Némi csalódást keltett tavaly, hogy az SAP végül nem hazánkba, hanem Prágába telepítette regionális adminisztrációs központját. Most azonban legújabb szoftverfejlesztő részlegüket Budapestre hozzák. Ezúttal miért voltak jobbak a budapesti feltételek?
– Ez a két döntés egymástól teljesen független. Prága viszonylag szoros versenyben nyert, a szoftverfejlesztő központnál viszont nem volt hosszas vita: a munkaerő minősége, illetve Budapest mint telephely vonzereje döntött. Az alkalmazottak 80-90 százaléka ugyan magyar, de 10 százalékuk külföldről érkezik, számukra a városnak lakóhelyként is vonzónak kell lennie.
– Az SAP a kontinens legnagyobb szoftvervállalata, mindazonáltal az európai IT-cégek nem hasonlíthatók az amerikai óriásokhoz. Az öreg kontinens informatikai és technológiai fejlesztését célzó uniós lisszaboni akcióterv pedig nem igazán halad. Mi kellene ahhoz, hogy Európa is IT-nagyhatalommá váljék?
– Európa nem tesz semmit, hogy nagyhatalom legyen az informatika terén, nincsenek uniós szintű erőfeszítések. A hardver területen már feladtuk a versenyt, de a szoftverfejlesztésben lennének esélyeink. Európa erős IT-szektor nélkül nem lehet versenyképes. Ha Brüsszel nem erőlteti jobban, akkor 2010-ben sem leszünk innovatívak az informatikában, és nem tudunk a többi régióval lépést tartani. Ez egyébként nemcsak a mindig is vezető szerepű Amerikát jelenti, mert az elmúlt 5-6 évben Ázsia is megerősödött.
Henning Kagermann
• A müncheni egyetemen szerzett diplomát matematikából és fizikából, majd a braunschweigi műszaki egyetemen doktori fokozatot, később ugyanott professzori címet kapott
• 1982 óta dolgozik az SAP-nál
• 1991 óta az igazgatóság tagja, 1998 óta a testület elnöke
• Területei: stratégia, vállalati kommunikáció, szabadalmak, belső ellenőrzés, tehetségmenedzsment
– Azért néha az amerikai vállalatokkal is összefognak, a Microsofttal például közösen dolgoznak a Mendocino projekten, amely az SAP vállalatirányítási alkalmazásait az Office-szal illeszti össze. Van esély a további együttműködésre?
– Természetesen mindig keressük az együttműködési lehetőségeket, de előbb ezt kell befejezni: a Mendocinót még csak bejelentettük, egyelőre most fejlesztjük, aztán piacra kell vinni.
– Nyilván sejti, hogy ezt azért kérdezem, mert időnként felröppennek híresztelések a két cég egyesüléséről.
– Ezek csak híresztelések.
– Nem tart attól, hogy cége felvásárlási célponttá válik?
– Egyáltalán nem. Viszonylag erősek és drágák vagyunk, ez megvéd a felvásárlástól.
– Az SAP-nak viszont nem sikerült végül a kereskedelmi szoftvereket gyártó amerikai Retek cég megvásárlása: éles küzdelem után végül a konkurens Oracle jutott hozzá a társasághoz, 630 millió dollárért. Valóban meg akarták venni a céget, vagy csak az árát próbálták felhajtani?
– Természetesen meg akartuk szerezni a Reteket, különben nem pályáztunk volna. Barátságos vételi ajánlatot tettünk, amit a Retek el is fogadott, és mindez időbe, pénzbe került. De nem akartuk minden áron megvenni, az amerikai vállalatot pedig törvény kényszerítette, hogy a legmagasabb árat kínáló vevőre mondjon igent. Európa e tekintetben rugalmasabb. Nem akartuk az árat felhajtani, az utolsó ajánlatnál be is jelentettük, hogy ez a maximum, amit kínálunk érte, fölötte már nem érdekel minket.
– Mire számít a vállalati szoftverek piacán?
Az SAP
• Üzleti szoftvermegoldásokat – integrált vállalatirányítási (ERP) rendszereket, illetve ellátási lánc-, ügyfélkapcsolat, termék-,életciklus- és beszállítói kapcsolatkezelő alkalmazásokat – kínáló óriásvállalat
• A világ harmadik, Európa legnagyobb szoftvercége
• 1972-ben alapították a németországi Walldorfban
• Árbevétele tavaly 7,5 milliárd euró, üzemi eredménye 2 milliárd euró volt, (mindkét mutató 7 százalékkal magasabb a megelőző évinél)
• Forgalmának 31 százaléka származik szoftverértékesítésből, 38 százaléka karbantartásból, 21 százaléka tanácsadásból
• Magyarországon 14 éve van jelen
• Az itteni leányvállalat árbevétele tavaly 7,4 milliárd forint volt
• Az új budapesti fejlesztőközpont a tizedik a sorban, 2006 végére 300-an fognak itt dolgozni az ellátási lánc menedzsment modul alkotóelemein
– Valóban, tavaly az árbevételük 7 százalékkal emelkedett, ám így is csak most tornázta magát vissza a 2002-es szintre.
– A boom ideje az iparágban 2001 volt, akkor minden cég értékesítése jól alakult, 2002-ben és 2003-ban viszont általános visszaesés történt az IT-piacon. Noha ekkor a mi árbevételünk is csökkent, piaci részesedésünket sikerült növelni, így az ma magasabb, mint 2002-ben volt.
– Cége korábban a nagyvállalatoknak kínált megoldásokat, ám újabban a kis- és középvállalkozásokat is megcélozza. Ez lenne a jövőben a terjeszkedés útja?
– Három fő fejlődési irányt látok. Az egyik a két éve indított Enterprise Services Architecture programunk, amely az SAP vállalati alkalmazásait a webes szolgáltatások rugalmasságával ötvözi. Ez a cégeket nemcsak produktívabbá teszi, de az innovációt és a rugalmasságot is támogatja, így a szoftverek új generációjának mondható. Másrészt valóban a kis- és középvállalati piacon akarjuk növelni részesedésünket. A harmadik irány az analitikus alkalmazások erősítése, a cégen belüli kiterjesztések fejlesztése, hogy elérjük az egyszerű dolgozó munkahelyét is. A Microsofttal való együttműködésünk is ilyen.