Gazdaság

Menedzserek vidéki telephelyeken – Több méz a madzagon

Helyi szakemberek kiképzése és megfelelő ösztönző csomag kialakítása lehet a megoldás az eldugott kistelepüléseken lévő üzemek vezetői utánpótlására.

Vasútépítő üzemmérnöki diplomájának iátvételekor, 1975-ben, Tóth Jenő igencsak megbánta, hogy főiskolásként tanulmányi szerződést kötött egy vállalattal. “A cégnek Budapesten volt a központja, eszembe sem jutott, hogy Székesfehérvárra helyeznek. A fővárosban születtem, a feleségemet is ide kötötte a munkahelye, a barátaim is itt éltek, az autó pedig csak távoli célként lebeghetett előttünk. Mivel a szerződésben kikötötték, hogy ha nem fogadom el az állást, vissza kell fizetnem az ösztöndíjat, nejemmel kiváltottuk az útlevelet, s azóta az NSZK-ban élek” – meséli Tóth Jenő, aki egyébként szakmájában egy percet sem dolgozott, mivel 27 éve egy gombatermesztő üzem alkalmazottja, jó ideje vezető beosztásban.

Ma már nemigen okoz gondot, ha valakinek egy Budapesttől 60 kilométerre lévő, sztráda mellett fekvő megyeszékhelyen jelölik ki a munkahelyét. Ennél jóval messzebb eső, infrastruktúra szempontjából is fejletlenebb településeken is vonzóvá tehető egy munkahely – még a vezetők számára is.

Menedzserek vidéki telephelyeken – Több méz a madzagon 1KÖRFORGÁS. A GE Hungary Rt. világítástechnikai divíziója hat vidéki városban működtet üzemet, együttesen 12 ezer fős alkalmazotti létszámmal. S bár kapcsolatban állnak fejvadász cégekkel, illetve hirdetéseket is feladnak, a vezetők utánpótlását elsősorban belső forrásokból oldják meg. Több egyetemmel és főiskolával is kapcsolatban állnak, hiszen általában pályakezdőket vesznek fel, akik a folyamatos betanulás és a belső tréningek segítségével építhetik karrierjüket, a kiemelten tehetséges fiatalok pedig a cég vezetőképző programjai által válnak vezetőkké. Ez idő alatt – általában három éven keresztül – a kiválasztottak rotációs rendszerben 6-8 hónapot töltenek egy-

egy munkahelyen, például Nagykanizsán, Hajdúböszörményben, de akár a GE külföldi telephelyein is. “Aki sikerrel teljesíti a programot, vezetői állást kap Budapesten vagy vidéken, s mivel számára ez komoly előrelépés, többnyire nem jelent gondot, ha Budapesttől távol, egy kisebb városban kell dolgoznia” – emeli ki a program előnyeit Tischner Roland, a vállalat európai kompenzációs és termelési HR vezetője. Hozzáteszi: egy GE-gyár Kisvárdán is GE-gyár, azaz a kisebb településeken is ugyanazt a világszínvonalú technológiát, ugyanazokat a környezetvédelmi vagy egészségügyi előírásokat érvényesítik, mint bárhol a világon. Olyan is előfordul, hogy valaki azért vállal vidéki munkát, mert kihívásnak tekinti a rá rótt feladatot – hiszen nagy, 1-4 ezer fős gyárakról van szó -, vagy mert eleve abból a régióból származik. A cég ráadásul részt vesz az adott város társadalmi életében – rendezvényeket, tanintézeteket szponzorál, dolgozói pedig önkéntes tevékenységeket vállalnak -, ezért alkalmazottai érezhetik a helyi lakosság megbecsülését is. Természetesen a vezetőknek nem kell feltétlenül 10-15 esztendőt eltölteniük egy településen, hiszen néhány év elteltével más, esetleg magasabb pozícióba kerülhetnek máshol a vállalaton belül.

Turi Ferenc, a Roland Berger Stratégiai Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója úgy tapasztalja, hogy az ösztönző csomagtól nagyon sok függ. “Magántulajdonban lévő cégeknél első helyen szerepel a vezető munkatársak részvényopcióval történő érdekeltté tétele. Ennek előnye, hogy középtávon a társasághoz köti az adott menedzsert, hiszen e juttatással csak 2-4 év elteltével lehet élni, az illetőnek tehát nem érdemes kilépnie. A karriertervezés is rendkívül fontos, a vezetőnek világos képet kell kapnia arról, hogy ha teljesít, mennyit lép elő pozícióban, s ez milyen jövedelemmel jár” – mutat rá a szakember.

A munkaadónak tehát bizonyos végzettség fölötti alkalmazott szemében vonzónak kell lennie. Ilyen esetben pedig a menedzsernek kevésbé számít, hogy melyik telephelyen dolgozik. A multinacionális vállalatok egyébként is előnyben részesítik a fiatalokat, mert rugalmasságuk révén ők sajátítják el legkönnyebben a cég kultúráját, s nem tekintik sorscsapásnak, ha egy fővárostól távoli helyen kell bizonyítaniuk. Az emocionális viszony kialakulását a vállalat és a munkatárs között az is segíti, ha az illető rövid idő – fél-egy esztendő – múltán már külföldre is kikerül, így a menedzser ezt követően könnyebben átérzi, hogy munkájára most egy távoli kisvárosban van leginkább szükség. “Különösen, hogy lakást is biztosítanak neki az adott településen, továbbá cégautót, esetenként sofőrrel. A csereszabatos emberek mindenütt keresettek, ezért meg kell őket becsülni” – szögezi le Turi Ferenc.

Bábosik Mária, a Hay Group Menedzsment Tanácsadók Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, ha valakinek távolabbi településen lévő telephelyen kínálnak állást, a lakás még egy jó ideig vonzerőnek bizonyulhat, különösen a fiatalok számára, s főként, ha a házastársnak is munkahelyet biztosítanak. Komolyabb beosztású vezető esetében pedig – különösen, ha a családja máshol él, s a kapcsolatrendszere is máshová köti – a vállalati gépkocsi elengedhetetlen. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozza, hogy hosszú távon az isten háta mögötti helységek fejlesztése jelent megoldást, hogy az oda költöző olyan életminőséget alakíthasson ki, amely egy menedzseri beosztású ember elvárásainak is megfelel. Szerinte a mai viszonyok között az is előfordulhat, hogy egyes juttatások helyett célszerűbb helyben élő személyek képzésébe fektetni.

VONZÓ KÖRÜLMÉNYEK. Ezt az utat járja a Felina Hungária Kft., amelynek központja Budapesten található, ám termelőbázisát a hátrányos helyzetű Szeghalmon alakította ki. Ebben az üzemben készül a nemzetközi cégcsoport termékeinek 60 százaléka, a sárréti településen 540 főt foglalkoztatnak. Jancsecz Ferencné, a társaság ügyvezető igazgatója elmondta, hogy mivel a térségben sok a munkanélküli, igazából a vezetők megszerzése jelent számukra némi gondot. A szakmunkások utánpótlása végett már jó ideje együttműködnek a helyi szakképző iskolával, ezért a fizikai állomány biztosított, nekik a termelésben és logisztikában jártas vezetőkre kell “vadászniuk”. Néhány éve tanulmányi szerződést kötöttek például egy, a szomszéd faluban lakó, kecskeméti főiskolára járó hallgatóval, aki az utolsó évet már levelező tagozaton, a Felina munkatársaként végezte el. A komolyabb pozíciókban lévőket Németországba és Angliába küldik nyelvtanfolyamra, s az ügyvezető asszony szerint az üzem korszerű berendezései és a szociális körülmények is pozitívan esnek latba egy fiatalnál.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik