Gazdaság

Lejárt lemezek

Miközben fizetős formában indul újra az illegális zeneletöltés úttörője, a Napster, itthon a feketén másolt CD-k ellen kívánnak törvényes letöltésre alkalmas internetes honlapot bevetni. Az érintettek abban reménykednek, hogy megállítható a legális piac szűkülése.


Lejárt lemezek 1

Hamisnak vélték, ezért elvitték a használt CD-ket áruló boltból az R-Go lemezt a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségéinek (Mahasz) rendőri kísérettel felvonuló szakértői. Hiába derült ki később, hogy a kérdéses CD mégsem másolat, a kiadók érdekvédelmi szervezetének intézkedése nem tett jót a kereskedő imázsának, ráadásul az ügy miatt még a rendőrségre is járhatott. A hasonló akciók korántsem példa nélküliek, a Mahasz ugyanis keményen próbál fellépni a tagjai, és az egész zeneipar számára nagy bevételkiesést okozó másolás illegális módjai ellen.

Harc a hamisítókkal az Európai Unióban

Egyetlen év alatt – 2000 és 2001 között – 9 millióról 40 millióra nőtt az uniós vámszervek által lefoglalt CD és DVD lemezek, valamint kazetták száma. Az összes elkobzott lemez és kazetta közül minden negyedik illegális másolat volt.
A legnépesebb EU-tagállamban, Németországban, 1999-ben még 272,5 millió hanghordozót adtak el, 2001-ben már csak 244 milliót, s ebből 173 millió volt CD. Akkoriban beszéltek először a szakemberek arról az NSZK-ban, hogy az illegális CD-k 180-185 millió darabosra becsült száma meghaladta a licenccel értékesítettek számát.
A nyers CD-k mesterséges drágítása, a tajvani gyártókra kivetett 19-40 százalékos EU-vám eddig kevés sikert hozott. Tavaly az Európában értékesített “üres” CD-k fele, a világpiacon eladottaknak 80 százaléka származott az ázsiai szigetállamból. A kalóz kópiák zömét is abból a régióból exportálják, főleg Vietnamból, Kínából, Indonéziából, míg az öreg kontinensen Ukrajna és Oroszország “trükközik” a legtöbbet a szerzői jogok kijátszásával.
A német háztartásoknak immár a harmadában van olyan PC, amely muzsika korongra másolására alkalmas. Ez az arány a becslések szerint 2005-re eléri a 40 százalékot. A kedvenc nóták 20-25 százalékát az internetről töltik le a németek, és nagyon népszerűek a zenei cserebörzék is. A dzsessz- és a komolyzene-rajongók sem vetik meg az illegális hanghordozókat. Az idén a 82,5 millió lakosú Németországban már a 2 darabot sem éri el az egy főre jutó CD-vásárlás, amiből a szakemberek nem a kulturális érdeklődés mérséklődésére következtetnek, hanem a kalóz ezüst korongok – a látványos buldózeres megsemmisítő akciók ellenére is – megállíthatatlan terjedésére. Mivel a turizmusban világbajnok németek már eddig is előszeretettel vásároltak külföldön jobb-rosszabb minőségű hanghordozókat ajándékba, az EU 2004-es bővítésétől – a határnyitástól – az illetékesek a CD front további elvadulását, a jogi káosz fokozódását várják.
Az egész unióban tapasztalt hasonló jelenségek arra indították az Európai Bizottságot, hogy új irányelvet javasoljon a szellemi tulajdon védelmére. Az idén januárban körvonalazott terv célja az, hogy összehangolja a szellemi tulajdonjogok védelméről szóló nemzeti jogszabályokat és létrehozza az illetékes országos szervek közötti információcsere fórumát.
Az elfogadandó jogszabály minden EU-szinten harmonizált szellemi tulajdonjog (copyright és ipari oltalom, beleértve a védjegyeket is) ellen elkövetett vétségre kiterjed. A javaslat értelmében a kalóztermékek forgalomba kerülésének “megállj”-t parancsoló rendelkezéseket kell hoznia minden tagállamnak. Az ajánlott intézkedések között szerepel a gyanússá vált elkövetők bankszámláinak zárolása, az igazságügyi szervek felruházása, bizonyítékgyűjtési jogkörrel és a károsultak kieső jövedelmének megtéríttetése. A szellemi tulajdon rovására elkövetett súlyos jogsértések mindenhol bűncselekménynek minősülnének, a szankció börtönbüntetés is lehetne. A kalózokat a vétségek közzétételével nyilvánosan is megszégyenítenék, s megfizettetnék velük a hamisított termékek kivonását a forgalomból.
MOGYORÓSI GÉZA, BERLIN, GYÉVAI ZOLTÁN, BRÜSSZEL

“A feketepiac visszaszorításának szükséges-ségével egyetértünk, de a szemmel láthatóan legális használt CD-vel üzletelők zaklatását nem tartjuk célravezetőnek” – fogalmazza meg a kiskereskedői oldal aggályait Lifeckij László, a Daily Price márkanév alatt franchise rendszerben 18 üzletet menedzselő Premier Média Kft. ügyvezető igazgatója. A kiadóknak viszont keményíteniük kell, mert az elmúlt két évben a Mahasz adatai szerint látványosan esett a piac, a 2002-es 8 milliárd forintnyi összesített forgalom 30 százalékos hanyatlást mutat.


A világpiacon sem jobb a helyzet: az idei első félévben 11 százalékkal esett vissza az értékesítés, s például a Universal Music éppen két hete jelentette be, hogy az első hat hónap során elszenvedett 15 százalékos árbevétel-csökkenés miatt alkalmazottainak egytizedét kényszerül elbocsátani.

TÚL A NEHEZÉN? “Úgy tűnik, túl vagyunk a mélyponton, hiszen az idei első féléves adatok a vártnál jobban alakulnak, megállt a csökkenés” – mondja Szekeres Judit, az EMI Zenei Kft. ügyvezető igazgatója. Mérsékelt növekedést mérnek a Universal Music magyar cégénél is. “Egyelőre nem látszik, hogy az eladott darabszám és a bevétel emelkedése a 2002 szeptemberében végrehajtott 15-19 százalékos árcsökkentésnek köszönhető, vagy csak annak, hogy az idén a felkapott sztárok több új albuma került a boltokba” – mondja Pilák János kereskedelmi igazgató.

A felmérések szerint ma Magyarországon minden eladott hanghordozóra három másolat jut. A kiadókat elsősorban nem a magáncélú másolatok aggasztják – e tevékenység ellen nem is lépnek fel, hiszen az a szerzői jogi törvény szerint megengedett -, hanem inkább a nagyüzemi, illegális termelés. A legtöbb kárt azok a másolók jelentik, akik telerakott furgonnal járják a fővárost, s szolgálják ki jól kiépített állandó vevőkörüket. Szakmai körökben emellett a szürkepiac potenciális melegágyának tartják a fővárosi Petőfi Csarnokban időről időre megrendezett bolhapiacot és lemezbörzét, ahol bizonyos árusok lista alapján is felveszik a rendeléseket, s azokat gyakran másolással elégítik ki.


Nem véletlen, hogy az írható CD-k forgalmának növekedési üteme Magyarországon a világ vezető piacait is lekörözi. Az országba legális csatornákon behozott üres CD-k száma az Artisjus adatai szerint az 1999-es 500 ezer és a 2001-es 5 millióval szemben tavaly már közel 25 millióra emelkedett, és ehhez jön még a feketeimport. Természetesen az üres CD-k árába is be van építve egy úgynevezett üreshordozó-díj, amelyből elvben a magáncélú másolások miatt elszenvedett kárt pótolják, de a kiadók anyagi gondjait nem oldja meg az ebből származó, darabonkénti 8 forintos bevétel.


Lejárt lemezek 2







BEZÁRÓ BOLTOK.

Egyes vélemények szerint a kiadók és a kiskereskedők Magyarországon elsősorban azért érzékenyebbek a másolás és az internet piacvisszatartó hatásaira, mert nem teljesen a Nyugat-Európában megszokott folyamatok szerint működnek. A kiadók erősen vitatják, hogy egy zenei CD ára magas lenne, a Universal csaknem 20 százalékos – elismerten a saját nyereség rovására menő – árcsökkentése viszont arra utal, hogy vannak még tartalékok a költségszerkezetben.


Lejárt lemezek 3

“A jelenlegi átlagnak körülbelül a felénél van az a határ, amit a vásárlók ma hajlandóak kifizetni, mi ennyiért adjuk a használt lemezeket és nem nagyon érezzük meg a másolás miatti kiesést” – mondja Lifeckij László. A kiskereskedőknél Magyarországon egy CD után általában 1000 forint haszon marad, ami a költségek után 600 forintra apad. Körülbelül ugyanennyi a kiadók nyeresége, ami a kereskedők szerint tarthatatlan és példa nélkül magas.


 

Kalózok a Szlavejkov téren

Öt perc múlva gyere vissza – mondja az egyetemista kinézetű srác, egyike annak a száznál is több antikváriusnak, aki a szófiai Szlavejkov téren kereskedik. Jó néhány standon a könyvek között egy-egy fekete bőrkötésű mappa is van, benne fénymásolt CD-borítókkal, amelyek alapján az adott lemez megrendelhető. A rendelést öt perc alatt kiszállítják, nyilván valamelyik közeli épületben működik a raktár. A CD-k kalózkiadványok.
A nemzetközi szellemi tulajdon szövetség (International Intellectual Property Alliance – IIPA) adatai szerint a bolgár zenei piacon 83 százalékos a kalóztermékek aránya. A Szlavejkov téren 7 leváért (mintegy 900 forintért) beszerezhető CD-k többnyire nem írt, hanem gyártott lemezek (a hamisítók a copyright figyelmeztetést sem spórolják le), gyakorlatilag tökéletes minőségben. A borító színes, az eredetinél mindazonáltal igénytelenebb kivitel. A zenék mellett számítógépes szoftverek, játékprogramok és DVD-k is beszerezhetők a feketepiacon.
Az IIPA szakértői szerint a bulgáriai készletek egy része Oroszországból, Ukrajnából és Szerbiából származik, miközben a Bulgáriában készített kalózkiadványok 90 százaléka exportra megy. A fő piac Közép- és Kelet-Európa, de foglaltak le bizonyíthatóan bolgár eredetű szállítmányokat Németországban, Belgiumban és Nagy-Britanniában is.
Tavalyi kimutatások szerint öt gyár legalább 31 millió illegális másolatot képes gyártani évente, de egyes források ezt a számot 46 millióra teszik. A szellemi tulajdon védelmével foglalkozó nemzetközi szervezetek az Egyesült Államok kormányával a hátuk mögött rendszeresen támadják is a bolgár hatóságokat a tarthatatlan helyzet miatt. A szófiai kormány válasza a BullACT nevű kalózellenes szervezet létrehozása volt. Az első eredmények már kézzelfoghatóak: az állami szervezetek által használt szoftverek immár teljesen jogtiszták, és 1998 óta a tévé- és rádióállomások sem sugároznak jogdíjfizetés nélküli anyagot. A rendőrség is aktív, tavaly csaknem 137 ezer illegális lemezt foglalt le. Az IIPA szerint mindazonáltal a szabálysértők elleni eljárás lassú és erélytelen, nincs elrettentő hatása.
A legfeltűnőbben hamisító gyárakat az elmúlt években felszámolták, néhány tízmillióval csökkentve a kalózok gyártókapacitását. (Az 1998-as adatok még 70 millió lemez éves kapacitásról szóltak.) Ellenőri-zetlen CD gyártókapacitásai voltak annak a Sztara Zagora-i DZU üzemnek is, amelyet 1999 nyarán a Videoton privatizált, és amelynek CD-gyártó gépsorai jelenleg inaktívak.
Bár újabban az üres lemezek importját komoly feltételekhez kötik, egyes feltételezések szerint Bulgárián belül is működhetnek jól felszerelt gyárak, amelyek regisztrálatlan (úgynevezett SID-kód nélküli) üres lemezeket állítanak elő. Szakértők a lemezek alapanyagaként szolgáló polikarbonátok importjának elemzéséből következtetnek erre, illetve az újabban csak engedéllyel működtethető CD-gyártó üzemeknél tartott ellenőrzésekkor is találtak nagy mennyiségű regisztrálatlan nyersanyagot.
SZEKERES W. ISTVÁN, SZÓFIA


A boltosok helyzetét nehezíti, hogy a nyugaton bevett gyakorlattól eltérően nem kapnak mennyiségi kedvezményt, ha több lemezt rendelnek, nincs kedvezményes ár a slágerlistákról idővel lekerülő, lefutott, de még jól eladható lemezekre, s (például a könyvkereskedelemmel ellentétben) nem veszik vissza tőlük az árut, ha nem tudják azt eladni. Egy németországi üzlettulajdonos egy három hónappal ezelőtt megjelent, a slágerlistákról már lekerült albumot a magyarországi nagykereskedelmi ár harmadáért vagy negyedéért tud beszerezni. Ezeken az átlagosnál nagyobb hasznot ér el, így az újdonságok esetében egészen kis árrést tud alkalmazni. Kérdés, hogy az uniós csatlakozás után teljesen megnyíló piacon az itthoni kereskedők a jobb árak miatt megkockáztatják-e a közvetlen külföldi beszerzés elindítását, magukra haragítva ezzel a Mahaszt, amely a saját hologramos címkéjéhez köti az eredetiség bizonyítékát.

A hazai CD boltok nehézségei miatt egyébként már a Fotex is látványosan visszavonult, mintegy 30 üzletet bezárva. A vásárlók döntő többsége ma egyértelműen a hipermarketeket választja, amelyek információink szerint ki tudták harcolni maguknak a bizományos árusítást. Kisebb árréssel is dolgoznak, mert a szakboltokhoz képest nagyobb alapterületet bérelnek, olcsóbb négyzetméterenkénti díjért.

RIOGAT A NET. Fennáll a veszélye annak, hogy a másolás tömeges megjelenése okozta hullámvölgyet Magyarországon is az internetes letöltések miatti újabb esés követi, az iparág képviselői azonban próbálnak elébe menni a várható problémáknak. Ma már egyértelmű, hogy a jövőben elkerülhetetlen a hangfelvételek online terjesztése: az amerikai Jupiter Research előrejelzése szerint az internet 2008-ban már a világ összesített értékesítéséből 12 százalékos részt (azaz 1,5 milliárd dollárt) fog kihasítani.

A kiadók most arra törekednek, hogy a világhálón ne az ingyenes cserélgetések, hanem a fizetős letöltési lehetőségek terjedjenek. Ebből a szempontból sikeresnek nevezhető az egykor in-gyenes Napster megregulázása, amely a tesztüzem után éppen most indul újra fizetős formában. A népszerű program mögött álló óriási adatbázis tulajdonosait az
öt nagy zenemulti (BMG, EMI, Sony, Universal, Warner) perrel vette rá a leállásra és az ingyenesség megszüntetésére. A bíróság úgy ítélte meg, a Napster aktívan közreműködik a kalózkodásban azáltal, hogy központi számítógép segítségével közvetíti az online módon elérhetővé tett zeneszámokat.



Lejárt lemezek 4








Ezután viszont olyan programok váltak népszerűvé (például a KaZaA, a Morpheus vagy a Grokster) amelyek központi számítógép nélkül közvetítik a kéréseket a felhasználók között. Ebben az esetben a bíróság elfogadta azt az érvelést, mely szerint a szolgáltatók nem tehetnek arról, hogy a felhasználók törvényellenes módon használják fel az általuk kínált lehetőséget, miként egy CD-másoló gyártója sem felel azért, ha a tőle vásárolt készüléken illegális másolást végeznek. A lemezgyárak erre magukat a másolókat kezdték el perelni.

 

Szubjektív eredetkutatás

Lejárt lemezek 5Zenét mindig másoltak. A hetvenes évek végén, a helyi presszóban ügyködő lemez-lovas két cherry brandyért felvette a hónap aktuális számait a “szuperszonikus” deckes magnójával. Vagy gondoljunk B. Tóth Lászlóra, aki Poptarisznya című rádióműsorában külön blokkot tartott fenn a magnó-soknak. Az elszegényedett kisvárosokban sokan a mai napig Aradról áthozott hamis CD-ket vesznek a piacon, de a budapesti Petőfi Csarnok bolhapiacán is üzletelnek ilyen árut kínáló kiskereskedők.
A másolások okai közismertek. A digitális tömörítés korszakában lényegében ugyanazt a hangminőséget kapjuk meg az írott CD-ken és az MP3-as file-okban. Azaz: vége a titokzatos “csúcsminőség” kategóriájának, az álomhangzás közeli sound bárki számára hozzáférhető. A Forrester 6 ezer fős felmérése szerint minden ötödik amerikai tölt le zenét az internetről, és ezeknek a felhasználóknak a fele emiatt kevesebb CD-t is vásárol.
A másolás megakadályozására természetesen lehet és kell is jogi lépéseket tenni, de érdemes előbb megvizsgálnunk az angol példát. Nos, a briteknek rendezett a viszonya a poppal, lévén, hogy a nemzeti össztermékük igen jelentékeny hányada származik a CD-exportból, arról nem is beszélve, hogy nemzeti imázsuk szerves része lett a pop. Harry herceg népszerűségével vetekszik Robbie Williams imádata.
Ezt csak azért említjük, mert azokban az országokban, ahol permanens popforradalmak vannak, ahol a popkultúra a kamasz és a felnőtt lakosság identitásának elidegeníthetetlen része, ahol a pop úgymond életforma, és részint tematizálja a közbeszédet, ott nem olyan drasztikus a CD-vásárlás csökkenése. Londonban, az Oxford Streeten iskola és munka után 12-től 60 éves korig mindenki lemezbolti tasakkal a kezében megy egyik CD-üzletből a másikba, majd ha elfárad, beül egy jó kis Starbucks kávéra a barátaival. Olyan tömeg van a Tower Records és az HMV üzleteiben, mint Budapesten a Westendben.
Ha nálunk a rendszerváltás után, a KISZ klubhálózatok összeomlását követően kiépült volna a popkulturális intézményi háttér, ha lennének próbatermek, klubok, olcsó stúdiók, máris beljebb lennénk. Ha kezdő magyar zenekarokat is címlapra tennének a bulvárlapok, ahogy teszik azt a britek, akkor ugyanúgy befuttathatnánk őket, ahogy a valóságshow-k sztárjait. De a magyar popra nem büszke, és nem is kíváncsi a média, így a rockzene nem közügy, ebből adódóan a vásárlók sincsenek állandó izgalmi állapotban tartva. Aktív pop-kulturális térben kevesebb a lemezmásolás is. Ez persze, csak az érem egyik oldala, mert file-csereberék a poppal hiszterizált országokban is vannak, igaz, korántsem olyan mértékben, mint a periférikus “popgyarmatokon”.
Drágák a Magyarországon kapható CD-k. Ez igaz. Míg Párizsban 8 euróért lehet CD-t venni a Champs-Elysées lemezboltjaiban, és Londonban is állandó árleszállítások és akciók tartják mozgásban az iparágat (6 fontért lehet lemezeket venni), addig Magyarországon irreálisan magasak a hanghordozók árai.
Az 5500-6500 forint messze felette van a fogyasztói lélektani határnak. Baráti körben végzett “kutatás” alapján kijelenthetem, hogy a használt (de új) CD-ket forgalmazó lemezboltokban az ismerősök minden zokszó nélkül veszik meg 3400 forintért az új albumokat, mert ezt az árat érzik reálisnak. Tehát azok, akik finnyásak, és ragaszkodnak az eredeti minőséghez, second hand üzletekben vásárolnak.
Bizonyára a CD-k eladása elér majd egy olyan kritikus pontot, amelynél tovább már nem zsugorodhat a piac. A rock szertartásrendjének elsődleges rítusa a rajongás, és egy igazi rajongó mindig is az eredeti minőséget vásárolja meg. Ezért aztán Robbie Williams a mai napig milliószámra adja el lemezeit. Ebből az következik, hogy a fiatalok jobbára olyan zenéket másolnak, amelyeket bár kedvelnek, de igazán sajnálnák rá a pénzt kiadni.
Sokan vannak, akik beérik a trombitaréz gyűrűvel, az ólmozott paprikával, és a “hamis farmerrel”. Ők akkor is másolt CD-t vennének, ha 2 ezer forintba kerülnének mondjuk a Princess lemezei. Kétségtelen, hogy a pop az életrevalóságról is szól, de legalább annyira szól a jó ízlésről is. 
POÓS ZOLTÁN 

MAGYAR NAPSTER. A legális internetes értékesítés segíthetné a kalózkiadások visszaszorítását, mert olcsóbb a boltinál. Nem kell ugyanis megfizetni a terjesztés, a lemezgyártás, a borítókészítés és a marketing költségét. Egyelőre azonban a magyar zeneletöltők inkább illegális oldalakat keresnek fel. “Arra hivatkoznak, hogy nincs fizetős alternatíva, mert a nyugati internetes oldalak többsége bankkártyát nem, csak hitelkártyát fogad el” – mondja Szekeres Judit. Ezzel azonban már nem sokáig érvelhetnek, mert az összesített hazai lemezforgalom több mint felét adó öt multi és számos kisebb kiadó vezetőivel már küszöbön áll egy magyar társaság megegyezése.


A kereskedelmi indulás előtt lapjait felfedni nem kívánó cég internetes honlapján keresztül zenei anyagok legális letöltésével foglalkozó áruházat készül indítani. A digitálisan tömörített zeneszámokért a tervek szerint emelt díjas sms-sel, vagy bankkártyával lehet majd fizetni. “A kiadók csak úgy bólintanak rá a viszonteladói ajánlatunkra, ha komoly biztonsági rendszert mutatunk fel, vagyis alaposan megnehezítjük a kiskapukat keresők dolgát” – mondja a társaság ügyvezető igazgatója.

“Nagyon valószínű, hogy a jövőben alapvetően kettéválik a lemezpiac, a populáris zenei anyagoknál az internetes letöltés veszi át a CD helyét, a rétegzenéknél pedig megmarad a lemez” – véli László Sándor, a magyar piacon a kis halak közé tartozó Fonó Records Kft. ügyvezető igazgatója. Az idén szintén nehéz időket átvészelő, népzenére koncentráló vállalkozás tapasztalatai szerint a vevőkör egy meghatározott részének fontos, hogy a zenei anyagot eredeti, jó minőségben, megfelelő csomagolásban és a CD-vel együtt járó kis füzettel együtt kapja meg. A nagy kiadók jóslatai szerint is kettéválik a piac, de szerintük túlzás azt állítani, hogy a CD-lemeznek a tömegműfajokban leáldozott. “Mindig lesznek olyan rétegek, amelyeknek fontos a minőség és ragaszkodnak az eredeti lemez formátumhoz” – állítja Szekeres Judit, aki szerint már a másolás tapasztalatain is látszik, hogy a mulatós zenéket kedvelők és a rockerek például egészen hűséges lemezvásárlók.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.