Debit vagy credit?
A magyar lakosság nagy része betéti kártyát használ, mely kül- és belföldi vásárlásra, készpénzfelvételre egyaránt jogosít, az egyenleg viszont határt szab a költekezésnek, noha a bankok egy része a kártyabirtokos részére korlátozott egyenleg-túllépési keretet biztosít. A hitelkártya esetében a bankszámla egyenlege nem korlátozza a kártya használatát. Az ügyfél számára hitellimit áll rendelkezésre, amely elérheti az egy-két millió forintot is. A vásárlás mindkét kártyával díjtalan, a készpénzfelvétel viszont költséges, és a hitelkártyák esetében jellemzően a betéti kártyáknál is drágább mulatság.
Újdonságok
A bankok hitelkártya-kollekciója idén több új darabbal gazdagodott.
• Júniusban dobta piacra az OTP American Express Blue hitelkártyáját, amelyből információink szerint eddig a bankfiókok 40 ezernél többet értékesítettek. A magasra pozicionált termék az OTP minden más hitelkártyájánál magasabb hitelkamatért cserébe elsősorban a gyakran külföldre utazóknak kínál szolgáltatásokat. A Blue-val biztosítások köre is együtt jár, az American Express irodáin keresztül pedig az elveszített kártya gyors pótlását oldja meg a bank.
• Új jelenség a piacon a Budapest Bank Lady hitelkártyája, melyet női hitelkártyaként vezettek be a piacon. A viszonylag magas, havi 2,87 százalékos hitelkamattal bíró kártya egyetlen némileg nemspecifikus jellemzője az, hogy bizonyos, többnyire hölgyek által látogatott üzletekben kedvezményes vásárlásra jogosít.
• A bejáratott standard, ezüst és arany hitelkártya-elnevezések mellett ma már a legkülönfélébb fantázianevekkel találkozhatunk a piacon: a vevőcsalogató oxigén, a narancs, a rubin, a cafeteria vagy a kék csak néhány a palettáról.
A legfejlettebb nyugat-európai országokban a banki ügyfelek zöme betéti és hitelkártyával egyaránt rendelkezik, ezért ha abból indulunk ki, hogy a hazai fogyasztói szokások némi fáziskéséssel követik a nyugat-európai országokét, akkor a hitelkártyapiac Magyarországon igen dinamikus növekedés előtt áll. „Várakozásaink szerint 2005–2007 között évente átlagosan harminc-negyven százalékkal fog bővülni a Magyarországon kibocsátott hitelkártyák darabszáma” – prognosztizálta például Maróti Judit, a CIB bank kommunikációs szakértője.
Kamatos különbségek
A hitelkeret terhére történő vásárlás nem generál automatikusan költségeket: valamennyi hitelkártya rendelkezik egy türelmi idővel, amelyen belül a hitelfelvétel díjtalan. Ez a legtöbb bank esetében negyvenöt nap, az egyetlen kivétel a Citibank, ahol ötvenegy. A nagyvonalúan biztosított hat nap többletet azonban nem kapjuk ingyen, a Citibank valamennyi hitelkártyája esetében a havi hitelkamat 2,95 százalék, vagyis – az Erste hitelkártyájával karöltve – a legmagasabb a piacon.
E két hitelintézetet havi 2,87 százalékos hitelkamattal a Budapest Bank követi, 2,75 százalékot kell fizetni a Cetelem Banknál és a Volksbanknál. Hitelhez kártyáról legolcsóbban a HVB Banktól és a Magyar Külkereskedelmi Banktól juthatunk 1,99, illetve 1,95 százalékért. A havi törlesztőrészlet a felvett hitel öt-tíz százaléka között mozog, tízszázalékos törlesztőrészlettel csak a K&H-nál és a CIB-nél találkozhatunk.
A hitelkamat egyébként mutat némi összefüggést a minimálisan felvehető hitel összegével. Általánosságban elmondható, hogy a magasabb havi kamattal dolgozó bankok alacsonyabban állapítják meg a legkisebb felvehető összeget, alacsony kamat esetében viszont a helyzet éppen fordított. A magas kamattal dolgozó Budapest Banknál már ötvenezer forintot is fel lehet venni hitelre, a kedvezőbb kamattal dolgozó HVB-nél viszont már száz-, kétszáz- és ötszázezer forint a legkisebb felvehető hitel. A plafon a legtöbbször fél és egymillió forint mozog, a Cetelem Bank kivétel, ahol háromszázezer forinton belül kell költekeznünk.
Törlesztés – olcsón és drágábban
A hitelkártyák természetesen akkor üzemeltethetők a leggazdaságosabb módon, ha az ügyfél még a kamatmentes periódusban visszafizeti a bank pénzét. A kártyahasználók többsége ehhez is igyekszik tartani magát. Maróti Judit például arról számolt be kérdésünkre, hogy a CIB ügyfelei jellemzően a kamatmentes periódus alatt visszafizetik a teljes, adott hónapban felhasznált összeget, amely havi átlagban százezer forint körül alakul fejenként.
A legnagyobb hazai lakossági banknak ettől némiképp eltérő tapasztalatai vannak. Az OTP-nél ugyanis – Hajnal László kommunikációs munkatárs elmondása szerint – a hitelkártyával rendelkező ügyfeleknek csupán negyede rendezi a kamatmentes periódusban tartozását, igaz, hogy náluk jellemzően magasabb összegekről is van szó, az átlagos hitelösszeg a teljes portfóliót tekintve ugyanis 250 ezer forint körül alakul.
Kerüljük az ATM-eket
A költségek csökkentése szempontjából nemcsak a gyors törlesztésnek van jelentősége, hanem például a vásárlások és készpénzfelvételek arányának is. Míg a vásárlás minden esetben ingyenes, az automatákból történő pénzkivét a debitkártyákénál is magasabb díjakkal terheli meg a hitelkártyás ügyfél számláját. Bankonként eltérő módon, a legkülönfélébb konstrukciókkal találkozhatunk: legalább négy-ötszáz forinttal minden tranzakciónál számolhatunk, de a felvenni kívánt összeg nagyságától függően ennél jóval magasabbak is lehetnek a költségek.
Egy ATM-es tranzakció például 400-500 forintba kerül a Cetelemnél, 750 forintba a Raiffeisennél, 1200 forintba az MKB-nál – függetlenül attól, hogy mennyit hívunk le a hitelkártyáról. Hogy az összegtől is függő konstrukciók közül is említsünk néhányat: az OTP egy százalékot szed be, a HVB másfelet, a K&H és a Citibank kettőt, az Erste kettő és felet plusz 400 forintot, a BB és a CIB pedig három százalékot.
Ennek megfelelően tehát egy 50 ezer forintos készpénzfelvételnél legkevesebb 400 forintos vagy akár 1650 forintos egyszeri extra kiadással is számolnunk kell. A kondíciók ilyetén alakítása egyébként a tapasztalatok szerint – legalábbis a hitelkártyáknál – sikeres: a FigyelőNet által megkeresett bankok szerint az ügyfelek elsősorban vásárlásra használják a hitelkártyát.
