, a kaput mégis az tette be, hogy a WAP-ot az operátorok mobil internetként harangozták be, miközben ettől fényévekre volt/van.

INFRAVÖRÖS ADAT-ÁTVITEL. Az elmúlt tíz év technológiai újdonságai közül ez is elbukott, „gyilkosa” a Bluetooth. A halál beálltának oka, hogy az infra csak irányba állítva és maximum kétméteres hatókörrel működik jól. Ezzel szemben a Bluetooth-nak nagyobb a hatósu-gara, a technológia is gyorsabb, használata nem igényel semmi-fajta célozgatást.

PUSH MÉDIA. Ennél a megoldásnál egy kis ablakban felugró tartalmak jelennek meg, amelyeket egy tematikus kiválasztás után egy központi szerver tol (push) a számítógépre vagy a mobiltelefonra. A szakemberek szerint e megoldás koraszülött-ként érkezett, állapota válságos, lapzártánk-kor a tetszhalál jeleit mutatja. Újraéleszté-séről egyelőre nincse-nek megbízható információink.

HITBIZOMÁNY.

Noha látszik, hogy komoly technológia, a mobiltelefonokon szélessávú adatátviteli sebességet, így például videotelefonálást kínáló 3G-nek eddig mégsem sikerült hathatósan bizonyítania ezt – ennek ellenére helye van a dicsőségtáblán. Akkor is, ha tudjuk, a méregdrágán vett frekvenciák kis híján padlóra küldték az európai mobilipart, amely csak 2003-ra volt képes rogyadozó testtartásán javítani. A 3G lobbi ugyanis olyannyira erősen kommunikálta, hogy aki erről lemarad, az kiírja magát a mobiltávközlési versenyből, hogy a félelem hatására a szolgáltatók komoly licitálásba kezdtek a frekvenciák megszerzéséért. Emiatt ment csődbe az első 3G frekvenciát nyert cég, a Broadband Mobile, mielőtt még a kereskedelmi szolgáltatás bárhol megindult volna! A csődben nagy szerepet játszott, hogy a cég 25 millió eurót szurkolt le a norvég 3G hálózat egyik frekvenciájáért.

„Korai volt invesztálni a 3G hálózatokba. Akkoriban még a beszédcélú GSM nem térült meg mindenhol, ráadásul a penetráció sem volt megfelelő” – von gyorsmérleget Komáromi Zoltán, az IDC piackutató cég magyarországi ügyvezetője. Szerinte talán majd 3-5 év múlva jön el e technológia ideje: akkor, amikor kikupálódnak a készülékek, a szolgáltatók megfelelő tartalmat tesznek elérhetővé a 3G alatt, ugyanakkor nem kérnek mindezért vagyonokat, és a lefedettséget nem pusztán a nagyvárosokra koncentrálják.

A technológia felfutáshoz idő kell, miként a mobiltelefonnak is évekbe telt, hogy a mindennapi életünk részévé váljon. Egyelőre viszont a 3G örömeit Magyarországon az a pár fanatikus és szerencsés, megfelelő készülékkel felruházott kiválasztott élvezheti, akik egymás között videotelefonálnak szorgalmasan. A „beetetési időszakban”, a múlt év végéig akár ingyen is megtehették ezt.

Bekerült ugyan a legjobbak közé a GPS, amely az ezredforduló tájékán sikert hozott a polgári felhasználásban, de abban Nemes Dániel és Pintér Róbert szociológus-politológus, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ szakembere is egyetértett, hogy a műholdas helymeghatározás még sok kiaknázatlan lehetőséget tartogat. Bár üdvözlendő fejlemény, hogy a GPS a Lajtán túl már hazavágta a papír alapú, hagyományos térképet – Münchenben például szinte képtelenség olyan autót bérelni, amelyben ne lenne GPS – a helyzetfüggő szolgáltatásoknak még mindig csak a töredékét használjuk ki azzal, hogy az autókban a tájékozódáskor a műholdas navigációra támaszkodunk. Az üzleti világ adhatna lendületet e megoldás elfogadottságának, például azzal, hogy a logisztika, az áruszállítás, a nyomon követés terén a mainál intenzívebben alkalmazza, felébresztve a lakossági felhasználók érdeklődését is. A GPS-re ugyanis olyan helyzetfüggő pótlólagos funkciókat lehetne ráépíteni, mint autópályadíj-fizetés, speciális szolgáltatási pontok (gyógyszertár, kórház, mozi és hasonlók) beazonosítása.

Helyet váltott magának a tablón a WiFi technológia is mint kényelmi szolgáltatás, bár ez többek szerint majd nagy testvérével, a Wimaxszal együtt fog igazán nagyot szólni. Utóbbi ugyanis 5-10 kilométerre sugároz jelet, azaz az adótól ilyen messze is élvezhető a drótnélküli szélessávú internet adta szabadság. „Sajnos azonban ez még nem végleges szabvány, csupán egy ígéret” – figyelmeztet Pintér Róbert, aki szerint az otthoni vagy munkahelyi WiFivel eltűnik ugyan a kábelhez kötöttség, de a helyhez kötöttség megmarad; ezt talán a Wimax oldhatja majd fel.


A 7 mesterlövés 2

Drótnélküli szörfölés a vonaton. Szabad száguldás.


NYERŐTÉR.

Elvitathatatlan sikerként írják jóvá a szakemberek a keresőmotorok fejlődését, azon belül is a Google térnyerését. Ezek pedig a fogyasztók médiához való viszonyát, híréhségét változtatják meg alaposan, hiszen bármire kíváncsiak, csupán be kell üssék egy intelligens keresőbe. A Google hatalmas sikere megmutatta, hogy a nagy netes gócpontok hegemóniája megtörhető, a céltalan böngészést a céltudatos információkeresés váltja fel, ami a nagy látogatottságú internetes portálokra is csapást mérhet. Igaz az érdeklődés egysíkúságára utal, hogy a felhasználók – az eTarget online reklámcég felmérése szerint – még 2005 karácsonyának tájékán is a „sex” és a „porno” szavakat billentyűzték be a legtöbbször a megfelelő mezőbe. „A puszta keresőfunkciókon túlmutató szolgáltatáshalmaz – ilyen például a Google-é is – vezetett oda, hogy szakmai berkekben már csak web 2.0-ként emlegetik ezt a szegmenst” – mutat rá Pintér Róbert. Szintén a web 2.0-ba sorolják a blogot, az önkifejezés új és népszerű módját, de ugyanebbe a kupacba tartozik a Wikipedia, az a civil kezdeményezés, amely enciklopédikus formában hoz létre közösségi tartalmakat, egyelőre még cenzúrázatlanul. Mindez – lévén, hogy olcsó és könnyen hozzáférhető lehetőségeket tartogat – akár új művészek és művészeti ágak bölcsőjévé is válhat, de a mezei felhasználó számára is határozott előny, hogy szervezettebb, kiérleltebb információkhoz jut, mint ha csak szörfölgetne az adattengerben. Azért ne vegyük készpénznek a Wikipedia minden szavát – figyelmeztetnek a szakemberek, akik szerint az internetes tudásbázis egyelőre aligha vetekedhet mondjuk a világhírű Larousse enciklopédiával. Hosszabb távon azonban csiszolódnak a Wikipedia szócikkei, mivel azokat több millióan szerkesztik, ami pedig végül hitelessé teszi majd az információhalmazt.



A 7 mesterlövés 3

Műholdas helymeg-határozás. Bárhol, bármit, bármikor.

A zajos sikerek közé befurakodva egyszerre üzen hadat a vezetékes és mobil távközlésnek a telefonos kommunikációt potom pénzért alapszolgáltatássá alakító internetes telefónia. Azt, hogy a hagyományos társaságok kihívókra találtak, Pintér Róbert szerint látványosan bizonyítja: Kínában egyikük azzal a konzervatív hozzáállással próbálja saját nyereségét megóvni, hogy egyszerűen letiltotta a Skype-ot. Komáromi Zoltán szerint az ellenszegülésnél jobb stratégia a törekvés az együttműködési lehetőségek feltárására, hiszen a közeli jövő „zenéje” az egységes adat-hang-kép szolgáltatást nyújtó triple play technológia. Egyelőre főként a lehetőséget látják a szakértők a digitális televíziózásban (Figyelő 2005/39. szám), amely személyre szabottan képes kihasználni a háztartáson belül jelentkező egyedi igényeket. A technológia ütőkártyái között a rugalmasságot, a végtelen és jól variálható tartalmat, a megfizethetőséget említik – már-már elérhető közelségbe hozva az ismert Bradbury-novella, a Fahrenheit 451 mikrokozmoszát, a főhős feleségének pompás magánvalóságát.

MP3: A DIGITÁLIS ZENE MINDENKIÉ.

Suzanne Vega talán nem is sejti, de Tom’s Diner című albumával nagymértékben hozzájárult az MP3-as tömörítési eljárás kifejlesztéséhez. A német Frauenhofer Institut kutatói az MP3-as tömörítési algoritmus modellezésekor ugyanis az amerikai énekesnő lemezét hívták segítségül. Céljuk egy olyan módszer megalkotása volt, amely az emberi fül számára nehezen érzékelhető romlás mellett teszi lehetővé a zenei adatállományok méretének csökkentését, a célból, hogy a felhasználó az így összezsugorított zenékből mind többet tudjon elraktározni. Miután a méretcsökkentés különösebb torzulás nélkül ment végbe, a kilencvenes évek közepétől, amikor az MP3-ak elárasztották a világhálót, ez a formátum vált a világ legismertebb és legelterjedtebb zenetömörítési eljárásává. Térnyerését segítették a fájlcserélő programok, amelyek a formátum pozitívumait meglovagolva adtak lehetőséget két egymástól távol levő számítógépen a zeneszámok díjmentes cseréjére. Az efféle programok zászlóshajója, a híres-hírhedt Napster volt. Az ingyenessége miatt illegális zenebutik elnémítását követően számos mutáns fájlcserélő terjedt el a világhálón. A hardvergyártók formatervezett kütyük tucatnyi típusába szuszakolva próbálták hordozhatóvá tenni az MP3 fájlokat. Az ezzel próbálkozók közül a legnagyobb sikert az Apple tudhatja magáénak az iPod megalkotásával, melynek népszerűsége újabb lökést adott az MP3 virágzásának, hosszú jövőt biztosítva a fogalommá vált fájlformátumnak.

3G: FELTÖREKVŐ GENERÁCIÓ. A harmadik generációs mobilkommunikációs szabvány a korábbiaknál nagyobb sávszélességet ígér. A mobilszolgáltatók és gyártók szerint e vezeték nélkül élvezhető gyorsaságot azért keresi a felhasználó, amiért asztali gépén sem elégszik meg a modemes kapcsolattal, helyette inkább az ADSL-ért kiált. Az alapvetés jó, a 3G ennek ellenére nem dübörög a világban. A gyerekcipőben járó szabvány egyelőre az üzleti felhasználók kegyeit keresve a mobil munkaerő meghódítására koncentrál. A szolgáltatók a 3G-vel elsőként olyan, a hordozható számítógépbe helyezhető adatkártyát adnak a felhasználók kezébe, amivel azok könnyen elérthetik irodai környezetüket. Miután az üzletembereket sikerül felsorakoztatni a 3G zászlaja alá, jöhetnek a lakossági felhasználók. Őket a szolgáltatók a videó­telefonálás oldaláról igyekeznek becserkészni. A nagyobb sávszélesség a tömegek számára olyan vonzó lehetőségeket is kínál, mint a filmnézés, a zenehallgatás, ráadásul a 3G mindezt nem akadozva, hanem élvezetes minőségben ígéri. Az efféle tartalmak élvezetéhez azonban „okos” – gyors processzorral, nagy memóriával, illetve komoly akkuteljesítménnyel szerelt – és nagyképernyős telefonra van szükség.

GPS: A TÁJOLÁS-TECHNIKA ÚJ IRÁNYAI. Elkóborolt kedvenc kutyusa, cicusa? Nem gond, pár percen belül viszontláthatja, ha a házi kedvenc nyakörvére műholdas nyomkövető berendezést vásárol. Egyebek közt ezt a lehetőséget nyújtja az utóbbi években robbanásszerűen terjedő globális helymeghatározó rendszer, a GPS. Pár napja a lemaradó Európa is látványosan előrelépett e téren, amikor saját rendszerével felszerelt Galileo kísérleti műholdját pályára állította, így műholdas helymeghatározó rendszer 2010 után nem kizárólag Amerika monopóliuma lesz. A múlt század sci-fi regényeiben még csak áhított kütyüt viszont amerikai hadászati fejlesztéseknek köszönhetjük, amelyek polgári változata hosszú évek során csiszolódott a mai pontosságúra. A kutatók által életre hívott GPS rendszer azt teszi lehetővé, hogy egy kis műholdas adóvevő egység földrajzi koordinátáit akár 5 méteres pontossággal is meghatározza, azaz bemérje helyzetét a bolygón. A jeleket az effajta készülékek pontos működéséhez a Pentagon kezelésében lévő 28 darab, 20 ezer kilométerrel a Föld felszíne felett keringő, atomórával felszerelt GPS műhold szolgáltatja. E jeleket egy szoftver segítségével a város, a megye vagy az ország térképén pontosan be is jelölik a GPS készülékek, így az amerikai védelmi minisztérium fenntartotta magának a jogot, hogy például háborús övezetekben kikapcsolja a rendszert. A GPS polgári változata az autókban a legelterjedtebb – legalábbis egyelőre. A GPS használatának ugyanis az emberi találékonyság mellett csak a személyi szabadsághoz és a magánélethez fűződő emberi jogok, illetve az adat- és titokvédelem, no meg a jó erkölcs szab határt. Ez utóbbi akadályozhatja meg, hogy féltékeny párok eredményesen kémkedjenek egymás után. De talán még ez sem. A GPS ugyanis nem ismeretlen a zavarosban halászók, így a terroristák, emberrablók és betörők szótárában.

DRÓTNÉLKÜLI HÁLÓZATOK: LÉGBŐL KAPOTT INTERNET. A WiFi és a Wimax szavak berobbanása óta tudjuk, hogy szélessávú internethez nem kell feltétlenül telefonvonal vagy kábeltévé. Elvben ma már bármikor felkaphatjuk a kéziszámítógépünket (legyen az notebook, PDA vagy épp egy újabb Nokia kommunikátor), és ahol találunk WiFi kapcsolatot, ott akár a CNN videohíreit is nézhetjük, vagy MP3-as zenefájlok letöltésébe is bonyolódhatunk. Többnyire hotelekben, éttermekben, reptereken találkozni nyilvános hotspottal. A sikeres szabványként öt éve működő, de csak egy-két éve elterjedt WiFi technológiát sokan 4G-nek titulálják, mivel elvben gyorsabb a csak most bontakozó 3G-s mobiltelefonos rendszereknél. A WiFi hálózat adókészülékeiből azonban – főleg Magyarországon – kevés van. Ha van is, tudni kell, hogy az adók 50 méteres körzetben hatékonyak, a kapcsolat stabilitása egyelőre nem az igazi, s ha sokan használják ugyanazt a WiFi adót, drasztikusan csökkenhet az átviteli sebesség. E hátrányokat küszöböli ki egy még újabb fejlesztés, a Wimax névre keresztelt szélessávú hálózati szabvány. Ez nem csupán az említett 3G-s mobilhálózatoknak lehet konkurense, hanem a telefonvonalakon kínált DSL szolgáltatásoknak és a kábeltelevíziós hálózatoknak is. A Wimax adók ugyanis akár félszáz kilométerre sugározhatják a jeleiket, s egyetlen adó akár ezer háztartást láthat el szélessávú internettel – mindezt ráadásul olyan helyeken, ahol nincs kiépítve kábeles internet. Mégse rohanjunk lemondani a DSL hűségnyilatkozatainkat, a Wimax eredetileg 2005 tavaszára tervezett budapesti debütálása ugyanis a szabvány kiforratlansága miatt egyre csúszik.

ÚJ TARTALMAK: CYBERGYEREKEK. Ma a legnépszerűbb netes műfajnak a web­­naplók, a blogok számítanak, amelyek révén – ellentétben a médiával – bárki belekiálthatja gondolatait a világba. Sőt, ha egy-egy cybergyerek túllő a célon, még csak bocsánatot sem kell kérnie az őt olvasó hálótársaktól. A webnapló, azaz a weblog kifejezést Jorn Barger kreálta 1997-ben, de két év múlva már igeként (we blog) is bekerült a köztudatba. A 2001. szeptember 11-i merényletek, majd az iraki háború kitörése adott lendületet a blogok népszerűségének, hisz’ a hadszínterekről adott szubjektív tudósítások milliók kíváncsiságát ébresztették fel. Ma a világhálón a tematikus és a haverblogok kedveltek, ez utóbbiak közösségépítő médiumként is felfoghatók. A technika fejlődése táplálta a vlog, azaz a videoblog kialakulását, amely során az írásban közölt gondolatok mozgóképpel támogattatnak meg. Nagy jövőt lát ebben az Apple elnöke, aki szerint a videolejátszós iPod-okon sok ilyet követnek majd figyelemmel a Podcasting kedvelői (a Podcasting hírek, rádió- és tévéadások igény szerinti összegyűjtése és továbbítása a felhasználó személyi iPodjára). Amíg a videók küldéséből is valóság lesz, gyűlnek a blogra vonatkozó új szócikkek a Wikipedia névre keresztelt, az internet közössége által írt, ingyenesen forgatható megalexikonba, amely közel 900 ezer szócikket tartalmaz angolul, és további egymilliót más nyelveken. A netpolgárok által szerkesztett ingyenes lexikont tudományos szinten is jegyzik.

IP-TELEFONOK: CSÖRÖGJ RÁM SKYPE-ON! A megemelt internetes átviteli sebesség széles körű elterjedése hatalmas lökést adott az internetes telefonálásnak. 2005 slágere egyértelműen a két számítógép közt ingyenes – illetve a hagyományos hálózatok felé is csak fillérekbe kerülő – internetes telefonbeszélgetés. Ez a mainál kötetlenebb munkaidő-beosztásnak is utat nyithat. Eközben szárnyait bontogatja a videótelefonálás is, amely valamelyest a személyes kontaktust is helyettesítheti. Az internetes telefonálás divatja főleg a Skype nevű programnak köszönhető, amelyet 2005 végéig több mint 226 millióan (!) töltöttek le, de az aktív felhasználók száma is 60 millió körüli. A szélessávú kapcsolattal jól ellátott kutatóintézetek már hosszú évek óta csevegnek és videótelefonálnak is egymással számítógépen, az áttörés azonban két fiatalnak köszönhető. Az emigráns észt szülők gyermekeként Svédországban felnőtt Niklas Zennstrom és dán kollégája, Janus Friis alkották meg a Skype programot. Két évvel ezelőtt a Tele2 cégnél dolgozó jó szimatú fiúk megérezték a levegőben a nagy lehetőséget, és megalapították a Skype céget. S hogy jól számoltak nem vitás, az eBay internetes aukciós ház 2005 szeptemberében 2,6 milliárd dollárnyi (közel 555 milliárd forintnyi) pénzt és részvényt kínált az alapítóknak a cégért (Figyelő, 2005/38. szám), akik villámgyorsan alá is írták a megállapodást.

KERESŐMOTOROK: A GOOGLE MEGTALÁLJA. Fejenként 11 milliárd dollár becsült vagyonnal rendelkeznek a világ legnépszerűbb keresőmotorjának, a Google-nak a kiagyalói. Larry Page és Sergey Brin ezzel a summával a tizenhatodik helyet mondhatja a magáénak a Forbes magazin leggazdagabb amerikaiakat felvonultató listáján, miután a 2004-es eredményükhöz képest 27 (!) helyet ugrottak előre. Ekkora sikert ők sem sejtettek, amikor 1996-ban dühből vágtak neki a Google fejlesztésének. Az előzmény: elegük lett az internetes kutakodással fölöslegesen eltöltött órákból, pláne, hogy a keresők egy kazal témaidegen találattal büntették őket. Három évig mégis tűrtek és várták, lesz-e változás a keresők piacán. Az első keresőmotor még 1993-ban a Massachusetts Institute of Technology (MIT) falai között született és a Wandex nevet kapta. Kortársa, az Aliweb ma is elérhető. Komoly üzleti vállalkozásként tartották számon az 1994-ben indult Lycost, később jött az Excite és az Altavista, majd 1996-ban egy csapásra tört be a Google, amely akkor egyvalamit tudott, de azt nagyon. A hivatkozási népszerűséget vizsgáló PageRank algoritmus segítségével a találatok olyan sorrendiségét tudta felállítani, amitől az akkori kutatók hanyatt dobták magukat, és hálaimát rebegtek: végre „azt dobta a mátrix”, amire az ember valóban kíváncsi volt. A fejlett rendszerezésnek és a puritán felhasználói felületnek köszönhetően a Google gyorsan kiszorította a vetélytársait, és lényegében egyeduralkodóvá vált. Ma a keresőprogram képre és fájlra is keres, illetve számtalan pluszt – például levelezési felületet – nyújt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik