Osztók és szorzók

Édesapja, a néhai miniszterelnök emlékét őrző alapítványt szeretett volna létrehozni Antall Péter az Orbán-kormány regnálásának utolsó időszakában. A német Konrad Adenauer Alapítványhoz hasonló háttérszervezetre gondolt, amely törvényi háttérrel, költségvetési támogatással működne. Az ötletből törvényjavaslat készült, amellyel Dávid Ibolya körbejárta a pártokat. „Először elutasítóak voltak, de amikor a költségvetési támogatás kiszámításához alkalmazott szorzószámokat megismerték, megbarátkoztak a gondolattal” – idézi fel Antall Péter, hogyan változott meg igen hamar a politikusok hozzáállása. Jött a kormányváltás, de a javaslatot 2003 júniusában, változatlan formában a parlament elé vitték. A jegyzőkönyv tanúsága szerint „a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról” szóló törvényjavaslat „részletes vitáját” hozzászóló hiányában percek alatt lezárták, és a normaszöveget szokatlan egyetértésben – 359 igennel, egyetlen tartózkodás mellett – fogadták el a képviselők. A parlamenten kívül rekedt, de költségvetési támogatásban részesülő pártok az Alkotmánybíróságnál megtámadták az új jogszabályt, sérelmezve, hogy rájuk nem vonatkozik. Ám a kifogást a legfőbb taláros testület elvetette.

Pártok, pénzek, projektek Az alapítványok számára a költségvetés keretösszeget biztosít, amelyet a párt képviselőinek számából és a mindenkori képviselői tiszteletdíjból számítják, a párttörvényben meghatározott szorzószámok segítségével. E keretekből az alapítványok különféle projekteket finanszíroznak: TÁNCSICS MIHÁLY ALAPÍTVÁNY Pártkötődés: Magyar Szocialista Párt 2005-ös költségvetési keretösszeg: 444,3 millió forint Főbb kiadási tételek: •A kuratórium még nem döntött arról, hogy az idén milyen projektekre mennyit fordítanak •A külső támogatásokat az idén pályázati rendszerben adják, míg 2004-ben egyedi kérelmekre összesen 85,6 milliót utaltak ki •Tavaly a Táncsics Alapítvány Életműdíjra, az Új Magyar Szociáldemokrácia társadalmi vitájára, nemzetközi kapcsolatokra és konferenciákra költöttek POLGÁRI MAGYARORSZÁGÉRT ALAPÍTVÁNY Pártkötődés: Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 2005-ös költségvetési keretösszeg: 414,3 millió forint Főbb kiadási tételek: (millió forint): • Működési költség (60) • Külső pályázatok (100 fölött) • Rendezvények (50) • Folyóirat-támogatás, könyvkiadás és ösztöndíjak (40) • A magyar társadalom állapotával kapcsolatos és gazdasági kutatási projektek (30) • A közélet és az etika kapcsolatát elemző kutatás (30) • A Polgári Szemle című folyóirat kiadása (15) • A Duna Televízióban kéthetente jelentkező magazinműsor (15) • Trendelemzés és sajtószemle (20) • Fiatal politikusok és leendő képviselők képzése (40) • Az előzőeken kívül jelentős öszszeget fordítanak egyéb képzési programokra, és a nyári kőszegi ifjúsági találkozóra ANTALL JÓZSEF ALAPÍTVÁNY Pártkötődés: Magyar Demokrata Fórum 2005-ös költségvetési keretösszeg: 114,0 millió forint Főbb kiadási tételek: (millió forint): •Antall József hagyatékának gondozása (10) •Egyéb kutatás (15) •Az előzőeken kívül képzési programokat indítanak fiatal politikusoknak, politika iránt érdeklődő fiataloknak és kommunikációs szakembereknek, továbbá pályázatokat hirdetnek SZABÓ MIKLÓS SZABADELVŰ ALAPÍTVÁNY Pártkötődés: Szabad Demokraták Szövetsége 2005-ös költségvetési keretösszeg: 105,8 millió forint Főbb kiadási tételek: (millió forint): • Működési költség (25) • Tartalék (mintegy 20) • A többi pénzt a liberális klubhálózat fenntartására, politikusok képzésére, fiataloknak szóló pályázatokra és egyéb szabadelvű kezdeményezésre költik

Nem véletlen a kis pártok csalódottsága: a legkisebb parlamenti párt is évi százmilliót szakított ilyen jogcímen a költségvetésből. A 2003 végén épphogy összegründolt alapítványok megkapták az éves öszszeg felét, amelyet jórészt átgörgettek a következő esztendőre, s a tartalékot 2004-ben tovább növelték (a Polgári Magyarországért Alapítványnál például a múlt évről 120-130 millió forint maradt), így a felhalmozott keretet 2005 második felében már a kampány időszakban költhetik el. Igaz, hogy a törvény szigorúan tiltja, és a költségvetési támogatás megvonásával szankcionálja, ha pártalapítvány pártrendezvényt vagy kampánytevékenységet finanszíroz – de az megengedett, hogy „ismeretterjesztő” tevékenység címén összejöveteleket, klubtalálkozókat szervezzen, s ezzel is erősítse a szavazótábort. „A pártszervezetekhez nem kötődő csoportok, a szociál-liberális holdudvar megerősítését, információval való ellátását tekintjük a legfontosabb feladatnak, és még keressük, milyen kommunikációs formákra fogékony ez a tábor” – magyarázza Baja Ferenc szocialista politikus, az MSZP által létrehozott Táncsics Mihály Alapítvány kuratóriumának tagja, hogy miért tekintik ezt az időszakot a „stratégiai helykeresés” kísérleti szakaszának. „Ezek az alapítványok több évtized múlva lesznek igazán eredményesek, amikorra beépülnek a magyar közéletbe” – teszi hozzá.

Egyelőre leginkább az körvonalazatlan, hogy a „hátországban” tevékenykedő alapítványok által – olykor nem is szűkmarkúan – finanszírozott politikaelméleti, szociológiai és médiakutatások eredményeit a pártok mennyire képesek hasznosítani. Vajon szakszerűbbé vált-e a politika azáltal, hogy létrehozták a háttérszervezeteket?

Az alapítványtevők nem titkolt szándéka volt, hogy adományozókat is megnyerjenek. A tapasztalatok szerint azonban a hazai üzletemberek többnyire kínosan ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt távol tartsák magukat a politikától. „Jelentős külső támogatókkal nem rendelkezünk” – fejti ki Baja Ferenc, milyen nehézséget okoz a szponzorszerzésben az a törvényi feltétel, hogy minden 500 ezer forintnál többet adományozó kilétét nyilvánosságra kell hozni, például az alapítvány honlapján. Külső támogatóval egyelőre csak két szervezet dicsekedhet: az MDF és a Fidesz alapítványát eddig 20-20 ezer euró oktatásra fordítható adománnyal segítette a német kereszténydemokratákhoz kötődő Konrad Adenauer Alapítvány. Az idén lesz két éve annak, hogy életbe lépett a pártalapítványokról szóló törvény, így az Állami Számvevőszék megkezdheti az ellenőrzést. Az év végén a tervek szerint két párt – az MSZP és az SZDSZ – gazdálkodását vizsgálják. Még kérdés, pontosan miként fogják kiszűrni, hogy az alapítványi pénzek nem kerültek-e a pártokhoz, illetve nem költötték-e a költségvetési támogatást közvetlen pártcélokra. A felvetésre Elek János, az ÁSZ főigazgató-helyettese elmondta: még dolgoznak a módszereken, de ha ilyesmi kiderül, szankciókat fognak alkalmazni.

DEMOS MAGYARORSZÁG Április elején jegyezték be a Demos Magyarország elnevezésű alapítványt, amelyet három neves értelmiségi – Dessewffy Tibor szociológus, Babarczy Eszter eszmetörténész, közíró, és Hammer István médiaszociológus – jegyez. Mivel első rendezvényükön, április elsején Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meghívott előadóként a kormányzati félévet értékelő beszédet mondott, a sajtóban megjelent a feltételezés: az új magánalapítvány szerepet kap a kormányzati kommunikáció alakításában – amelyben Braun Róbert politikai főtanácsadó távozásával éppen támadt némi űr. Ám Dessewffy Tibor, az alapítvány elnöke cáfolta a feltételezést. „A Demos Magyarország Alapítvány nem kötődik a kormányzati struktúrához, és nem vesz részt sem most, sem a jövőben a kormányzati kommunikáció alakításában” – fejtette ki az elnök. A Demos olyan, pártokhoz nem kötődő tanácsadó intézmény – öndefiníciója szerint „think-tank”, azaz agytröszt – amely társada-lomfilozófiai, politikaelméleti és szociológiai kutatásokkal segíti a politikai döntéseket, azaz a kormányzat és a civil szféra számára ad szellemi muníciót.