Gazdaság

Képeslap Velencéből – Szigetről szigetre

Tény, hogy a világ egyik legösszetettebb turisztikai élményét kínáló Velence az év nagy részében elég nehezen becserkészhető.

A tömeg és a látnivalók sokasága nem kedvez a Lido di Jesolóról egynapos kirándulásra átruccanó nyaralóknak sem. A Velence-esszenciát röptében magukba szippantók ezért stílszerűen a repülőtéren – illetve annak parkolójában – kezdik túrájukat. Az árnyékos, őrzött “alaptábor” közvetlen tőszomszédságában már kora reggel ott ringatóznak a legendás vízitaxik: közülük nem egészen száz euróért bármelyik kapható egy egész napos csalinkázásra a lagunákon. A legjobb persze, amikor határozott úti céllal rendelkezünk: a “Velence röptében” csak akkor működik, ha a fő turista attrakciókat csak a motorcsónakból tekintjük meg. Ellenben a repülőtértől mintegy húszperces őrületes száguldás után elérjük Burano szigetét, amelyet sok egyéb mellett nyüzsgő halpiaca és mesebéli színes házacskái tesznek érdekessé. A helyiek felfokozott házpingálása állítólag nem öncélú, a ködös őszi tengerről hazatérő halászoknak nyújt eligazodást. A szigetről szigetre ugrás taktikája alapján következő állomásunk Torcello, amely állítólag már az V. században benépesült, nem csoda, ha itt található Velence egyik legrégibb katedrálisa, a 639-ben felavatott Santa Maria Assunta templom. Ha körbesétáljuk, többek között olyan szőlőskerteket láthatunk, ahol a birtokhatárt római korból származó oszlopfők és szobrok jelzik. A kultúra mellett persze egyéb élvezetek is csalogatnak: kihagyhatatlan például a Locanda Cipriani vendéglő, ahol 1948-ban Hemingway kapott egész regényre való ihletet – itt született ugyanis A folyón át a fák közé jó néhány fejezete. A délután természetesen a lagunák becserkészésével telik, ám aki a holt múzeumok helyett életteli élményekre vágyik, annak ajánljuk, hogy látogasson el a Pisani Moretta palotába, amely a Canale Grande egyik ékszere. A XV. században betelepült família – miként jó néhány brit nemes – nem szégyelli belépti díjért mutogatni a Rialtótól nem messze pompázó otthonát. Az sem baj, ha közben ránk esteledik: hű taxisunk mintegy félóra alatt kirepít minket a repülőtér parkolójáig.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik