Két éve beszélgetünk a kormányzat képviselőivel a jövedéki adóról – mondja Galambos István, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) társelnöke, aki az uniós csatlakozás után tanulmányt készített arról, mekkora fogyasztáskiesést okoz a gázolaj magyarországi adóztatása és árszabása. Eszerint 600 millió literrel csökkenti a hazai forgalmat az, hogy a személy- és árufuvarozók, az autós turisták és a határ közelében lakók a szomszédos országokban tankolnak. A gázolaj jövedéki adótartalmával, literenként 85 forinttal számolva ez évi félszáz milliárd forintnyi bevételtől fosztja meg a költségvetést – az szja nélkül. A Pénzügyminisztérium (PM) hitetlenkedett, így Csobánczy Péter főcsoportfőnök vezetésével elkészítették a maguk kalkulációját, amelynek eredménye messze esett a leginkább érintett szakmáétól. A hosszas adategyeztetés április közepére jutott el odáig, hogy az újabb számítások nyomán a kormány elismerte: 675 millió liter dízelolaj-forgalmat visznek el a szomszéd országok.
Benzinkútnál. Csőre töltve.
FOGYTÁN A TÜRELEM. Addigra azonban elfogyott a fuvarozók türelme. Már nem elégednek meg a jövedéki adó csökkentésével: az uniós versenyre hivatkozva további kedvezményeket várnak a kormánytól – azaz a szakterület minden elemére kiterjedő adóreformot követelnek. Május 17-ig (egyes szervezetek május végéig) adtak időt a megegyezésre, s ha ez meghiúsul, országos útlezárást helyeztek kilátásba. A fővárosban hetekig demonstráló traktorok emléke még túl élénken él, ezért a kormányoldal folyamatosan tárgyal, s megértőnek mutatkozik a fuvarozók globális problémáival szemben is – miközben folyamatosan a hazai tankolásra buzdítja őket. De a napokon belül esedékes adócsökkentésről szóló sajtóhír továbbra is merész állításnak tűnik.
Márpedig Galambos István szerint a kérdéses 675 millió liternyi dízelolajból kedvezőbb adó- és árpolitikával 200 millió liternyi vásárlást lehetne visszaterelni határon belülre. Tíz forinttal csökkentett jövedéki adóval, literenként 75 forinttal számolva ez a többletforgalom a költségvetésnek mintegy 15 milliárd többletbevételt hozna. A PM számításai szerint a 7,5 tonna fölötti járművekre alkalmazott 10 forintos jövedékiadó-csökkentést évi 100 millió liter hazahozott forgalomnövekedés ellensúlyozná. A minden fogyasztóra kiterjedő adókedvezményt viszont csak 300 millió liter többletfogyasztás egyenlítene ki.
Éppen ezért a pénzügyi tárcánál március 15-én a fuvarozók képviselőivel tartott megbeszélésen a PM illetékesei kategorikusan leszögezték, hogy „mindenkire kiterjedő adócsökkentés nem jöhet szóba”. A személyautók, illetve a 7,5 tonnánál kisebb járművek nem visznek ki az országból olyan forgalmat, amellyel alkupozícióba kerülhetnének, ám megbízható forrásból úgy tudjuk: az unió szakemberei szóban már jelezték, hogy általános adócsökkentés elfogadható, de nem lehet azt bizonyos járműkategóriákra megkülönböztetően alkalmazni. Ezzel lehet összefüggésben, hogy az utóbbi napokban a kormány képviselői is már általános jövedékiadó-csökkentésről beszéltek.
Árképzés
A Magyar Autóklub (MAK) 2000 júniusában a versenyhivataltól kérte annak megállapítását, hogy a Mol visszaélt a gazdasági erőfölényével az üzemanyagárak megállapítása során. Kifogásolták, hogy a Mol az üzemanyag forgalmazásakor olyan árakat állapított meg, amelyek nem a valódi ráfordításait tükrözik, áraiban ugyanis vasúti költséget számol és a nyugati tőzsdei árfolyamokhoz igazodik, mintha a világpiacról szerezne be vasúton szállított kész benzint, holott a vezetéken érkező orosz, vagy hazai kőolajból itthon feldolgozott terméket forgalmaz. A MAK képviseletében Kovács Kázmér ügyvéd a Fővárosi Bíróságtól kérte, hogy kötelezze a Gazdasági Versenyhivatalt a Mol árszabásának költségalapú vizsgálatára, ennek az indítványnak a bíróság 2003 novemberében helyt adott. A vizsgálat szerint a motorbenzin esetében mintegy 8 százalékkal, a gázolaj esetében 12 százalékkal magasabbak a tényleges nagykereskedelmi árak a költség alapon számított, és a tőkearányos nyereséget is magában foglaló tényleges nagykereskedelmi áraknál, ezért a versenyhivatal vizsgálói is egyetértettek a MAK álláspontjával, és kérték a jogsértés megállapítását. A Versenytanács azonban ezt elutasította. Emiatt a MAK újabb pert indított, amely folyamatban van. Egyértelműen a versenyhivatalban készült szakvéleményre utalt Szanyi Tibor, a gazdasági tárca politikai államtitkára az ATV-nek adott interjúban, amikor kifejtette: az olajtársaság „imaginárius árakat” használ. „Ez azt jelenti, hogy nagyon szép extraprofit termelődik a feldolgozás pillanatában” – ecsetelte az államtitkár.
Az olajtársaság az elmúlt héten közleményben is tudatta: az adócsökkentést a hatálybalépés napjától érvényesíti a kis- és nagykereskedelmi árakban. Továbbá kész az esetleges többletforgalomból származó nyereséget a vele szerződéses kapcsolatban álló vevőknek – a vásárolt többletmennyiség után – árengedmény formájában visszajuttatni. Ferenczi Szabolcs, a Mol kommunikációs igazgatója elmondta: több mint 1100 vállalkozással kötöttek szerződést, ők hozzák az olajtársaság gázolajforgalmának 90 százalékát. A többletforgalomból adódó nyereséget náluk tudják árcsökkentéssel ellensúlyozni. „A Mol nem tehet ennél többet” – közölte a kommunikációs igazgató (az árképzésről lásd keretes írásunkat).
KÉSZENLÉT. Kormányzati körökből származó információnk szerint a tárgyalásokon abból indultak ki, hogy az olajtársaságnak nemcsak a kiskereskedelmi árszabásnál, de a finomítói műveleteknél is keletkezik haszna, s ebbe „beleférne” literenként 7,5 forintos mérséklés. Ha pedig a jövedéki adóból az állam is elengedne ugyanennyit, az biztosítaná a regionális versenyképességet. Ám lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők szerint kizárt, hogy a Mol literenként 7,5 forintról lemondjon. Az álláspontok leginkább az esetleges többletforgalomból származó feldolgozói haszon ügyében találkozhatnak – de ehhez persze előbb a kormánynak kellene egyoldalúan lépnie. A fuvarozók mindenesetre készenlétben állnak.
