Már a United Parcel Service (UPS) is felkészült arra, hogy 2005 elejétől a nemzetközi textilkereskedelemben megszűnnek az egyes országokra szabott importkvóták. A teljesen szabaddá váló kereskedelem ugyanis rövidesen számos luxus divatházat is az olcsó, de minőségi munkaerőt kínáló Ázsiába – mindenekelőtt Kínába és Indiába – vezérel majd. Márpedig egy több ezer dolláros ruhakölteményt nem lehet csak úgy konténerbe zárva hajóra rakni, és hónapokat várni, míg célba ér. Egy ilyen küldeményhez csomagküldő szolgálat kell, amilyen például a UPS – így nem csoda, hogy a cég december 2-án bejelentette: részesedést vásárolt az állami tulajdonú kínai Sinotrans szállító vállalatban.
A textiliparban mindig is léteztek importkvóták. Az ágazatnak meglehetősen nagy az élőmunka-igénye, így egy-egy gyárbezárás munkahelyek százainak, ezreinek a megszűnésével jár. Mivel pedig olcsó munkaerő ma leginkább a fejlődő világban található, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) úgynevezett uruguayi fordulója keretében 1995-ben elhatározott – és tíz év elteltével most életbe lépő – kvótatörlés Európában és Észak-Amerikában drámai csapást mérhet az ágazatra. Ám korántsem csupán ott. Mivel a kvóták országokra szóltak, már a fejlődő világ legnagyobbjai is régóta élnek a „kiszervezés” eszközével. Ennek nyomán Vietnamtól Bangladesen át Costa Ricáig számos délkelet-ázsiai, latin-amerikai, sőt afrikai országban építettek ki gyártó kapacitásokat. Most ezek az országok is félhetnek a holnaptól.
A két legnagyobb győztes ugyanis egyértelműen az olcsó munkaerő mellett modern infrastruktúrával is rendelkező Kína, valamint a hozzá mindinkább felzárkózó India lesz – mellettük talán az elmúlt négy évben 2 milliárd dollárt az ágazatba fektető Pakisztánnak vannak még esélyei a „túlélésre”. (Peking egyébként exportvám kivetésével igyekszik eloszlatni a nemzetközi aggodalmakat, ám a jüan alulértékeltsége miatt ez alapvetően nem befolyásolja kínai cégei versenyképességi előnyét.) Aki nem állja velük a versenyt, az sorozatos elbocsátásokra és tömeges munkanélküliségre készülhet. Becslések szerint januártól világszerte 30 millió állás kerül veszélybe.
